Pártfogó ügyvédi képviselet nem jár automatikusan a személyes költségmentességben részesülő félnek
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ami a tényállást illeti, a kérelmező az elsőfokú hatóságnál jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyó személyhez fűződő jog megsértése tárgyú eljárásához, amit a hatóság elutasított. Ugyanígy döntött a fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság. Döntésében kiemelte, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése valóban kiterjed a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra, azonban a pártfogó ügyvédi képviselet automatikusan nem jár a személyes költségmentességben részesülő félnek sem. A beérkezett kérelmek számára, azok rendszerességére és tartalmára tekintettel megállapította, hogy a…
Ami a tényállást illeti, a kérelmező az elsőfokú hatóságnál jogi segítségnyújtás iránti kérelmet terjesztett elő, a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság előtt folyó személyhez fűződő jog megsértése tárgyú eljárásához, amit a hatóság elutasított. Ugyanígy döntött a fellebbezés alapján eljárt másodfokú hatóság. Döntésében kiemelte, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése valóban kiterjed a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra, azonban a pártfogó ügyvédi képviselet automatikusan nem jár a személyes költségmentességben részesülő félnek sem. A beérkezett kérelmek számára, azok rendszerességére és tartalmára tekintettel megállapította, hogy a kérelmező szisztematikusan, mérlegelés nélkül terjeszti elő a pártfogó ügyvédi képviselet iránti kérelmeit, a joggyakorlás általános elveit túllépve használja a jogintézményt, így a támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul. A jogi segítségnyújtásról szóló törvény (Jst.) szerint ilyen esetben kizáró ok áll fenn és nem lehet támogatást nyújtani.
A kérelmező a határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelmében arra hivatkozott, hogy a Fővárosi Törvényszék részére teljes személyes költségmentességet engedélyezett, amely kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet iránti igényre is, így a pártfogó ügyvédi képviselettől nem zárható el.
Az elsőfokú eljárás
Az eljáró bíróság elutasította a kérelmet. Kiemelte, hogy bár a kérelmező aktív korúak ellátására való jogosultsága okán alanyi jogon rászorultnak minősült, és kötelező jogi képviselethez kötött eljárásban kérte a támogatást, ugyanakkor 2017. augusztus 30. napjáig összesen 169 peres és peren kívüli eljárásban kérte a támogatás engedélyezését, ezért az elsőfokú bíróság szerint megállapítható volt a Jst. szerinti kizáró ok fennállta. Úgy ítélte meg, hogy a kérelmező a jogi segítségnyújtás jogintézményét a joggyakorlás általános elveit túllépve használja a mérlegelés nélkül előterjesztett jogorvoslati kérelmek, beadványok, kifogások előterjesztésével.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A kérelmező továbbra is azt hangsúlyozta, hogy az alapul szolgáló eljárásban teljes személyes költségmentességet engedélyezett számára az eljáró Törvényszék, amely a pártfogó ügyvédi képviselet iránti igényére is kiterjed, ezt az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta. Álláspontja szerint a kérelem elbírálása során kizárólag az érintett eljárásra vonatkozó tényeket kellett volna figyelembe venni, tekintettel arra, hogy egy bírósági eljárásra különböző kérelmeket kell benyújtani a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezéséhez.
A Kúria megállapításai
A Kúria kiemelte, hogy önmagában a személyes költségmentesség engedélyezése, vagy a kötelező jogi képviselethez kötött eljárás nem teremt alanyi jogot a pártfogó ügyvédi támogatásra, a hatóságnak vizsgálnia kell azt is, hogy a támogatás igénybevételének feltételei fennállnak-e, illetve nem áll-e fenn kizáró ok.
A Jst. alapján támogatásban részesül az a rászorultnak tekintendő fél, akinek perében a jogi képviselet kötelező. Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak minősül az a fél, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy rászorultnak tekintendő a személyes költségmentességben részesült fél is, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is. Nem részesíthető ugyanakkor a fél támogatásban, ha a támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul vagy a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre eredménytelennek látszik. Ha a kizáró ok fennáll, akkor a feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni.
A Kúria hangsúlyozta, a hatóságnak az eljárásában nemcsak a támogatás engedélyezése feltételeinek fennállását kell vizsgálnia, hanem azt is, hogy nem áll-e fenn kizáró ok. Ennek keretében a jelentős számban előterjesztett támogatás iránti kérelmek arra engednek következtetni, hogy a kérelmező szisztematikusan, mérlegelés nélkül terjeszti elő támogatás iránti kérelmeit, a jogi segítségnyújtás intézményrendszerét a jogintézmény céljával ellentétesen, a joggyakorlás elveit túllépve használja, így magatartása megalapozta a rosszhiszeműség, a joggal való visszaélés megállapítását. A kérelmező olyan nagy számban, tömegesen terjesztette elő támogatás iránti kérelmeit, amely a jogszabályi előírásokkal már nem indokolható.
Mindezek alapján a Kúria jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.III.37.451/2018.) a Kúriai Döntések 2019/5. számában 150. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2003. évi LXXX. törvény 10. § (2) bekezdés
