Jogszabályfigyelő 2023 – 34. hét
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2023/119–121. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés honlapjáról válogattunk.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2023/119–121. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés honlapjáról válogattunk.
Június 2-án került kihirdetésre az a törvénymódosítás, amely gyengíti a jogi segítségnyújtáshoz való jogot, és amelynek következményeként több feladat hárul a jövőben a civilekre és a bíróságokra.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága iránymutatásokat fogadott el, amelyek segítik a tagállamokat a polgári és közigazgatási jog területén működő jogsegélyrendszer javításában.
Alábbi cikkünkben a 2020/166–173. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Igazságügyi tárgyú törvényeket módosít a pénteken elfogadott salátatörvény: többek között a Vht.-val, az ügyészséggel, és a közjegyzőkkel kapcsolatos szabálymódosításokra mondott igent az Országgyűlés.
Cikkünkben a whistleblowing jogi szabályozási lehetőségeiről, illetve a whistleblowing-rendszer kiépítéséről olvashatnak.
A cégek a koronavírus járvány nyomán esetleg kiszámíthatóbb árazásra szoríthatják az ügyvédi irodákat, de az elszámolási egység továbbra is a számlázható óra lesz, annak ellenére, hogy az ügyvédi irodák egyre több technológiát alkalmaznak, amely a munkaerőigényüket csökkenti.
Október 22-én közel 100 ügyvéd tart pro bono konzultációt a Budapesti Ügyvédi Kamarában.
Ami a tényállást illeti, a kérelmező az elsőfokú hatóságnál jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyó személyhez fűződő jog megsértése tárgyú eljárásához, amit a hatóság elutasított. Ugyanígy döntött a fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság. Döntésében kiemelte, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése valóban kiterjed a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra, azonban a pártfogó ügyvédi képviselet automatikusan nem jár a személyes költségmentességben részesülő félnek sem. A beérkezett kérelmek számára, azok rendszerességére és tartalmára tekintettel megállapította, hogy a kérelmező szisztematikusan, mérlegelés nélkül terjeszti elő a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmeit, a joggyakorlás általános elveit túllépve használja a jogintézményt, így a támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Jst.) szerint ilyen esetben kizáró ok áll fenn és nem lehet támogatást nyújtani. A kérelmező a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmében arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett, amely kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet iránti igényre is, így a pártfogó ügyvédi képviselettől nem zárható el. Az elsőfokú eljárás Az eljáró bíróság elutasította a kérelmet. Kiemelte, hogy bár a kérelmező aktív korúak ellátására…