Jogszabályfigyelő 2024 – 30. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/77. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az Alkotmánybíróság két, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet megállapító határozatáról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. A szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos adatkezelés hiányosságai
2. Az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség

 

A szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos adatkezelés hiányosságai

Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turisztikai tv.) szerinti, a szálláshely-szolgáltatás igénybevételéhez kötött adatkezeléssel kapcsolatban. A törvény ugyanis nem szabályozza a vendégek bejelentkezésével összefüggő adatszolgáltatás tekintetében a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők hozzáférési jogát, a tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzített személyes adatok adatkezelési határidejét, azok határidőn túli törlésének szabályait, továbbá ezen adatoknak „a rendőrség általi kereshetőségére, valamint adattovábbítási kérelmére vonatkozó, a hozzáféréshez való jogra irányadó szabályokat”, végezetül a rögzített személyes adatok adatkezelési felülvizsgálatának a szabályait sem. Az Országgyűlés 2024. december 31-éig köteles eleget tenni a fentiek szerinti mulasztásokból eredő jogalkotási kötelezettségének.

Egy konkrét perben eljáró bíró által előterjesztett indítvány alapján került az AB elé a kérdés. A szóban forgó peres eljárást a vendég indította a szálláshely-szolgáltató ellen a személyes adatainak a törlése iránt. A Turisztikai tv. szerint ugyanis kötelező a vendég személyes adatait rögzíteni a központi, ún. Vendég Információs Zárt Adatbázisban (VIZA). Enélkül ugyanis szálláshely-szolgáltatást nem lehet igénybe venni.

„A bíró indítványának indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint a Turisztikai tv. támadott rendelkezése (amelyet az indítványozó bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben alkalmaznia kell) olyan kötelezettséget ró a szálláshely-szolgáltatókra, amely sérti a vendégek magánszféráját (amely alapjog rész-egész viszonyban áll az információs önrendelkezési joggal). A Turisztikai tv. támadott rendelkezése ugyanis olyan adatok rögzítését is kötelezővé teszi, amelyből közvetlen következtetések vonhatók le az érintett magánéletére, személyes kapcsolataira vonatkozóan (így pl., hogy az érintett személy milyen gyakran és mely személyek társaságában tölt el időt az egyes szálláshelyeken). Ezért az érintett adatok rögzítése alkalmas lehet az adott személy profilozására, amely azonban beavatkozást eredményez az érintett magánszférájába.” {15/2024. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [5] bekezdés.}

A bírói indítvány egyebek mellett hivatkozik arra is, hogy: „[…] a szálláshelyszolgáltatóknak csak a rendőrségi felhasználás érdekében kell a személyes adatokat rögzíteniük. Bár az alperesi adatkezelésnek van törvényi alapja, de a VIZA rendszer esetében időkorlát és ellenőrzés nélküli személyes adatkezelést rendel el a Turisztikai tv. […] Az indítványozó bíró szerint az adatkezelési célok köre rendkívül széles, egyes célok kifejezetten absztrakt tényállásúak, nehezen körülhatárolható jelentéssel bírnak. Nehezen lehet meghatározni azt is, hogy az érintett vendég milyen magatartással adhat okot arra, hogy a rögzített adatait a rendőrség megismerhesse, illetve azt is, hogy a rendőrség mely konkrét feladatainak az ellátása érdekében nyerhet hozzáférést az adatokhoz. Emellett a korlátozás arányossága sem igazolható, mivel a Turisztikai tv. érintett rendelkezése lényegében készletező adatgyűjtést jelent. Ugyancsak problémásnak tartja az indítványozó bíró, hogy a Turisztikai tv. szerint a rendőrségi hozzáférésnek nincs érdemi korlátja. […] Az is kifogásolható továbbá, hogy a VIZA rendszerbe feltöltött adatokra a feltöltést követően a szálláshely-szolgáltatónak nincs ráhatása, azt sem módosítani, sem törölni nem tudja. Nincs garancia továbbá arra sem, hogy a törvényi törlési határidőben az adatok automatikusan törlésre kerülnek-e.” {15/2024. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [8]–[9], [11] bekezdések.}

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványban foglaltakkal ellentétben a szálláshelyre érkezett vendégről teljes körű vagy akár csak részleges profil nem készülhet a rögzített adatok alapján és nem valósul meg a készletező adatgyűjtés sem. Ugyanakkor megállapította, hogy a szálláshely-szolgáltatónak mint adatkezelőnek nincs jogosultsága az általa VIZA rendszerbe bevitt adatokhoz való hozzáféréshez, így nem tud az Infotv. szerinti tájékoztatást adni az érintettnek a személyes adatai kezeléséről. „A Turisztikai tv. 9/H. §-ának vizsgálata alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy az érintett rendelkezés (és a Turisztikai tv. más rendelkezései) nem tartalmaz(nak) szabályokat arra nézve, hogy a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vendég tájékoztatást kérhet a VIZA rendszert üzemeltető tárhelyszolgáltatótól arra nézve, hogy adatait még kezelik-e. Ennek egyik oka, hogy a Turisztikai tv. 9/H. § (3) bekezdésében meghatározott adatkezelési határidő csak a szálláshely-szolgáltatót köti. Ebből következően a Turisztikai tv. arra nézve nem tartalmaz szabályokat, hogy a Turisztikai tv. 9/H. § (1) bekezdésében rögzített és a VIZA rendszerben tárolt személyes adatokat meddig lehet kezelni a VIZA rendszerben, és milyen határidővel kell azokat törölni. A Turisztikai tv. ezen hiányossága azonban szintén ellentétes az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével. Ugyancsak nincs összhangban az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésével az sem, hogy a Turisztikai tv. nem teszi lehetővé, hogy a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személy információt kérhessen arról, hogy a szálláshely-szolgáltatás igénybevételekor rögzített személyes adatait még kezelik-e a VIZA rendszerben, illetve arról sem, hogy Turisztikai tv. 9/H. § (5) bekezdése alapján a rendőrség részéről történt-e a személyes adataira nézve keresés, illetve érkezett-e célhoz kötött adattovábbítási kérelem. Ennek oka pedig többek között arra is visszavezethető, hogy a Turisztikai tv. azt sem szabályozza, hogy a VIZA rendszerben rögzített személyes adatok tekintetében mely szervnek lenne kötelessége elvégezni az adatkezelési felülvizsgálatot.” {15/2024. (VII. 23.) AB határozat, Indokolás [47] bekezdés.}

• Joganyag: 15/2024. (VII. 23.) AB határozat a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatszolgáltatásával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/77. (VII. 23.)
• Hatályos: 2024. 07. 23.
• Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

 

Az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy: „[…] a törvényalkotó nem teremtette meg teljeskörűen annak a törvényi garanciáit, hogy az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésre kerüljön annak, akit az a letéti szerződés alapján, vagy a szerződés megszűnésekor megillet, azonban azt a letétet kezelő ügyvéd (letéteményes) bármely okból nem fizeti vissza. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2025. június 30-ig tegyen eleget.” [17/2024. (VII. 23.) AB határozat, rendelkező rész.]

Az alkotmányjogi panasz tárgyában indult eljárás alapján képező ügyben a letevő az általa egy későbbi ingatlanberuházás fedezeti igazolásaként letett összeghez azért nem jutott hozzá, mert azt a letéteményes ügyvéd hamis meghatalmazás alapján a saját testvérének fizette ki. Az ügyvéd testvérével szemben indított, jogerős fizetési meghagyáson alapuló végrehajtási eljárás eredménytelennek bizonyult, akárcsak az ügyvéddel szembeni jogerős ítéleten alapuló végrehajtási eljárás is. Ezt követően az indítványozó az ügyvédi felelősségbiztosítás alapján kísérelte meg a letéti összeg behajtását. Ez az eljárás sem járt azonban sikerrel a biztosító helytállási kötelezettségét kizáró, biztosítási szabályzatban rögzített rendelkezés miatt. Az indítványozó ezt követően terjesztette elő az alkotmányjogi panaszát. Az eljárás a Kúria felülvizsgálati ítéletének a megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításával zárult, ugyanakkor az AB hivatalból eljárva mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg.

„Az ügyvédi letétkezelés az ügyvédi tevékenység részét képező olyan kiemelt jelentőségű tevékenység, amelynél fokozottan érvényesül az ügyvédi tevékenység közbizalmi jellege. Az az állampolgár (ügyfél), aki letéti szerződés alapján az ügyvédnél pénzösszeget helyez letétbe, a letét elhelyezésével egyben a bizalmát is kifejezi a letétet kezelő ügyvédnek (letéteményesnek), rajta keresztül pedig az ügyvédségnek mint a demokratikus jogállam intézményének az előre látható és kiszámítható működése iránt. A vizsgált esetben a demokratikus jogállami intézmények előre látható, kiszámítható működésének alaptörvényi rendelkezését, illetve az ügyvédi tevékenységhez kapcsolódó közbizalmat jelentősen gyengíti, potenciálisan csorbítja az a hatályos törvényi szabályozás, amely hiányossága folytán nem biztosítja teljeskörűen azt, hogy az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésre kerüljön annak, akit az a letéti szerződés alapján vagy a szerződés megszűnésekor megillet, azonban azt a  letétet kezelő ügyvéd (letéteményes) bármely okból nem fizeti ki. A jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma jelenleg tehát hiányos. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése figyelembevételével a törvényalkotónak olyan törvényi szabályozást kell kialakítania, ami garantálja azt, hogy abban az esetben, ha az ügyvéd bármely okból – ideértve az általa elkövetett

bűncselekményt is – a letéti szerződés alapján, illetve annak megszűnésekor a jogosultat jogszabály, illetve letéti szerződés alapján jogszerűen megillető letéti összeget nem tudja kifizetni, akkor a jogosult ebben az esetben is feltétlenül hozzájuthasson az őt megillető letéti összeghez.”  17/2024. (VII. 23.) AB határozat [55]–[56] bekezdések.}

• Joganyag: 17/2024. (VII. 23.) AB határozat az ügyvédi letétbe helyezett letét kifizetésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/77. (VII. 23.)
• Hatályos: 2024. 07. 23.
• Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

---