Jogszabályfigyelő 2024 – 2. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/2–4. számú Magyar Közlönyben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Alkotmánybíróság legfrissebb határozatairól olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat – kötelező és haladéktalan értesítés az eljárások megindításáról
2. Valótlan tényállítások értékelése a jó hírnév megsértésével összefüggésben

 

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat – kötelező és haladéktalan értesítés az eljárások megindításáról

Az Alkotmánybíróság a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alaptörvény-ellenességének és a kúriai egyik, jogegységi panaszt elutasító határozatának az alaptörvény ellenessége megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz eljárásban (a panaszkérelmek elutasítása mellett) hivatalból megállapította, hogy Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő. Nem szabályozta ugyanis a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) hatásköri rendszerében eljáró hatóságok együttműködésének a szervezeti rendjét, illetve „az általuk indított eljárásokról – az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatokra kiterjedően – a többi hatóság kötelező és haladéktalan értesítésének eljárásrendjét.” A mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére és a jogalkotói feladata teljesítésére 2024. június 30-áig terjedő határidőt állapított meg az Országgyűlés számára.

Alkotmányjogi panaszában az indítványozó a ne bis in idem elv sérelmére hivatkozott a vele szemben indult kormányhivatali fogyasztóvédelmi eljárás és GVH versenyfelügyeleti eljárás vonatkozásában. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság megállapította: „Tekintettel arra, hogy a GVH határozata és a Kormányhivatal határozata bár azonos eljárás alá vont (I. rendű indítványozó), részben azonos időszak és részben azonos kommunikációs eszköz (www.[…].hu) tekintetében folyt, azonban más szempontrendszer szerint és más magatartások vonatkozásában állapították meg a jogsértést, így a GVH és a Kormányhivatal határozata az Fttv. alapján megállapított jogsértés tekintetében részleges átfedést nem mutat, mivel a Kormányhivatal határozata az Fttv. alapján a GVH-hoz képest szűkebb körben, a szerződéskötéshez kapcsolódó, illetve az azt megelőző – részben kötelező tartalmú – tájékoztatások vonatkozásában állapította meg a jogsértést, míg a GVH e vonatkozásban jogsértést nem állapított meg.” {1/2024. (I. 9.) AB határozat [88] bekezdés.}

Rögzíti a határozat továbbá, hogy: „Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a GVH és az MNB határozatával szemben csak az eljárás alá vont tudja jogorvoslati jogát gyakorolni, és az Fttv. [2020-as] módosítása folytán a fogyasztóvédelmi hatóságnak, a GVH-nak és az MNB-nek már nincs értesítési kötelezettsége a másik két hatóság felé, az Ákr. 18. §-a szerinti hatásköri vita kezdeményezésének feltételei az értesítési kötelezettség törvényi előírása hiányában, lényegében elnehezültek.” {1/2024. (I. 9.) AB határozat [105] bekezdés.}

• Joganyag: 1/2024. (I. 9.) AB határozat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján létrehozott hatásköri rendszerben eljáró valamennyi hatóságra kiterjedő együttműködés szervezeti rendjével, valamint az általuk indított eljárásokról a többi hatóság értesítésének eljárásrendjével kapcsolatos mulasztás megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/2. (I. 9.)
• Hatályos: 2024. 01. 09.
• Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

Valótlan tényállítások értékelése a jó hírnév megsértésével összefüggésben

Az alábbiakban hivatkozott alkotmányjogi panasz eljárásnak a jó hírnévhez, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jog összeütközése volt a tárgya. „Az Alkotmánybíróságnak az indítvány elbírálása során mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy az alapügy alpereseinek magatartása következtében felmerülhet-e egyáltalán az indítványozó jó hírnevének sérelme, és amennyiben igen, úgy a szükségesség-arányosság követelményére tekintettel a konkrét esetben szükséges és arányos-e az alapügy alperese véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogának korlátozása.” {2/2024. (I. 9.) AB határozat [18] bekezdés.}

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az: „[..] ügy eldöntése során döntő jelentősége van annak, hogy egy meghatározott személy vonatkozásában nagy nyilvánosság előtt tett kijelentés kapcsán mi minősül lényeges vagy lényegtelen tévedésnek, vagy pontatlanságnak, illetve a téves információ mennyiben alkalmas a közvélemény befolyásolására, az érintett személlyel kapcsolatban a társadalom értékítéletének kedvezőtlen megváltoztatására.” {2/2024. (I. 9.) AB határozat [78] bekezdés.}

A támadott ítéleteket az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette azokat.

•  Joganyag: 2/2024. (I. 9.) AB határozat a Kúria Pfv.IV.20.521/2022/4. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.798/2021/5. számú ítélete, továbbá a Fővárosi Törvényszék 19.P.23.507/2020/13. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/2. (I. 9.)
• Hatályos: 2024. 01. 09.
• Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítása

---