Jogszabályfigyelő 2024 – 29. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria legfrissebb büntetőeljárási jogegységi határozatáról, illetve az elévülés kérdésével foglalkozó jogegységi hatályú határozatáról, valamint a köztársasági elnöki kegyelem megadásának a szempontjairól is olvashatnak.   

Tartalom:  

1. A bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények esetén folytatandó perújítás 
2. A perben (fmh eljárásban) nem érvényesített követelés elévülését a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés nem szakítja meg 
3. Az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során alkalmazandó szempontok 

A bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények esetén folytatandó perújítás 

Amennyiben a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények elbírálására több jogerős ítéletben került sor, akkor a legkorábban jogerőre emelkedett ítélettel szemben a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján, a terhelt terhére lehet helye, a későbbi ítélettel (ítéletekkel) szemben pedig a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján a terhelt javára van helye perújításnak, azzal, hogy a perújítást minden jogerős ítélet ellen külön kell kezdeményezni és azok önállóan bírálandók el – olvasható az alábbiakban hivatkozott 8/2024. JEH határozat rendelkező részében. 

A Be. 637. § (1) bekezdés b) pontján alapuló perújítás – alapossága esetén – kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az eljárás megszüntetéséhez vezethet, ami nem akadálya az azzal érintett cselekmények miatti büntetőigény 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján elrendelt perújítás keretében való érvényesítésének. Ebben az esetben az ügyész nem vádirat, hanem a perújítási indítvány előterjesztésével kezdeményezi a bírósági eljárást – állapította meg a Kúria. Egyben kimondta, hogy a Bfv.296/2022/19. számú kúriai határozat fentiekkel ellentétes jogértelmezése a továbbiakban nem hivatkozható kötelező erejűként. 

A Legfőbb Ügyész indítványára indult jogegységi eljárásban a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az álláspontját az alábbiak szerint foglalta össze: 

„ A perújítás jogorvoslat, következésképp azt – perújítási ok észlelése esetén – minden jogerős ítélet ellen külön kell kezdeményezni és azok önállóan bírálandók el. Amennyiben a bűncselekmény egységébe tartozó egyes részcselekményeket a bíróság már jogerős ítélettel elbírálta, az egységbe tartozó más részcselekmények miatt indult eljárásban később eljáró bíróság az eljárást megszünteti. 

Ha a későbbi ügyben a bíróság már jogerős ítéletet hozott, azzal szemben a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontja alapján a terhelt javára van helye perújításnak. A Be. 637. § (1) bekezdés b) pontján alapuló perújítás – alapossága esetén – kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezéséhez és az eljárás megszüntetéséhez vezethet. 

A később befejezett ügyekben az eljárás – akár az alapeljárásban, akár perújítás során – a korábbi (részbeni) jogerős elítélésre tekintettel, a büntetőjogi felelősség anyagi jogi elbírálása nélkül történt megszüntetése nem eredményez res iudicata-t, ezért nem akadálya az azokban elbírált bűncselekmények miatti büntetőigény perújításban történő elbírálásának. 

Az időben legkorábban jogerőre emelkedett ítélettel szemben az ügyészség indítványa alapján, a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt okból a terhelt terhére lehet helye perújításnak, feltéve, hogy egységes elbírálás esetén a terhelt bűnösségét kell megállapítani, vagy pedig a bűnösség köre oly mértékben megnövekszik, hogy vagy lényegesen súlyosabb büntetést, intézkedés helyett büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél lényegesen súlyosabb intézkedést kell alkalmazni.  

Ez a bűncselekményegység valamennyi esetére vonatkozik. A törvényi egységbe tartozó (pl. összefoglalt) bűncselekmény esetében az egyik cselekménynek a megállapítása, avagy ennek hiánya nem a bűnösséget, hanem a minősítést érintő kérdés. 

Ugyanazon bűncselekmény bűnösségi körének szélesebbé válása, illetőleg az alapügyben alkalmazott jogi minősítés változásának a szükségessége csupán olyan esetben perújítási ok, ha ez valószínűsíti a büntetéskiszabás lényeges változását (2/2023. számú BK véleménnyel módosított 33. számú BK vélemény). 

A bűncselekményegységbe tartozó további részcselekmények miatti büntetőjogi felelősség elbírálása érdekében elrendelt perújítás esetén az ügyész formailag nem vádiratban, hanem perújítás lefolytatását célzó perújítási indítvány előterjesztésével érvényesíti az állam büntetőigényét. Ezért az arra jogosult által emelt vád hiánya miatt az eljárás megszüntetésének nincs helye. 

Minderre tekintettel a bűncselekményegységbe tartozó részcselekmények több eljárásban történt elbírálása esetén a követendő eljárás az ide tartozó cselekmények miatti első jogerős ítéletet követően a további eljárás(ok)ban az eljárás – az alapeljárásban vagy a Be. 637. § (1) bekezdés b) pontjára alapított perújítás során történő – megszüntetése, és az azokkal elbírált részcselekmények miatti büntetőjogi felelősségnek – a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában írt feltételek fennállása esetén – a terhelt terhére előterjesztett indítvány alapján elrendelt perújítási eljárásban való elbírálása.” {Lásd: 8/2024. JEH határozat [159]–[165] bekezdések.} 

•  Joganyag: 8/2024. JEH határozat (Jpe.IV.60.036/2023/7. szám) a bűncselekmény egységébe tartozó részcselekmények esetén folytatandó perújításról 
• Módosította: – 
• Megjelent: MK 2024/76. (VII. 18.)  
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. 
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése 

A perben (fmh eljárásban) nem érvényesített követelés elévülését a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés nem szakítja meg 

Az azonos jogi alapon nyugvó, korábban perben vagy fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesített további követelés elévülését a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés nem szakítja meg – állapította meg a Kúria a bíróságokra kötelező jogértelmezésként az alábbiakban hivatkozott jogegységi hatályú határozatában. Kimondta továbbá, hogy a Kúria Pfv.22.146/2017/8. számú ítéletének fentiekkel ellentétes jogértelmezése és a hasonló tartalmú határozatai a továbbiakban nem hivatkozhatók. 

„A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa abból indult ki, hogy a JEH [6/2022. Jogegységi határozat] alapjául szolgáló előzetes döntéshozatali indítvány annak a kérdésnek a megválaszolására irányult: ha a fél az anyagi jog szerint őt megillető követelésének csak egy részét érvényesíti, az ítélet jogereje kiterjed-e a többletre, azaz a korábban nem érvényesített követelésrészre. […] Mindez a másik oldalról egyfelől azt jelenti, hogy ha a fél a korábban előterjesztett keresetében (fizetési meghagyás iránti kérelmében) saját akaratelhatározása folytán az anyagi jog szabályai szerint őt megillető követelésének csak egy részét érvényesítette, úgy a korábban meghozott ítélet (fizetési meghagyás) jogereje nem zárja ki a még el nem bírált követelésrészre az új eljárás megindítását.” {Lásd: Jpe.II.60.060/2023/7. számú határozat [28] bekezdés, [34] bekezdés.} 

„Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a JEH meghozatalát megelőző bírói gyakorlat egyik iránya szerint a részkövetelés tárgyában hozott jogerős ítélet pergátló hatásaként eleve – elévülési időn belül is – kizárt volt a további követelésrészre a bírósági igényérvényesítés útja. A JEH ettől eltérő rendelkezéséből alappal nem vonható le viszont olyan további következtetés, hogy bár a követelés egy részének ítélettel vagy ítélet hatállyal történt jogerős elbírálásához nem fűződik anyagi jogerőhatás, az annak alapjául szolgáló igényérvényesítés a fennmaradó követelésrészre is megszakítja az elévülést, és ekként a régi Ptk. 327. § (2) bekezdése szerint az eljárás jogerős befejezésével az elévülési idő újból megkezdődik.” {Lásd: Jpe.II.60.060/2023/7. számú határozat [36] bekezdés.} 

•  Joganyag: Jpe.II.60.060/2023/7. számú határozat 
• Módosította: – 
• Megjelent: MK 2024/76. (VII. 18.)  
• Hatályos: – 
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése 

Az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során alkalmazandó szempontok 

Kilenc pontban foglalta össze a köztársasági elnök azokat a szempontokat, amelyek szerint mérlegeli az elnöki kegyelem megadását. A határozat egyben rögzíti azt is, hogy az egyéni kegyelem gyakorlásáról a Sándor-palota a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot. 

•  Joganyag: 181/2024. (VII. 18.) KE határozat az egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során alkalmazandó szempontokról 
• Módosította: – 
• Megjelent: MK 2024/76. (VII. 18.)  
• Hatályos: – 
• Megjegyzés: elvi határozat 

 

---