Hitelezői igények bejelentése a felszámolási eljárásban

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. május 22.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével megindította az adós felszámolását. B. 2016. október 24-én adott postára ajánlott küldeményként hitelezői igény-bejelentést, 3 600 000 Ft ki nem fizetett munkabérigényről. A kirendelt felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba. B. kifogást nyújtott be a felszámolóval szemben, mivel meglátása szerint törvényes határidőben adta postára hitelezői igény-bejelentését, ennek ellenére érdemi választ nem kapott. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére. A felszámoló azzal…

Ami a tényállást illeti, a bíróság a Cégközlönyben 2016. április 25-én közzétett végzésével megindította az adós felszámolását. B. 2016. október 24-én adott postára ajánlott küldeményként hitelezői igény-bejelentést, 3 600 000 Ft ki nem fizetett munkabérigényről. A kirendelt felszámoló az igényt nem vette nyilvántartásba.

B. kifogást nyújtott be a felszámolóval szemben, mivel meglátása szerint törvényes határidőben adta postára hitelezői igény-bejelentését, ennek ellenére érdemi választ nem kapott. Kérte, hogy kötelezze a bíróság a felszámolót a hitelezői igény nyilvántartásba vételére.

A felszámoló azzal érvelt, hogy a hitelezői igény-bejelentést B. a 180 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. A jogvesztő határidő 2016. október 22-én lejárt, a hitelezői igényt csak ezt követően adták postára. A 180 napos jogvesztő határidőn túl bejelentett követeléseket nem kell nyilvántartásba venni.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, melyet B.-nek a jogvesztő határidőn belül be kellett volna jelentenie, erre azonban nem került sor. A másodfokú bíróság a döntést jóváhagyva hangsúlyozta, hogy a 180 napos igénybejelentési határidő anyagi jogi, azon belül jogvesztő határidőnek minősül. Az anyagi jogi határidők számítása során pedig a csak a perbeli cselekményekre irányadó polgári perrendtartás nem alkalmazható.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kifogástevő szerint az igénybejelentési határidő eljárásjogi jellegű, ezért a határidő utolsó napján postára adott hitelezői igény-bejelentés határidőben érkezettnek minősül. A 180 napos határidő utolsó napja, 2016. október 22. munkaszüneti napra esett, ezért a következő első munkanapon, 2016. október 24-én ajánlott küldeményként még jogszerűen postára adhatta hitelezői igényét.

A Kúria megállapításai

Mivel a kifogást előterjesztő igénye a felszámolást megelőzően keletkezett az adóssal szemben, ezért azt az igényérvényesítés érdekében mindenképpen be kellett jelentenie a felszámolónak. A felszámolás kezdő időpontjától ugyanis a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az igényérvényesítés pedig hitelezői igény-bejelentéssel történik.

A Kúria kiemelte, a csődtörvény értelmében a hitelezői igények bejelentésének határideje a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 nap, de a felszámolónak a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül bejelentett igényeket is nyilvántartásba kell vennie, ezeknek az igényeknek a kielégítésére azonban – az egyezségkötést kivéve – csak akkor kerülhet sor, ha a felszámolási eljárás alatt keletkezett, felszámolási költségnek minősülő, valamint a 40 napos határidőben bejelentett igények kielégítése után van rá vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Mivel a hitelezői igény-bejelentés a követelés, a hitelezőt megillető alanyi jog érvényesítését jelenti, ezért a Kúria álláspontja szerint az igénybejelentési határidő anyagi jogi határidőnek minősül.

Kétségtelen, hogy a csődtörvény a felszámolási eljárásban is megfelelően alkalmazni rendeli a polgári perrendtartás szabályait, ez azonban csak az eljárási kérdésekre, tehát alapvetően a felszámolási eljárásnak a bíróság előtti szakaszára vonatkozik.

A hitelezői igény-bejelentési határidő számítása során ezért a polgári perrendtartás szabályai nem alkalmazhatóak, és a Ptk. szabályait kell alapul venni, ami viszont nem tartalmaz a polgári perrendtartáshoz hasonló szabályt, mely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem kellene alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Így a Kúria érvelése szerint a hitelezői igény-bejelentésnek legkésőbb a 180 napos igénybe­jelentési határidő lejártáig meg kell érkeznie a felszámolóhoz. A határidő elmulasztásának következményei alól a hitelezőt nem mentesíti az, hogy az igénybejelentését a határidő utolsó napján postára adta.

A kifogást előterjesztő számára nyitva álló hitelezői igény-bejelentési határidő utolsó napja, figyelembe véve, hogy a jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani, illetve azt, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le, 2016. október 24-e volt. Mivel az igénybejelentés eddig az időpontig nem érkezett meg a felszámolóhoz, a kifogást előterjesztőnek az adóssal szembeni követelése (alanyi joga) megszűnt, és a továbbiakban nem érvényesíthető. Ezért a Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.201/2018.) a Kúriai Döntések 2019/5. számában 143. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 1991. évi XLIX. törvény 28. § (2) bekezdés, 37. §, 46. § (5) bekezdés, 2013. évi V. törvény 8:3. § (1) és (3) bekezdés.

Kapcsolódó cikkek:


Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban
2019. május 10.

Az új felszámolói névjegyzékbe nem került felszámolók helyzete a folyamatban lévő eljárásokban

Az új felszámolói névjegyzékbe a pályázati keretszám miatt be nem került felszámolók a folyamatban lévő eljárásokban felmentésre nem kerülnek. Amennyiben tevékenységük során két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt jogerősen pénzbírsággal sújtotta őket a bíróság, akkor a többi folyamatban lévő eljárásból is fel kell menteni és a felszámolói szervezetet a névjegyzékből törölni kell – a Kúria eseti döntése.