Jogszabályfigyelő 48. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 182-186. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.


Tartalom:

Nyomozati szakban eljáró bíró kizárása a büntetőügy intézéséből

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

Az igazságügyi szolgáltatásokat ellátó szervek

Kereskedelmi és külkereskedelmi bírságok

A Fővárosi Kormányhivatal, illetve a járási hivatalok ipari és kereskedelmi hatósági kijelöléséről

E-közműegyeztetés

Elektromágneses térben dolgozó munkavállalók védelme

A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját

A szeüsz-ök bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

Őszi adómódosítások

 

Nyomozati szakban eljáró bíró kizárása a büntetőügy intézéséből

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: „Alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.”

Cikkünkben részletesen olvashat az Alkotmánybíróság határozatáról.

Joganyag: 21/2016. (XI. 30.) AB határozat a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 21. § (3) bekezdés a) pontjával kapcsolatos alkotmányos követelmény megállapításáról, valamint a Kúria Bfv.I.588/2015/5. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/185. (XI. 30.)

Hatályos:

Megjegyzés: alkotmányos követelmény megállapítása

 

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

2017. január elsejétől a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elnevezése Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra változik az erről szóló kormányrendelet értelmében. A hivatal egy központi szervből és nyolc regionális illetékességű igazgatóságból áll, hatáskörébe idegenrendészeti és menekültügyi feladatok tartoznak. Hatályát veszti ugyanakkor a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalról szóló 162/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet.

Joganyag: 361/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Az igazságügyi szolgáltatásokat ellátó szervek

Az Igazságügyi Hivatalról szóló 233/2014. (IX. 18.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a Kormány az alábbiakban hivatkozott rendeletében jelölte ki az egyes igazságügyi szolgáltatásokat ellátó szerveket, meghatározta továbbá az igazságügyi miniszter igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait.

A rendelet értelmében pártfogói felügyelői, jogi segítségnyújtó, illetve áldozatsegítő szolgálatként a kormányhivatalok kaptak kijelölést. A hatósági ügyekben első fokon áldozatsegítő szolgálatként, illetve jogi segítségnyújtó szolgálatként a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

Kárpótlási hivatalként Budapest Főváros Kormányhivatala, a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveiként pedig a megyeszékhelyeken működő járási hivatalok, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, a fővárosban pedig Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala jár el.

Joganyag: 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Kereskedelmi és külkereskedelmi bírságok

A közelmúltban kihirdetett, alábbi kormányrendelet határozza meg a lovas szolgáltató, az idegenvezetői, valamint tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységgel, az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel, az illékony szerves oldószert tartalmazó termék forgalmazására vonatkozó kötelezettségekkel, a nemesfém-kereskedelemmel, továbbá az egyes kiviteli és behozatali engedélyezéssel kapcsolatos eljárásokban, valamint a kábítószer-prekurzorokkal, robbanóanyag-prekurzorokkal kapcsolatos eljárásokban Budapest Főváros Kormányhivatala által kiszabható bírságok mértékét.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

Joganyag: 364/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi, valamint külkereskedelmi hatósági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala által kiszabható bírság megállapításának, mértékének részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A Fővárosi Kormányhivatal, illetve a járási hivatalok ipari és kereskedelmi hatósági kijelöléséről

A Kormány nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szervként, valamint a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeletként, bizonyos körben kereskedelmi hatóságként és piacfelügyeleti hatóságként, közraktározás-felügyeletként, nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölte ki.

Meghatározott hatáskörben mérésügyi hatóságként, műszaki biztonsági hatóságként, valamint építésügyi hatóságként első fokon a rendelet 1. melléklete szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalokat, másodfokon pedig Budapest Főváros Kormányhivatalát jelölte ki a Kormány.

Az érintett jogszabály tartalmazza ezen felül a piacfelügyeleti hatósági eljárás és a műszaki biztonsági hatósági tevékenység szabályait is, továbbá a közreműködő szakhatóságok, valamint közmű-, közút- és vasútüzemeltetők kijelölését is.

A rendelet 2017. január elsejei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, illetve a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól szóló 321/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.

Joganyag: Kormány 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

E-közműegyeztetés

Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló 324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet szabályainak és számos egyéb jogszabálynak a módosítását tartalmazza az e-közműegyeztetés megvalósítását célzó kormányrendelet.

Joganyag: 369/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek az egységes elektronikus közműegyeztetés megvalósításához szükséges módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2016. 11. 30., 2017. 04. 01., 2017. 06. 01.

Megjegyzés: módosításokat tartalmazó rendeletcsomag

 

Elektromágneses térben dolgozó munkavállalók védelme

Az emberi erőforrások minisztere új rendeletét az „olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet kitéve.” A jogszabály az egészséges és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos minimumkövetelményeket határozza meg. Rendelkezéseit a kihirdetését követő naptól (2016. november 30.) kell alkalmazni azzal azonban, hogy a kockázatelemzés elvégzésére türelmi időt határozott meg a miniszter.

Joganyag: 33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelet a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos: 2016. 11. 30.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját

A Kormány elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvény koncepcióját, amely a vonatkozó határozat 1. számú mellékletében szerepel. A koncepcióról – a kormányzati elfogadást megelőzően – részletesen írtunk a 2016 szeptemberének 3. heti változásait ismertető számunkban.

Joganyag: 1673/2016. (XI. 29.) Korm. határozat az új nemzetközi magánjogi törvény koncepciójáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/184. (XI. 29.)

Hatályos:

Megjegyzés: törvénykoncepció

 

A szeüsz-ök bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: szeüsz) bejelentéséért fizetendő díjak mértékét és díjfizetés módját határozza meg a belügyminiszter hivatkozott, 2017. január elsején hatályba lépő rendelete.

Joganyag: 48/2016. (XI. 28.) BM rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások bejelentéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/183. (XI. 28.)

Hatályos: 2017. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Őszi adómódosítások

2016. november 22-én fogadta el a Parlament a 2017-es adómódosításokat tartalmazó őszi törvénycsomagot. A módosítások túlnyomó többsége 2017. január elsején, néhány változás azonban csak a következő év folyamán, illetve 2018. elején lép hatályba.

A törvénycsomag érinti egyebek mellett a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az áfa, az adózás rendje, a kata/kiva, az eva, az ekho, a jövedék, a különadó, az energiaadó, a helyi adók, a gépjárműadó, a regisztrációs adó és az illeték szabályait, de változást hoz a pénzügyi tranzakciós illeték, a számvitel és a társadalombiztosítás és az uniós vámjog területén is. 

A legfontosabb módosításokról az Adó-kódex folyóiratunk Adóváltozások 2017/I, illetve Adóváltozások 2017/II. címet viselő számaiban található részletes magyarázat. Mindkét lapszám tartalmazza az érintett adótörvények egységes szerkezetű, 2017. január elsejétől hatályos szövegét is a 2016-os évközi és a 2017-es változások kiemelésével.

Joganyag: 2016. évi CXXV. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2016/182. (XI. 25.)

Hatályos: 2016. 11. 26., 2017. 01. 01., 2017. 04. 01., 2017. 06. 30., 2017. 01. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: 37 törvényt módosító törvénycsomag


Kapcsolódó cikkek

2024. november 12.

A fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén megtartandó különös kézbesítési szabályok

A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.

2024. november 11.

Jogszabályfigyelő 2024 – 45. hét

E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.