Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Alábbi cikkünkben a 2023/182–189. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.
E heti összeállításunkban az év végi jogalkotási dömping során született, legfontosabbnak ítélt jogszabályokról, illetve módosításokról olvashatnak.
A tulajdonilap-másolat és az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját illetően módosította az Országgyűlés az ún. Díjtv. szabályait. Ezen felül –az Inytv. és az új, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény szabályait, továbbá a földmérési, térképészeti szabályokat is érinti – mások mellett – az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag. A megváltozott előírások utóbbi körben a tulajdoni lapok, az ingatlan-nyilvántartási térképi adatok lekérdezésének, valamint a másolatok beszerzésének és díjának, illetve a díjmentességnek a kérdéskörével kapcsolatosak, de módosultak egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárási szabályok is.
Az Országgyűlés a 2023. december 13-ai ülésnapján fogadta el az alábbiakban hivatkozott módosítást, amely főszabályként 2024. február 1-jén lép hatályba. Ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezték az egyes közbeszerzési szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról, valamint az ezzel összefüggő rendelkezések módosításáról szóló 330/2023. (VII. 19.) Korm. rendelet és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet szabályait.
A bejelentőlapot és a munkabalesetek kivizsgálásának részletszabályait érinti döntően a munkavédelmi törvény módosítása, amely egy rendelkezés kivételével 2024. január 1-jétől hatályos.
A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 1. §-ában megfogalmazottak szerint a jogszabály alapvető célja az ún. digitális állampolgárság létrehozása, amelynek keretében felhasználóbarát alapokra helyezi a digitális térben történő ügyintézést és szolgáltatásokat. Széles körű digitális szolgáltatásokat biztosít, ezek különösen: azonosítás és aláírás, biztonságos elektronikus kommunikáció és dokumentumkezelés, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó online fizetési rendszer. Egyebek mellett a mobiltelefonon és egyéb hordozható, digitális kapcsolatra alkalmas eszközön történő ügyintézés elsődlegességéről rendelkezik, valamint meghatározza a digitális ügyintézés egységes kereteit és a magánjogi jogviszonyok digitalizációját. (Lásd: 2023. évi CIII. törvény 1. §).
Fontos előírás, hogy: „[a] digitális térben a digitális állampolgár azonosítón alapuló felhasználói profil szolgál az állammal való elsődleges kapcsolattartásra. A felhasználói profil jogosultja dönti el, hogy használja-e a digitális állampolgárság nyújtotta szolgáltatásokat.” Amennyiben igen, úgy szükséges az ún. felhasználói profil aktiválása. Ugyanakkor „[a] felhasználói profil jogosultja dönthet akként, hogy a felhasználói profilját nem aktiválja, vagy azt inaktiválja.” (Lásd: 2023. évi CIII. törvény 4. §).
A digitális állampolgárságról szóló második részben a törvény a digitális szolgáltatást biztosító szervezetek, illetve a digitális állampolgár azonosító és a digitális állampolgárság nyilvántartás szabályait, valamint az adatkezelési előírásokat határozza meg. A harmadik rész az elektronikus ügyintézésről szól, így tartalmazza például a kötelező elektronikus ügyintézés eseteit, az elektronikus ügyintézés módjait, az ún. elektronikus ügyintézési pont útján történő ügyintézéssel és az elektronikus kapcsolattartással összefüggő rendelkezéseket, a szabályozott és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat, illetve a digitális állampolgárság szolgáltatásokat.
A törvény negyedik része a digitális szolgáltatást biztosító, valamint egyéb szervezetek informatikai együttműködését rendezi, míg az ötödik rész a digitális tér és a szolgáltatók kapcsolatát, a hatodik rész pedig a bizalmi szolgáltatást szabályozza. A hetedik rész 56. címe foglalkozik az elektronikus okiratokkal a magánjogi jogviszonyokban.
A felhatalmazó rendelkezések szerint akár több tucat végrehajtási rendelet is kapcsolódhat majd a törvényhez, amelynek rendelkezései három időpontban, 2024. július 1-jén, szeptember 1-jén és 2025. június elsején lépnek majd hatályba.
Tekintve, hogy 2024. szeptember 1-jével veszti az E-ügyintézési törvény, számos rendelkezés kapcsolódik az átmenethez is.
Kiemelendő végezetül, hogy a digitális állampolgárság szolgáltatásokat legkésőbb az alábbi időpontoktól kezdődően biztosítják: a keretalkalmazást, a digitális személyiadat-tárca szolgáltatást, az eAláírás szolgáltatást és az eAzonosítás szolgáltatást 2024. szeptember 1-jétől, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatást 2025. június 1-jétől, az ePosta szolgáltatást, az eDokumentumkezelés szolgáltatást és az eFizetés szolgáltatást pedig 2026. január 1-től. (Lásd: 2023. évi CIII. törvény 119. §).
„Az Országgyűlés az online tér biztonsága, a közvetítő szolgáltatók felelősségének szabályozása, a fogyasztók online térben gyakorolható jogainak kiemelt védelme, az elektronikus kereskedelem előmozdítása, az európai uniós testületek és szabályozó hatóságok hatékony együttműködése, valamint az Európai Unió jogszabályainak való megfelelés céljából […]” és a booking.com botrány nyomán törvényt alkotott az internetes közvetítő szolgáltatásokról, amely módosítja többek között az Szjt. és az Ekertv., valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szabályait is.
Több mint hatvan törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott törvénycsomag, amelyek között számos kódex és jelentős jogszabály is szerepel, egyebek mellett a polgári jog, munkajog, adójog, gazdasági jog, büntetőeljárási jog területéről.
Az Országgyűlés 2023. december 12-én fogadta el az Alaptörvény tizenkettedik módosítását, amelynek célja: „[…] egyrészt a honvédelemmel, a Magyar Honvédséggel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések módosítása, másrészt a digitális állampolgársággal és az idegenrendészeti joganyag változásával összefüggő módosítások átvezetése. Tartalmazza továbbá […] a szuverenitásvédelem érdekében szükséges kiegészítést is.” (Lásd: Általános indokolás Magyarország Alaptörvényének tizenkettedik módosításához.)
(Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege a Magyar Közlöny 2023/186. számában, 2023. december 22-én jelent meg.)
A Szuverenitásvédelmi Hatóság felállításáról, jogköréről, szervezetéről rendelkezik a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény. Az újonnan létrehozott hatóság alapvető feladata, hogy: „[…] feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett érdekképviseleti, dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket − ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik −, valamint azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy ilyen tevékenységek támogatására irányul.” (Lásd: a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényhez fűzött Általános indokolás).
A 2023. évi LXXXVIII. törvény 32. §-a a Btk. módosítása folytán egy új bűncselekményt állapít meg: „A jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, továbbá a jelölt, aki nyilvánvalóan külföldről származó támogatás felhasználásával megszegi a pártfinanszírozási vagy az újonnan bevezetett, az egyesületek, jelöltek finanszírozására vonatkozó szabályokat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, emellett pedig vele szemben kötelezően alkalmazni kell a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést. A javaslat továbbá egyértelművé teszi, hogy a külföldi támogatás tilalmára vonatkozó szabályok szándékos kijátszása esetén, az ily módon biztosított vagyoni előny tényleges felhasználója a jelölt, a jelölő szervezet lesz, így a jogellenes vagyoni előny felhasználójaként a jelölt, a jelölő szervezet tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője büntetőjogi felelőssége megállapítható. A kijátszásra irányuló megállapodás tényállási elemmé válása okán a vagyon eredetét leplező megállapodást kötő másik fél a büntetendő cselekmény – a felhasználás – tekintetében részesi magatartást valósít meg, amely a büntetőjog általános szabályai szerint az elkövetővel azonos módon büntethető [Btk. 14. § (3) bekezdés]. A javaslat emellett meghatározza a tiltott külföldi támogatás büntetőjogi fogalmát.” (Lásd: 2023. évi LXXXVIII. törvény részletes indokolását a 25. §, 28–29. §, 32–34. §-ok alatt.)
A fentieken túl módosítja az új törvény egyebek mellett a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény és a Civil tv. szabályait is.
Közel húsz törvény szabályait érinti az alábbiakban hivatkozott igazságügyi tárgyú törvénycsomag. A módosításokkal összefüggésben a végső előterjesztői indokolás általános részéből a következőket emeljük ki.
Az Fgytv. és a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítását a bírságokra vonatkozó rész tekintetében visszatartó erővel nem rendelkező minimum és maximum bírságösszegek indokolták. Ezen felül a fogyasztóvédelmi törvény az ún. honlapblokkolásra vonatkozóan és légiutas-jogokkal összefüggésben is módosult. Az Fttv. módosítása a jogellenes online tartalmat megvalósító tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok hozzáférhetetlenné tételéről rendelkezik.
A Kjtv. módosítása közjegyzők illetékességére, a közjegyzői pályázatokra, illetve a közjegyzői ügyleti okiratról történő másolatkiadásra vonatkozó szabályokat érintik. A Ctv. módosítása elsődlegesen szövegkorrekciós jellegű, másodlagosan a gyakorlatban felmerült kérdést rendeznek. A Kjnp. módosítása az alzálogjog fennállásának igazolására irányuló eljárás szabályait érinti, azokat pontosítja. Az Fmhtv. módosítása a kötelezettek részére történő elektronikus kézbesítés érdekében kibővíti a fizetési meghagyás iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. A Hetv. módosítása az adatkezelés tekintetében az egyéb törvényekkel való összhangot szolgálja. A tartásdíj indexálását érinti a Ptk. módosítása, amely a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében csupán a normaszöveg pontosítására irányult. (Lásd: az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvényhez fűzött Általános indokolás.)
A Btk. a Be. és a Bv. tv. mellett számos egyéb büntető tárgyú törvény módosítása is szerepel az alábbiakban hivatkozott jogszabálycsomagban. A Btk.-t illetően a gyógyszerhamisítás bűncselekményét, a Bv. tv.-t illetően az ötfokozatú kategóriarendszeren alapuló új besorolási rendszert és a motivációs eszköznek tekinthető kreditrendszert, míg a Be.-t illetően az alábbiakat emeli ki a végső előterjesztői indokolás általános része: a törvény lehetővé teszi az alaptalan, ügyirat-ellenes pótmagánvád visszautasítását; a szabadságkorlátozásért járó kártalanítás kapcsán megszünteti a belső szabályozási ellentmondásokat; feljogosítja a nyomozó hatóságot, hogy sürgős esetben ideiglenesen kizárja a kiskorú érdekeit sértő törvényes képviselőt; rugalmasabbá teszi a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények esetén a bírósági tanács összetételét; lehetővé teszi, hogy a bűnjel tulajdonjogát az állam bizonyos feltételek mellett megszerezhesse; megkönnyíti a virtuális pénztárca-szolgáltatóknál tárolt bűnügyi vagyon biztosítását; új jogorvoslatot biztosít a vád tárgyává nem tett bűncselekmény miatti elítéléssel szemben; megkönnyíti a bírósági jegyzőkönyvvezetést és rugalmasabbá teszi a szakértő meghallgatását. (Lásd: Végső előterjesztői indokolás a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvényhez Általános indokolás.)
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
