Jogtudósok Európa jogáról, jövőjéről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ma már tarthatatlan, hogy egy európai uniós szabályozás magasabb jogforrás legyen a nemzeti alkotmányoknál. Ahhoz, hogy e szemlélet megjelenjen az Európai Unió Bíróságának gyakorlatában, előbb a luxemburgi testület és a nemzeti alkotmánybíróságok közötti párbeszédnek kellene megindulnia – fogalmazott Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke Gombos Katalin: Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai című könyvének minapi, a közszolgálati egyetemen elhangzott bemutatóján. Mint mondta, ennek ellenére Magyarország számára az Európai Unió egy alternatíva nélküli lehetőség.

Gombos Katalin Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai című könyvének újabb bemutatójára került sor november 22-én, szerdán, ezúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke és a Wolters Kluwer Kiadó közös rendezésében, a kar Ludovika téri épületében. A rendezvényen számos egyetemi hallgató követte nagy érdeklődéssel a mű bemutatására ismét felkért Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnökének előadását. Természetesen nem csak az ő személye, hanem a szerzőé is kuriózum lehetett a diákok számára, hiszen utóbbi – egyetemi docensként – egyben a tanszék vezetője is. (Mint arról már beszámoltunk, Gombos Katalin kötetét elsőként idén május 31-én, a Kúria rendezvényén méltatta a taláros testület elnöke; a ritkaságszámba menő könyvbemutatót a legfőbb bírói fórum Markó utcai épületének Mailáth-termében tartották, amelyen a Kúria munkatársainak tudományos munkáit ismertették.) A minapi rendezvényen egyébként megjelent Patyi András, az NKE rektora és több vezető oktatója, valamint a Wolters Kluwer képviselői is.

Sulyok Tamás májusi, szokatlanul hosszú és alapos beszédét lényegében megismételve, egyetemi bemutatójának hallgatósága előtt is kihangsúlyozta, Gombos Katalin könyve nemcsak szakirodalomként, hanem tankönyvként is kiválóan forgatható mindenki számára, aki az integrációval hivatásszerűen vagy akár érdeklődésből foglalkozik. Mint mondta, a szerző és általa az olvasók számára is minden kis kocka a helyére kerül az EU jogrendszerében. Ez a szinte végtelen tárgyismeret és -szeretet különleges kompozíciós készséggel társul: a szerző képes tíz fejezetben érthetően és élvezetesen tárgyalni a mára szinte már áttekinthetetlenné vált anyagot. Aki ennyire képes ügyelni az arányokra, az valóban mestere a tárgyának – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke. Kiemelte, az olvasót gyakori és részletes magyarázatokkal segíti a szerző az eligazodásban; visszatérő motívumokként bátran ismétel meg korábban már bemutatott tényeket, összefüggéseket, ha a gondolatmenete ezt indokolja, vagy új szempontból akarja megvilágítani a már tárgyalt jellemzőket. Az olvasó tisztelete tükröződik abban is, hogy sohasem tudálékosan, hanem a tudás átadásának igényével lép fel, áttekinthetően és közérthetően, minuciózusan pontos hivatkozásokkal, aprólékos leírásokkal, miközben kiderül: nem csak a részletek mestere, hanem a nagy rendszerek tömör bemutatásának ritka képességével is rendelkezik.

Az Alkotmánybíróság elnökének könyvbemutató előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, jobbján Bóka János egyetemi docenssel (Fotó: Wolters Kluwer)

Sulyok Tamás ezúttal is kitért a szuverenitás-transzfer, valamint az uniós jog elsőbbségét érintő dilemmákra, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az uniós jog, valamint a bírósági párbeszéd szükségességére, közelebbről: annak hiányára, az Európai Unió Bíróságának (EUB) és a tagállami alkotmánybíróságok szerepére, felemás viszonyára is. E tárgykörhöz kapcsolódott a rendezvény levezetője, az Európai Köz- és Magánjogi Tanszék docense, Bóka János izgalmas felvetése, ami az európai integráció jelenlegi helyzetét érintette, kitérve a nemzeti identitás kérdésére az EUB és a tagállami alkotmánybíróságok viszonyában, a dialógus hiányában. Az egyetemi oktató emellett a többsebességes unióról is kérdezte az Alkotmánybíróság elnökét.

Utóbbi a tudományos szintű értekezést, de a különböző bíróságok egymás döntéseire reflektáló ítéleteit is a közöttük szorgalmazandó párbeszéd bizonyos formájának nevezete. Az AB-elnök szerint ma már, különösen a Lisszaboni Szerződés után tarthatatlan, hogy egy uniós szabályozás magasabb jogforrás legyen a nemzeti alkotmányoknál. Ám ahhoz, hogy ez a szemlélet egyszer megjelenjen az EUB gyakorlatában is, ahhoz előbb a luxemburgi testület és a nemzeti alkotmánybíróságok közötti párbeszédnek kellene megindulnia. Ez egyébként – fogalmazott Sulyok Tamás – nem csak a saját véleménye, hiszen az egybecseng több európai kollégájának az álláspontjával is.

A kétsebességes Európa gondolatáról szólva Martonyi János volt külügyminisztert, „az európai jog kitűnő professzorát” idézte, aki szerint ez az elképzelés egyszerűen megvalósíthatatlan, különösen az euró-zóna mentén. Ez utóbbi ugyanis nem egy klub, amelynek szabadon választható a tagsága, ahhoz előbb vagy utóbb minden új tagállamnak, így hazánknak is csatlakoznia kell. Ezen az alapon tehát elképzelhetetlen egy mag-Európa gondolata, kialakítása. Persze – fűzte hozzá személyes meglátását az AB elnöke – mindent és mindennek az ellenkezőjét is el tudja képzelni, így más forgatókönyvek is szóba jöhetnek, de az ő hivatala, pozíciója nem a képzelgésekről szól.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

Végül mindehhez hozzátette, Magyarország számára az Európai Unió egy alternatíva nélküli lehetőség marad a jövőben is. Ez ugyan a magánvéleménye, de már jóval az alkotmánybíróvá választása előtt, ügyvédként is ezt az álláspontot képviselte.

A rendezvény végén Takács Tibor, a Wolters Kluwer Kiadó képviseletében ismertette a cég eddigi történetét a közösségi, majd az uniós jogi művek megjelentetése terén, s további terveiket az ilyen tematikájú művek terjesztése kapcsán.

---