A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikkünkben a 2016. január 18-ai héten megjelent Magyar Közlönyök legfontosabb változásait foglaljuk össze.
A megújult Jogászvilág portál új tartalommal kívánja segíteni olvasóink munkáját.
A jogszabályváltozások világában nyújt eligazodást új prémium szolgáltatásunk, mely a legfontosabb változásokkal kapcsolatban innentől kezdve nem csupán a jogszabályhelyekhez kapcsolt változásokat mutatja meg olvasóinknak, hanem rövid szakmai összefoglalót kínálunk az adott hét legfontosabb módosításainak tartalmáról. Prémium változásfigyeltetési tartalmainkat márciusig ingyenesen olvashatja.
Tartalom:
Új, egységes törvény készül az igazságügyi szakértői tevékenységről
Önhiba vizsgálata a kapcsolattartás akadályozása vétség esetén
Új, egységes törvény készül az igazságügyi szakértői tevékenységről
Az igazságügyi minisztérium elkészítette az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvényt és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvényt felváltó, az igazságügyi szakértői tevékenység egészét átfogó jogszabály tervezetét, amely összeállításunk elkészítésekor közigazgatási egyeztetés alatt áll és kormányzati elfogadásra vár.
A tervezet legfőbb újdonságait az alábbiak szerint foglalta össze az igazságügyi tárca:
Új, köztestületi formában működő Magyar Igazságügyi Szakértő Kamara létrehozása a területileg széttagolt kamarák helyett; a kamara finanszírozásának elősegítése érdekében ún. általános költségátalány, illetve fegyelmi eljárási díj bevezetése. (Költségátalányt a díjjegyzékben áthárítják a félre, felekre; a fegyelmi eljárási díjat az eljárást kezdeményező fél fizeti.)
Részletesen szabályoznák a fegyelmi felelősség jogintézményét.
Rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatás előírása a szakértők részére.
A kamara feletti törvényességi felügyelet szigorítása.
Számos bürokráciacsökkentő rendelkezés a szakértői eljárások idejének a csökkentése érdekében.
A szakértői névjegyzék és a kamarai tagjegyzék helyett egy egységes regiszter vezetése, amely minisztériumi hatáskörbe kerül.
Minőségbiztosítási rendszer kidolgozása és bevezetése (a névjegyzékbe vétel előtt a szakértő minisztériumi jogi oktatáson veszt részt és kötelező jogi vizsgát tenni, a névjegyzékben szereplő szakértők rendszeres szakmai értékelése, az értékelés eredményének nyilvánosságra hozatala)
Külön fejezetben szabályoznák a magánszakértői vélemény intézményét.
A tervezet a jelenlegi elképzelések szerint 2016. április elsején, illetve 2016. július elsején lépne hatályba.
Joganyag: –
Módosította: –
Megjelent: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=5&type=302#!DocumentBrowse
Hatályos: –
Megjegyzés: egységes, átfogó szabályozás
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
---|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet. |
Önhiba vizsgálata a kapcsolattartás akadályozása vétség esetén
A kiskorúval kapcsolattartás akadályozásának vétsége szempontjából az önhiba vizsgálata a bíróságra hárul a jelenleg hatályos büntetőjogszabályok értelmében – derül ki a BH2016.2. számon közzétett eseti döntésből.
A jogerős határozat szerint a polgári peres ügyben eljáró bíróság ideiglenes intézkedéssel szabályozta a kiskorú gyermek és a különélő szülő kapcsolattartását az elvitel jogára is kiterjedően, illetve azzal, hogy a gyermek átadásának és átvételének a helye a házastársak korábbi közös lakása volt. A terhelt azonban a gyermeket egyetlen alkalommal sem adta át a kapcsolattartásra a különélő szülőnek, aki a kapcsolattartás végrehajtása iránt kérelmet nyújtott be az illetékes gyámhivatalhoz. A gyámhivatal a kérelemnek helyt adott és a terheltet pénzbírsággal bírsággal sújtotta. A terhelt fellebbezése folytán eljárt Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal Osztálya a határozatot helybenhagyta.
A terhelt ennek ellenére sem biztosította az ideiglenes intézkedés szerinti kapcsolattartást (a különélő szülő csupán eseti jelleggel a másik szülő lakásán és az általa meghatározott időpontban látogathatta meg a gyermekét). A büntetőügyben született jogerős határozat elleni felülvizsgálati indítvány folytán az ügy a Kúria elé került.
A Kúria az anyagi jogi kérdésekben mindenben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatokban rögzített tényállásban foglaltakból indult ki. Megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 210. § (1) bekezdése szerinti kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége tekintetében tényállási elem az elkövetési magatartás tekintetében fennálló önhiba. (Az adott ügyben a terhelt esetében az önhiba fennállása megállapítható volt.)
A Kúria utalt arra, hogy a korábbi törvényi rendelkezések alapján az önhiba fennállását az elsőfokú bíróságnak – mivel a korábbi büntetőkódex szerint az nem képezte a törvényi tényállás részét – külön nem kellett vizsgálnia. Ennek megfelelően a terhelt cselekménye mind az elkövetéskori, mind pedig az elbíráláskori büntetőtörvény alapján bűncselekmény.
A korábbi törvényi tényálláshoz tartozó háttérjogszabály szerint a szakigazgatási szervnek kellett az önhiba fennállását vizsgálnia a közigazgatási bírságolás előfeltételeként. A jelenleg hatályos büntetőjogszabályok értelmében azonban az önhiba vizsgálata már a bíróságra hárul.
Joganyag: BH2016. 2.
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Határozatok 2016/1
Hatályos: –
Megjegyzés: jogkérdés rendezése
Változásfigyeltetés |
---|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!