Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 152-156. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.
Tartalom:
Kormányablakok feladatainak változása
Változások a végrehajtás szervezetében
Jogegység határozat a végrendeleti tanú aláírásáról
Kormányablakok feladatainak változása
2016. október 15-ével módosul a kormányablakban továbbítás céljából előterjeszthető beadványok köre, valamint azon ügyek köre, amelyekben a kormányablak kizárólag felvilágosítás nyújt. Ezen felül változtak az ún. eltérő eljárásrendben működő kormányablakokra meghatározott ügykörök is.
Joganyag: 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról
Módosítja: 304/2016. (X. 13.) Korm. rendelet
Megjelent: MK. 2016/155. (X. 13.)
Hatályos: 2016. 10. 15.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Változások a végrehajtás szervezetében
A bírósági végrehajtás szervezetéről szóló igazságügyi miniszteri rendelet legutóbbi módosítása értelmében az eddig 219-ről 230-ra nőtt az önálló bírósági végrehajtói állások száma. Változik a végrehajtói állásokra vonatkozó pályázat szabályozása, a végrehajtói szakvizsgára jelentkezés, a szakvizsga tárgyai és a vizsga lefolytatása, ezzel összefüggésben módosulnak a végrehajtási ügyintéző vizsga szabályai is.
Joganyag: 16/2001. (X. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtás szervezetéről
Módosítja: 21/2016. (X. 11.) IM rendelet
Megjelent: MK. 2016/153. (X. 11.)
Hatályos: 2016. 10. 12., 2017. 01. 01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
[htmlbox Változásfigyeltetés]Jogegység határozat a végrendeleti tanú aláírásáról
„A végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemző, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükröző módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le” – derül ki a Kúria jogegységi határozatából.
Nincs olyan törvényi előírás, amely szerint a tanú aláírásának olvashatónak kell lennie, illetve hogy a tanú nevének magából az okiratból ki kell derülnie. Ebből következően, olvashatatlan aláírás esetén is érvényes a más által írt végrendelet és, amennyiben a tanú személye nem tisztázott, úgy arra nézve a polgári perrendtartás szabályainak az alkalmazásával bizonyítást lehet lefolytatni.
A Kúria ezzel egyidejűleg a 3/2012. Polgári jogegységi határozatot hatályon kívül helyezte, továbbá az EBH 2015.P.10. számú határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását is megszüntette.
Joganyag: 2/2016. PJE jogegységi határozat a végrendelet tanújának aláírásáról és a személyének megállapításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK. 2016/153. (X. 11.)
Hatályos: 2016. 09. 21.
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!