Az EJEB 25.000 euró vagyoni és 2.000 euró nem vagyoni kártérítést ítélt meg a kérelmezőnek.
A kérelmező azt állította, hogy két parlamenti képviselő ügyvédként nagy összegű szerződéseket kötött a választókerületükben működő állami cégekkel,
A háborús bűnökkel vádolt kérelmező az utolsó szó jogán az ellene valló tanúk befolyásolásával vádolt meg egy ismert horvát háborús veteránt. A kijelentések miatt becsületsértés vádjával eljárás indult, amelyben a kérelmezőt bűnösnek találta a horvát bíró. A Bíróság túlzónak találta a büntetőjogi felelősség megállapítását arra tekintettel, hogy kijelentéseket a vádlott védekezése körében, közérdeklődésre számot tartó ügyben, közéleti szereplőre vonatkozóan tette.
A véleménynyilvánítás szabadsága a közérdekű ügyek vitatása esetén csak rendkívül szigorú feltételek mellett korlátozható.
Cikkünkben a whistleblowing jogi szabályozási lehetőségeiről, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítéséről olvashatnak.
Az EJEB-hez két orosz férfi fordult, akiknek előzetes letartóztatását nem hosszabbította meg a bíróság, mégis fogva tartották őket, illetve a velük szemben folytatott büntetőeljárás során nevüket és arcképüket is nyilvánosságra hozták,.
Ahmed H. azért követel kártérítést, mert a Miniszterelnöki Kabinetiroda megsértette a jó hírnevét azzal, hogy a Nemzeti Konzultáció kérdőíveiben azt állította: kövekkel támadt a magyar rendőrökre.
Elmarasztalta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter (független) hódmezővásárhelyi polgármestert csütörtökön a helyi kórházra tett kijelentései miatt.
A 444.hu üzemeltetője a Magyar Jeti Zrt. (a továbbiakban: Kérelmező) még 2016 februárban fordult az EJEB-hez, annak megállapítása érdekében, hogy a magyar állam megsértette a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, amikor megállapította, hogy a Kérelmező azzal a magatartásával, hogy a cikkében elérhetővé tett egy hiperlinket megsértette a Jobbik jóhírnévhez való jogát.