A compliance alapkérdései: Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben a whistleblowing jogi szabályozási lehetőségeiről, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítéséről olvashatnak.


Részlet “A compliance alapkérdései” című, a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában megjelent könyvből

IV. Fejezet: A whistleblowing

4. A whistleblowing lényegesebb elméleti és gyakorlati kérdései

Ebben a pontban kiemeljük azokat a lényegesebb ismérveket, amelyek felmerülhetnek a whistleblowing jogi szabályozása, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítése kapcsán. Itt már nem elsősorban jogszabályi környezetet elemezzük, hanem szeretnénk átfogóbb perspektívába helyezni a felmerülő kérdéseket.

4.1. A whistleblowing alanya

Első értelemszerű kérdésként jelentkezhet, hogy a bejelentés megtételére ki lehet jogosult. Ebben a körben főszabály szerint a vállalattal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személyek (vagy jogi személyek képviselői) jöhetnek számításba, ahhoz tehát az általános vélemény szerint személyes kvalifikáció szükséges. E szabály alól a Panasztv. 14. § (6) bekezdésében írt kiterjesztő klauzula mellett az idősíkon is elfogadható lehet kivételt tenni. Nyomós érdek alapján tehát megengedhetőnek kell lennie a vállalattal korábban munkaviszonyban állt, olyan személy által tett bejelentésnek is, akinek a bejelentés megtételekor jogviszonya már megszűnt.[1]

4.2. A whistleblowing tárgya

A whistleblowing tárgy szerinti felosztása elsősorban azon alapszik, hogy jogilag, vagy csupán erkölcsileg tilalmazott visszaélés bejelentésére kerül sor. Amennyiben jogszabályba ütköző cselekményről van szó, ugyancsak eldöntendő, hogy a büntetőjog, esetleg más jogág (például a szabálysértési jog) szabályait sérti vagy veszélyezteti az adott tevékenység vagy mulasztás. A helyes, már idézett álláspont szerint az említett esetekben ugyanúgy helye lehet közérdekű bejelentésnek, miként például polgári jogi természetű hátrány, így gondatlan károkozás vagy személyiségi jog (például jó hírnév) sérelme esetén. A leggyakoribbnak napjainkban ugyanakkor a pénzben mérhető értékű adatokkal kapcsolatos visszaélések tekinthetők, s a jövő whistleblowingjának még inkább ilyen természetű cselekmények szolgálnak majd tárgyául.[2]

4.3. A whistleblowing alkalmazási területei

Whistleblowing-rendszer felállítására – miként azt a hatályos magyar jogszabályi környezet is mutatja –a köz- és a magánszférában is sor kerülhet. Utóbbi kapcsán csupán …


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek