A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény áttekintésének részeként a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket ismertetjük. Az új kódexben a kényszerintézkedésekkel kapcsolatban érdemi változás látszólag nem történt, de ha jobban megnézzük az új szabályokat, akkor ez a kijelentés felülvizsgálatra szorul.
Cikkünk első részében a nyomozás új szerepét és az eljárási szakaszok egymáshoz való viszonyát ismertettük, míg az alábbiakban az új büntetőeljárási törvény alapján a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseket vesszük górcső alá.
A kényszerintézkedések fajtái
– a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések és
– a vagyont érintő kényszerintézkedések. (A mostani cikkben a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedéseket ismertetem.)
Az új büntetőeljárási törvény (Be.) értelmében nem csupán külön fejezetet, hanem külön címet szentel a jogalkotó ennek a résznek (Új Be. Nyolcadik rész).
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések:
– az őrizet
– a távoltartás
– a bűnügyi felügyelet
– a letartóztatás
– az előzetes kényszergyógykezelés
Őrizet
Az őrizet szabályozása külön fejezetben történik. Ezt követik azok a fejezetek, amelyekben a többi, személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést – úgymint a távoltartást, a bűnügyi felügyeletet, a letartóztatást és az előzetes kényszergyógykezelést –, bár külön-külön, egy-egy saját fejezetben, de mégis a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedéseken belül egy megkülönböztetett alcsoportban, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések néven szabályozzák.
Mivel az őrizetet nemcsak a bíróság, hanem az ügyészség és a nyomozóhatóság is elrendelheti, ezért ez a kényszerintézkedés a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések csoportján belül nem tartozik a bírói engedélyes kényszerintézkedések alcsoportjába, hanem alcsoport nélkül, önállóan szerepel a törvényben.
Változást jelent, hogy visszatért az 1973. évi Be.-ből az a szabály, miszerint a terhelt tettenérés esetén akkor vehető őrizetbe, ha a személyazonossága nem állapítható meg.
Változást jelent továbbá, hogy az őrizet esetén más lesz az értesítés határideje, és másképpen alakul az értesítendő személyek köre is. A hatályos szabályok értelmében az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről huszonnégy órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, ennek hiányában pedig a terhelt által megjelölt más személy is értesíthető. Az új Be. értelmében az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell a terhelt által megjelölt nagykorú személyt.
Személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések esetében a ténybeli és a valószínűsíthető okokra történő felosztás célja, hogy a jogalkotó elkerülje az okok összeütközését
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéseknél történő változtatásoknál ki kell emelni, hogy a jogalkotó a törvényi feltételek okainál különbséget tesz
– ténybeli okok és
– valószínűsíthető okok
között, bár nem ezeket a kifejezéseket használja, csak a jogszabály szerkezetéből és ezen túl, nyelvtani értelmezéssel tudjuk ezt a két kört elkülöníteni.
Az új Be. értelmében a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés több okból rendelhető el:
– a terhelt jelenlétének biztosítása,
– a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása,
– a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében.
Az első esetben (a terhelt jelenlétének biztosítása érdekében), ha a terhelt
– megszökött, szökést kísérelt meg, vagy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elől elrejtőzött (ténybeli ok), illetve
– megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, így különösen megszökne, elrejtőzne (valószínűsíthető ok).
A második esetben (a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása érdekében), ha
– a terhelt a bizonyítás meghiúsítása érdekében a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlített, jogellenesen befolyásolt, vagy tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot, vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisített, meghamisított vagy elrejtett (ténybeli ok), illetve
– megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a bizonyítást veszélyeztetné, így különösen a büntetőeljárásban részt vevő vagy más személyt megfélemlítene, jogellenesen befolyásolna, tárgyi bizonyítási eszközt, elektronikus adatot vagy vagyonelkobzás alá eső dolgot megsemmisítene, meghamisítana vagy elrejtene (valószínűsíthető ok).
A harmadik esetben (a bűnismétlés lehetőségének megakadályozása érdekében), ha a terhelt
– a gyanúsítotti kihallgatását követően az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatta, vagy a gyanúsítotti kihallgatását követően elkövetett újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatták ki (ténybeli ok), illetve
– megalapozottan feltehető, hogy a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, az eljárás tárgyát képező bűncselekményt folytatná vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el (valószínűsíthető ok).
A ténybeli és a valószínűsíthető okokra történő felosztás célja, hogy a jogalkotó az okok összeütközését elkerülje.
[htmlbox be_jogszabalytukor]Letartóztatás és előzetes kényszergyógykezelés
A kényszerintézkedések közül az előzetes letartóztatás neve 2018-tól tehát megváltozik, és „csak” letartóztatásnak hívják majd, ugyanakkor az ideiglenes kényszergyógykezelés jelzős szerkezete bár megmarad, a neve előzetes kényszergyógykezeléssé változik. A változtatások hátterében nem tartalmi szempontok, hanem sokkal inkább nyelvészeti okok szerepelnek. A második helyen említett kényszerintézkedés nevében meglévő jelzős szerkezet azért marad meg, mivel az ideiglenes helyébe lépő előzetes névnek utalnia kell arra a különbségre, amely a végső döntésben szereplőtől elhatárolja a kényszerintézkedést. Továbbra is ideiglenes tehát az előzetes kényszergyógykezelés, hiszen a „szabadságtól elvonás” csak a jogerős ügydöntő határozatig tarthat. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a mindennapok jogalkalmazásában a letartóztatást rövidítve csak „előzetesnek” hívják, és jól tudjuk, hogy a berögződések problémát okozhatnak később, amikor az „előzetesről” beszélnek majd, és még mindig a régi előzetesre, vagyis a letartóztatásra gondolnak, és nem a kényszergyógykezelés új nevére.)
Távoltartás
A távoltartás tekintetében érdemi változtatás nem történt.
Bűnügyi felügyelet
A bűnügyi felügyelet olyan gyűjtőfogalom, mely magában foglalja:
– a házi őrizetet,
– a lakhelyelhagyási tilalmat, valamint
– a bűnügyi eltiltást és
– a jelentkezési kötelezettséget.
(A cikksorozatot a vagyont érintő kényszerintézkedésekkel folytatjuk.)
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!