Jogszabályfigyelő 2024 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2024/5–6. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó szakma újdonság nem jelent meg, az Alkotmánybíróság honlapján megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban újfent az Alkotmánybíróság egyik, a közelmúltban megszületett határozatáról olvashatnak.

Tartalom:

1. Újra kell tárgyalni a „kastélytörvényt”

 

Újra kell tárgyalni a „kastélytörvényt”

„Az Országgyűlés által a 2023. december 12-i ülésnapon elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (T/4252. számú törvényjavaslat) egyes rendelkezéseivel összefüggésben előterjesztett előzetes normakontroll indítvány (kulturális örökség)” tárgyában, I/2773/2023. ügyszám alatt az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az ún. kastélytörvény alaptörvény-ellenességéről döntött. Ennek következtében az Országgyűlésnek – az Alkotmánybíróság iránymutatásai alapján – újra kell tárgyalnia a javaslatot. Az AB honlapján megjelent közlemény a visszaküldött törvény (javaslat) érdemi tartalma az alábbiakban foglalható össze: „A törvény alapján állami tulajdonban álló, a kulturális örökség elemeihez tartozó kastélyok, kúriák, udvarházak az állam által ingyenesen tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adhatók bármely olyan természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a törvényben meghatározott bizonyos vállalásokat tesz. Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva a tulajdonszerzéstől számított 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.”

Az AB döntése utal arra, hogy a köztársasági elnöki indítvány a jogbiztonság, különösen a normavilágosság követelményének a sérelmére utal, tekintve, hogy nem egyértelmű a törvény és más releváns háttérjogszabályok viszonya. A köztársasági elnök emellett rámutatott arra is, hogy az elidegenítés lehetőségét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)  „főszabály szerint, illetve lényegében” kizárja, ehhez képest az ügy tárgyát képező törvény „lényegesen enyhébb szabályozási rezsim”-et határoz meg.

Az Alkotmánybíróság döntése rögzíti, hogy az Alaptörvény 38. cikke a nemzeti vagyon átruházása körében „nemcsak a törvényi cél megjelölését és a kivételességet írja elő, de az értékarányosság követelményét is”, biztosítva, hogy a nemzeti vagyont ne lehessen mindenfajta korlátozás nélkül elidegeníteni. Utal arra is, hogy e követelmény alól külön törvény kivételt tehet akkor, ha igazolja, hogy: „[…] a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgálja-e.”

Az Országgyűlés részére szóló iránymutatás a következőképpen foglalható össze: a nemzeti vagyont illetően egyértelművé kell tenni, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a fenti szabályozás alá; ki szerezhet jogosultságot a megszerzésére; milyen jogok és kötelezettségek illetik, illetve terhelik a jogviszonyban szereplő jogalanyokat; a jogviszony megszűnését követően mi az adott vagyonelem további sorsa; végezetül biztosítani kell a tulajdonszerzéssel kapcsolatos pályázatok nyilvánosságát.

• Joganyag: Az Országgyűlés által a 2023. december 12-i ülésnapon elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (T/4252. számú törvényjavaslat) egyes rendelkezéseivel összefüggésben előterjesztett előzetes normakontroll indítvány (kulturális örökség)
• Módosította: –
• Megjelent: alkotmanybirosag.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: kihirdetés előtt álló törvény alaptörvény-ellenességének a megállapítása

 

---