Jogszabályfigyelő – 24. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 82-87. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Adóváltozások 2017

Terrorveszélyhelyzet az Alaptörvényben

Földforgalmi törvény: Nem lehet visszaélésszerűen hivatkozni az ökológiai gazdálkodásra

Módosult a közbeszerzési törvény

Az állami tisztviselőkkel kapcsolatos törvénymódosítások

Egyszerűsödik a lakásépítés bejelentése

Klebersberg Központ és tankerületi központok

 

Adóváltozások 2017

A törvénycsomag általános indokolása szerint a 2017-es adócsomag vállalkozásbarát, és fókuszában az   adó- és az adminisztrációcsökkentés áll. Emellett több módosítás szolgálja a feketegazdaság visszaszorítását.

Az adócsökkentés keretében a baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója öt százalékra mérséklődik, emellett 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfája. Az éttermi étkezés áfája 2018-tól kezdődően tovább csökken, 5 százalék lesz. A személyi jövedelemadóban emelkedik a kétgyermekes szülőket megillető havi családi kedvezmény.

Az adminisztrációcsökkentés keretében többek között 6 havi automatikus pótlékmentes részletfizetés járhat azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az adótartozása nem haladja meg a 200 ezer forintot, ráadásul a fizetéskönnyítési kérelem kitöltésével sem kell bíbelődni, az akár szóban is előterjeszthető bármelyik ügyfélszolgálaton.

.A munkavállalói mobilitást növelendő, a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának a kiadásai.

.Jövőre nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni a megkapott támogatásokat. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknak pedig a szabályok lényeges egyszerűsítése miatt az adókötelezettség a korábbinál kiszámíthatóbb és kedvezőbb lesz. Az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig lesz választható a kiva.

2017-ben az online pénztárgép és az EKÁER után bevezetik az online számlázást, amely elsősorban a láncolatos áfacsalókkal szemben hatékony eszköz. A cél az, hogy a számlázó programokkal kiállított  számla adatai tekintetében is valós időben álljon rendelkezésre információ, hasonlóan az adóhatósághoz már bekötött pénztárgépekhez. A feketegazdaság visszaszorítását szolgálja továbbá az is, hogy jövőre a tételes áfa nyilatkozat értékhatára 1 millióról 100 ezer forintra csökken, az automata  berendezések be lesznek kötve az adóhivatalhoz, az EKÁER módosításával pedig kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautókkal szállító csalárd kereskedők.

A „magyar google-adó” bevezetése biztosítja azt, hogy a Magyarországon gazdasági tevékenységet végző világcégek sem mentesülhetnek a közteherfizetési kötelezettség alól. Az intézkedéssel a reklámadókötelezettség teljesítését kívánja kikényszeríteni az állam.

A salátatörvény az adótörvények mellett módosítja az illetéktörvényt, az egyes társadalombiztosítási törvényeket és a számvitelt érintő egyes törvényeket, valamint 2018. január 1-től kezdődően bevezeti az úgynevezett „turizmusfejlesztési hozzájárulást”. Ezt az új adónemet minden olyan, étkezőhelyi vendéglátásban étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell majd megállapítani, bevallani és megfizetni, amely 2018. január 1-től 5 százalékos áfa mértékkel adózik.

Az adósaláta-törvényről a Jogászvilág.hu alábbi cikkében adónemenként részletesen (https://jogaszvilag.hu/rovatok/cegvilag/igy-adozunk-2017-ben-elfogadjak-az-adocsomagot2) olvashat.

Joganyag: 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról

Megjelent: MK 2016/87. (VI. 15.)

Hatályos: 2016. 06. 16., 2016. 07. 01., 2016. 07. 16., 2016. 08. 01., 2016. 09. 01., 2017. 01. 01., 2017. 07. 01., 2018. 01. 01. – kivétellel.

Megjegyzés: nagy terjedelmű módosító salátatörvény, 27 törvényt módosít.

 

Terrorveszélyhelyzet az Alaptörvényben

Az Alaptörvény hatodik módosításával bekerült az Alaptörvénybe a „Terrorveszélyhelyzet” meghatározása. Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A terrorveszélyhelyzet időtartama meghosszabbítható. A különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Kormány rendeletben a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetét, működését és tevékenysége ellátását érintő törvényektől eltérő, valamint sarkalatos törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb tizenöt napig tart.

A Kormány a terrorveszélyhelyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Joganyag: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

Módosítja: Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása

Megjelent: MK 2016/86. (VI. 14.)

Hatályos: 2016. 07. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Földforgalmi törvény: Nem lehet visszaélésszerűen hivatkozni az ökológiai gazdálkodásra

A törvénymódosítás rendezi a helyi földbizottsági jogkörben eljáró Nemzeti Agrárgazdasági Kamara perbeli jogképességét, emellett meghatározza, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet ökológiai gazdálkodásra, mint elővásárlási jogosultságra hivatkozni adás-vétel esetén. A módosítás célja, hogy meggátolja a visszaélés-szerű joggyakorlást. Ugyancsak meghatározza a törvénymódosítás, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lehet ökológiai gazdálkodásra, mint előhaszonbérleti jogosultságra hivatkozni haszonbérlet esetén.

Joganyag: 2013. évi CCXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról

Módosítja: 2016. évi LXI. törvény

Megjelent: MK 2016/86. (VI. 14.)

Hatályos: 2016. 06. 22.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Módosult a közbeszerzési törvény

A közbeszerzési törvény (Kbt.) kiegészült egy új rendelkezéssel: a Kormány egyedi határozatban dönthet azokról a közbeszerzési eljárásokról, amelyek során az ajánlatkérők mentesülnek a szóban forgó, kartellezéssel kapcsolatos kötelező kizáró ok alkalmazása alól. A törvénymódosítás indokolása szerint azoknál a közbeszerzéseknél, amelyek piacán a verseny korlátozott (mert a potenciális gazdasági szereplők többsége a szóban forgó kizáró ok hatálya alatt áll), a Kormány a verseny megfelelő biztosítása érdekében egyedi határozatban mentesítheti az ajánlatkérőket a kizáró ok alkalmazása alól.

A rendelkezés tartalmazza azokat a feltételeket is, amelyek fennállása mellett az ajánlatkérő kérheti a Kormány egyedi határozatával történő felmentést. A felmentésre irányuló kezdeményezést csak a közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően nyújthat be az ajánlatkérő, és nem kérheti akkor, ha az eljárással érintett piac gazdasági szereplői (vagyis azok a gazdasági szereplők, amelyek az ajánlatkérő előzetes piackutatása alapján várhatóan képesek lennének a szerződést teljesíteni) jelentős része a kizárással nem érintett. A „közbeszerzési eljárással érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős része” számítása során nem minősül kizárt gazdasági szereplőnek az a gazdasági szereplő, amely öntisztázás alapján nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból.

A Kormány transzparens és átlátható módon, egyedi esetekben dönt a verseny biztosítása érdekében a szóban forgó kizáró ok alkalmazásának mellőzéséről. Azokban a különös esetekben, amelyekben a Gazdasági Versenyhivatal bírságolásának eredményeként egy adott közbeszerzési piac gazdasági szereplőinek jelentős része nem vehet részt a közbeszerzésekben, a kötelező kizáró ok alkalmazása kizárja a közbeszerzésekben biztosítandó versenyt.

Joganyag: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

Módosítja: 2016. évi LXIII. törvény

Megjelent: MK 2016/86. (VI. 14.)

Hatályos: 2016. 06. 15.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Az állami tisztviselőkkel kapcsolatos törvénymódosítások

Az állami tisztviselők életpályáját szabályozó új törvény (2016. évi LII. törvény,  a továbbiakban: Áttv.) hatályba lépéséig módosulnak azok a törvények, amelyek a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos egyéb rendelkezéseket tartalmazzák. A most megjelent salátatörvény a közszolgálati jogviszonyt érintő törvények technikai jellegű módosítását tartalmazza, az Áttv. elfogadásával bevezetett új állami tisztviselői jogviszonyt vezeti át az érintett törvényekbe.

A törvény beemeli az állami tisztviselő, állami ügykezelő, állami szolgálati jogviszony, valamint közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettség és a kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettség fogalmakat azokba a közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő törvényekbe, amelyekben korábban csak a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő vagy kormányzati szolgálati jogviszony, továbbá a közigazgatási alapvizsga és közigazgatási szakvizsga került nevesítésre – ennek megfelelően 79 törvény technikai jellgű módosítását tartalmazza.

Joganyag: 2016. évi LXIV. törvény az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

Megjelent: MK 2016/86. (VI. 14.)

Hatályos: 2016. 07. 01.

Megjegyzés: nagy terjedelmű módosító salátatörvény, 79 törvényt módosít

 

Egyszerűsödik a lakásépítés bejelentése

Az új rendelet szerint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése 2016. július 1-től kezdődően az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. A bejelentésről az építésügyi hatóság a készenlétbe helyezett elektronikus építési naplóból értesül.

Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított 15 nap elteltét követően kezdheti meg.

A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az elektronikus építési naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét.

Joganyag: 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

Megjelent: MK 2016/84. (VI. 13.)

Hatályos: 2016. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Klebersberg Központ és tankerületi központok

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A kormányrendelet szerint 59 tankerület jön létre, amelyből 9 Budapesten működik.

A rendelet szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központból a területi szervei 2017. január 1-jével kiválnak, és az adott tankerületi központba olvadnak be, a Klik pedig Klebelsberg Központ néven működik tovább. 2017. január 1-el a köznevelési intézményben dolgozók átkerülnek az illetékes tankerületi központ állományába.

A tankerületi központ gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv, amelyet tankerületi igazgató vezet. Kinevezésének feltétele felsőfokú végzettség és szakképzettség, legalább ötéves vezetői gyakorlat, és pedagógus, közigazgatási vagy jogi szakvizsga.

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője költségvetésének keretei között gazdálkodási, továbbá – a kinevezés és felmentés kivételével – munkáltatói jogokkal rendelkezik. A tankerületi központok és az oktatásért felelős miniszter mint irányító közé pedig belép egy „középirányító” szervezet, az oktatási központ

Joganyag: 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról

Megjelent: MK 2016/82. (VI. 10.)

Hatályos: 2016. 06. 11., 2016. 09. 01., 2017. 01. 01.

---