Jogszabályfigyelő 2024 – 31. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/78–79. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a közlekedési szabályszegések bírságtételeinek az emelkedéséről, két friss kúriai jogegységi határozatról és a CMR elektronikus fuvarlevél szabályairól olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételeinek az emelkedése
2. Eljárási illetékfizetés, valamint közzétételi költségtérítés a hivatalból indult közzétételi költségtérítés a hivatalból indult felszámolási és vagyonrendezési eljárásokban
3. Az engedményezett követelés érvényesítésével kapcsolatban az engedményesre átszálló jogok
4. A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény (CMR) elektronikus fuvarlevélről szóló kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetése

 

Közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételeinek az emelkedése

2024. augusztus 16-ától emelkednek a közlekedési szabályszegések közigazgatási bírságtételei. A jogszabály valamennyi mellékletének a szövege módosul a jelzett időponttól.

• Joganyag: 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről
• Módosította: 220/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet
• Megjelent: MK 2024/79. (VII. 31.)
• Hatályos: 2024. 08. 16.
• Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Eljárási illetékfizetés, valamint közzétételi költségtérítés a hivatalból indult felszámolási és vagyonrendezési eljárásokban

Ha a bíróság a felszámolást a cégbíróság értesítésére (kezdeményezésére) hivatalból rendeli el akkor az eljárás alanyát terhelő illetékfizetési és közzétételi költségtérítési kötelezettség a polgári nemperes eljárásban nem keletkezik. Eljárási illetékfizetési, valamint közzétételi költségtérítési kötelezettség az eljárás alanyát terhelő módon a hivatalból induló vagyonrendezési eljárásban sem keletkezik – derül ki a Kúria 9/2024. JEH határozata rendelkező részéből.

„Az Indítványozó arra alapozta az indítványát, hogy a hivatalból induló nemperes eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó két kérdésben (eljárási illetékről és közzétételi költségről rendelkezés) a joggyakorlat az ország törvényszékein eltérő. és a perorvoslati rendszer jelenlegi szabályai szerint a felülvizsgálati eljárás keretében nem oldható fel. Következésképpen az egységes joggyakorlat biztosításának érdeke megkívánja a jogegységi eljárás lefolytatását.” {Lásd: 9/2024. JEH határozat, Indokolás, [3] bekezdés.}

„Minthogy a cégbíróság által kezdeményezett felszámolási eljárás az eljárás szükségszerű alanyát képező adós cég rendelkezési joga mellőzésével indított eljárásnak minősül, a bírói út hivatalbóli igénybevételéért eljárási illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.” {Lásd: 9/2024. JEH határozat, Indokolás, [21] bekezdés.} Ezekben az esetekben az eljárás alanyát terhelő közzétételi költségtérítési kötelezettség sem keletkezik a Kúria álláspontja szerint.

Hasonló a helyzet a vagyonrendezési eljárásoknál is: „A vagyonrendezési eljárás hivatalbóli lefolytatása esetén „[..] nemcsak kérelmező nincs, de más fél sem, mert olyan szervezet vagyonára rendelik el a vagyonrendezést, amely szervezet már jogutód nélkül megszűnt, az eljárás tárgyául szolgáló fellelt vagyont a cégjegyzékből törölték, ezért jogképes céghez az eljárás nem kapcsolódik. Ezért az eljárás során illetékfizetési kötelezettség, valamint közzétételi fizetési kötelezettség nem keletkezik.” {Lásd: 9/2024. JEH határozat, Indokolás, [30] bekezdés.}

• Joganyag: 9/2024. JEH határozat (Jpe.IV.60.062/2023/11. szám) az eljárási illetékfizetés, valamint közzétételi költségtérítés a hivatalból indult egyes polgári nemperes eljárásokban
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/79. (VII. 31.)
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

  

Az engedményezett követelés érvényesítésével kapcsolatban az engedményesre átszálló jogok

Az engedményezés eredményeképpen nem szállnak át az engedményesre a rá átruházott követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek bíróság általi alkalmazására irányuló jognyilatkozatok megtételéhez fűződő jogok – olvasható a Kúria alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában. A jogátszállás kizártsága mind az 1959-es Ptk., mind pedig a hatályos Ptk. szerinti engedményezés esetén fennáll.

A jogegység eljárás alapjául szolgáló indítvány szerint: „[…]  elvi jelentőségű jogkérdésként merül fel, hogy az adós eredményes érvénytelenségi kifogása esetén az engedményező helyébe lépő engedményest megilletik-e azok a régi Ptk.-ban külön nem nevesített jogok is, amelyek a rá engedményezéssel átruházott követelés érvényesítéséhez szükségesek.” {Lásd: 10/2024. JEH határozat, Indokolás [13] bekezdés.}

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa rámutatott arra, hogy: „Az engedményezés – ugyancsak változatlan és nem vitás – joghatása (jogi következménye), hogy az engedményes az átruházott követelés (követelésrész) tekintetében az engedményező jogutódja lesz. Ezáltal az alapjogviszony jogosulti pozíciójában az átruházott követelés tekintetében (és csak abban) következik be egyedi jogutódlás (singuralis successio), amely nem a követelés alapját képező szerződésben, hanem csak a szerződésből származó követelésben jelent jogalany-változást, azaz kizárólag az átruházott követelés tekintetében – és nem a teljes szerződéses jogosulti pozícióra nézve – válik az engedményes az engedményező jogutódjává. Maga az alapjogviszony az engedményező (eredeti jogosult) és a kötelezett között változatlanul fennmarad.” {Lásd: 10/2024. JEH határozat, Indokolás [66] bekezdés.}

„[A] követelés mint jog az alapjogviszony eredeti jogosultját megillető jogok (jogosultságok) összességének (a teljes jogosulti joghalmaznak) csupán egy része. Az alapjogviszonyból eredően ugyanis – annak konkrét jellegétől, jogi természetétől függően – a feleket, így a jogosultat is, számos további jog is megilleti [például adásvételi szerződés esetén az annak fogalmi (törvényi tényállási) elemeiként meghatározott tulajdonjog átruházása, a vételár fizetése, a dolog átvétele iránti jogok mellett tájékoztatási, kellékszavatossági, jogszavatossági, a tulajdonjog bejegyzése iránti jog stb. vagy például vállalkozási (kivitelezési) szerződés esetén az eredmény megvalósítása, annak átvétele, a vállalkozói díj megfizetése iránti jogokon túl utasítási, ellenőrzési szavatossági jogok, adott esetben különböző kötbér iránti jogok, elállás/felmondás joga, a teljesítésigazoláshoz való jog, a szolgáltatás átadásához-átvételéhez való jog, törvényes zálogjog stb. Nem vitás, hogy az eredeti jogosultat (engedményezőt) az alapjogviszonyból megillető egész joghalmazból az engedményest csak egy részjoghalmaz (a követeléshez kapcsolódó jogok) illetik meg. Indokolt és megalapozott ezért – az indítványozó tanács álláspontja szerint is – különbséget tenni a szerződés egészéhez (pontosabban: a szerződés eredeti teljes jogosulti pozíciójához), illetve a követeléshez kapcsolódó (ahhoz tapadó) jogok között.” {Lásd: 10/2024. JEH határozat, Indokolás [70] bekezdés.}

• Joganyag: 10/2024. JEH határozat (Jpe.III.60.037/2023/13. szám) az engedményezett követelés érvényesítésével kapcsolatban az engedményesre átszálló jogokról
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/79. (VII. 31.)
• Hatályos: A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
• Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

  

A Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény (CMR) elektronikus fuvarlevélről szóló kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetése

A Kormány az alábbiakban hivatkozott rendelettel felhatalmazást adott a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény (CMR) elektronikus fuvarlevélről szóló kiegészítő Jegyzőkönyve kötelező hatályának az elismerésére, kihirdetésére. 

• Joganyag: 197/2024. (VII. 29.) Korm. rendelet a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény elektronikus fuvarlevélről szóló kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/78. (VII. 29.)
• Hatályos: 2024. 07. 30., a külpolitikáért felelős miniszter Magyar Közlönyben közzétett közleménye szerinti nap
• Megjegyzés: új jogszabály

---