Keresetbeadás a karosszékből

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár már Magyarországon is évek óta elérhető, sokan még egyáltalán nem találkoztak az elektronikus bírósági eljárással. A felszámolási eljárás esetében a törvény már kötelezővé teszi, többi ügytípus esetében azonban még mindig csak egy lehetőség. Meddig marad ez az állapot és mikortól válik általánosan kötelezővé? Az elektronikus bírósági eljárás folyamatáról és jövőjéről beszélgettünk dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéddel.

Mióta elérhető Magyarországon és pontosan miből áll az elektronikus bírósági eljárás?

A cégeljárásban például 2006 óta kötelező elektronikusan beadni a cégbejegyzési és változásbejegyzési kérelmeket. A néhány éves jogalkotási folyamat eredményeként hatályba lépő törvény 2016. január elsejétől már kötelezővé tette volna az elektronikus bírósági eljárást a gazdálkodó szervezetek számára, illetve azoknak, akik jogi képviselővel járnak el, de a rendelkezés bevezetését fél évvel ismét eltolták. Nincs kétségem afelől, hogy ez még tovább is húzódhat, ezért az elektronikus bírósági eljárásról egyelőre továbbra is csak mint lehetőségről beszélhetünk. Maga a rendszer azt jelenti, hogy a papír alapú beadványok helyett a jogi képviselők elektronikus úton, az adóbevallások kitöltéséhez használt keretrendszer használatával, meghatározott nyomtatványok útján kommunikálnak a bírósággal. Az iratok benyújtása jelenleg az ügyfélkapun keresztül történik az Országos Bírósági Hivatalhoz, amely aztán szétosztja azokat a megfelelő bíróságokra. Egyébként a saját tapasztalataim szerint az elektronikus ügyintézés hihetetlenül megnöveli az ügyvédi munkavégzés hatékonyságát, mivel egészen egyszerűen nem kell, vagy nem úgy kell azokkal az időrabló és nagyon gyenge hatékonyságú lépésekkel foglalkozni, ahogy eddig.

Az elektronikus bírósági eljárás mennyiben és hogyan rövidíti le ezt a folyamatot?

A hagyományos ügyvédi gyakorlat szerint az ember azon túl, hogy megírja a keresetlevelet és megfelelő példányszámban kinyomtatja, megsorszámozza a mellékleteket, bejelöli a hivatkozásokat, sorra aláírogatja saját kézzel az összes példányt, újra ellenőriz mindent, majd amikor ezzel megvan, az illetéket átutaltatja az ügyféllel vagy maga teszi az iratokra az illetékbélyeget, elballag a postára vagy a kezelőirodára, és ezzel az egésszel eltöltött mondjuk másfél napot. Ezzel szemben az elektronikus ügyintézésnél az az élmény még mindig megmarad, hogy az ember ír egy veretes, szakszerű, jogszabályi hivatkozásokkal, bírósági határozatokkal teletűzdelt beadványt, aztán a mellékletek, az illeték és a keresetlevél minden alaki kelléke elektronikusan hozzárendelhető a beadáshoz szükséges nyomtatványhoz és az egész egy gombnyomással beküldhető az OBH-nak, illetve a bíróságoknak. Mindez praktikusan azt jelenti, hogy az ember egy abszolút joghatályos keresetlevelet a már meglévő mellékletekből össze tud állítani úgy, hogy fel sem kell kelnie a karosszékből.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! Részletes program és jelentkezés >>

Ahhoz, hogy elektronikus úton kommunikálhassanak a bírósággal, milyen technikai feltételeknek kell megfelelniük az ügyvédeknek?

Az eljáráshoz szükséges keretrendszer használatához egy Windows vagy Ios operációs rendszert futtató gép szükséges, amelyre az úgynevezett Java futtatókörnyezetet is telepíteni kell. Magát a keretprogramot, amelyben a nyomtatványok kitöltése zajlik, az adóhatóság honlapjáról kell letölteni. Az egyes beadványtípusoknak megfelelő nyomtatványsablonok a birosag.hu oldalon találhatóak.

A polgári peres eljárásban például pillanatnyilag öt, a keresetlevél benyújtására szolgáló nyomtatványtípus elérhető: munkaügyi, polgári, gazdasági ügyek, utóbbi kettőn belül is külön a törvényszéki és külön a járásbírósági hatáskörre, de elérhető a jogorvoslati kérelemhez és az ellenkérelemhez beadandó sablon is, utóbbi „egyéb beadvány” cím alatt fut. Külön nyomtatvány van a perbehívásra, beavatkozás bejelentésére, tanú bejelentésére, perújításra, felülvizsgálatra és így tovább.

Jómagam néhány éve kifejlesztettem egy ügyfél- és ügynyilvántartó rendszert, ami abban nyújt segítséget, hogy a korábban már rögzített adatokból automatikusan előállítja az éppen szükséges nyomtatványt, így nem kell a nyomtatványkitöltő rendszerbe újból begépelni azokat.

Mennyire tekinthetőek hitelesnek az elektronikusan beadott dokumentumok? Be kell-e mutatni az eredetit is a bíróságon?

A nyomtatvány eredetijét nem, hiszen az fizikai kézaláírással soha nincs ellátva. A nyomtatvány hitelességét az kölcsönzi, hogy az ember az ügyfélkapun keresztül nyújtja be, márpedig az ügyfélkapu létrehozásakor az okmányirodában megtörtént az illető személy hitelesítése. Az egy másik kérdés, hogy például az ügyvédi meghatalmazás hitelessége tekintetében most még alakulóban van a gyakorlat. Vannak olyan bírák, akik elfogadják azt a beszkennelt, de egyébként papír alapú eredetivel is rendelkező meghatalmazást, ami a kérelem melléklete, de vannak olyan bírók, akik azt kérik, hogy a becsatolt meghatalmazás is legyen külön, minősített elektronikus aláírással ellátva. Ennek én személy szerint semmi értelmét nem látom, hiszen maga a meghatalmazás annak a beadványnak a melléklete, amelynek a hitelességét az ügyfélkapus beküldés egyszer már bizonyította.

A másik véglet ebben a tekintetben a felszámolási ügyszak. A jogszabály erejénél fogva tavaly óta csak elektronikus úton lehet benyújtani a felszámolási kérelmeket, ugyanezen az általános nyomtatványkitöltő rendszeren keresztül, viszont az egész eljárás meg van „spékelve” azzal, hogy a jogszabály értelmében az elektronikus úton benyújtott űrlaphoz mellékelni kell ugyanezen űrlapnak a kinyomtatott, minden oldalon kézzel aláírt, majd beszkennelt és elektronikusan is aláírt változatát. Magyarul ebben az esetben három hitelesítést követel meg a jogszabály, aminek szintén semmi értelme, hiszen a felszámolási kérelmeket is az ügyfélkapun keresztül lehet csak benyújtani. Ezzel csak arra akartam utalni, hogy véleményem szerint ez az eljárástípus koncepcionálisan még nincs teljesen végiggondolva – valószínűleg nem is véletlen, hogy más ügyszakokban nincsenek hasonló követelmények. Ami viszont az elektronikus bírósági eljárások terén valóban úttörő volt és a mai napig is kiválóan működik, az a cégeljárás. Itt még az ügyfélkaput sem kell használni, hanem az összes okiratot be kell tenni egy elektronikus aktába, elektronikusan aláírni és e-mailen beküldeni.

A bíróságok vajon mennyire vannak felkészülve az eljárások elektronikus kezelésére?

Önmagában egy számítógép a szükséges futtatókörnyezettel technikailag nem bonyolult dolog. Tapasztalataim szerint ott kezdődnek a gondok, hogy egyes ügyintézők még mindig viszonylag nehezen tudják értelmezni, amikor például egy elektronikus ellenkérelmet kapnak, és hogy azt időben továbbítaniuk kellene a bírónak és a felperesnek…

Az elektronikus bírósági eljárás kötelezővé tételének elhalasztása is ilyen okokra vezethető vissza?

Ahhoz, hogy a dolgok gördülékenyen haladjanak, nyilván a bíróságokon is végbe kell mennie a szükséges technikai fejlesztésnek, ami biztosan pénzigényes is, tehát a halasztás egyik oka szerintem ez lehet. Azt is el tudom képzelni, hogy adott esetben az ügyvédek sem álltak a helyzet magaslatán a felkészülést illetően, de ez már egy évek óta tartó folyamat. Ennek a változásnak a fejekben kellene elkezdődnie, és ehhez még mindenkinek időre van szüksége.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. Megrendelés >>

Mindebből arra is lehetne gondolni, hogy a bíróságok vagy az ügyvédek lobbizása miatt tolódik folyamatosan a bevezetés?

Én ezt nem tudom. Léteznek statisztikai adatok az ügyvédek informatikai ellátottságáról, de bármit mondanak is, ebben a tekintetben biztosan vannak még hiányosságok. Én csak a saját tapasztalataimról tudok beszélni, és azok azt mutatják, hogy az elektronikus bírósági eljárás jelentősen megnöveli az ügyvédi munkavégzés hatékonyságát.

A bíróságok elektronikusan dolgozzák fel az elektronikusan beküldött anyagot, vagy kinyomtatják és hagyományos aktát készítenek belőle?

Ez is nagyon változó. A jogszabály rendelkezései szerint a felszámolási ügyszakban az egész kommunikációnak elektronikusan kellene történnie, ennek ellenére néhány bíró rendszeresen papír alapon küld ki hiánypótlási felhívást. Itt is ahány bíró, annyiféle hozzáállás. Még csak nem is jogértelmezésnek mondanám, hanem hozzáállásnak. Amikor valaki alperes, akkor ott nem feltétlenül teljesülnek az elektronikus ügyintézés kötelező eseteinek a feltételei, ebből következően a bíróság elsősorban papír alapon küldi ki az egyébként elektronikusan beérkezett keresetlevelet. Ezt követően aztán az alperes választhat, hogy kívánja-e elektronikusan tartani a kapcsolatot, vagy megmarad a jól bevált papír alapú világnál. A gazdálkodó szervezet alperesek szintén papír alapon kapják meg a keresetlevelet, nekik azonban kötelező elektronikusan válaszolni.

Még mindig nem teljesen értem, hogy mi értelme maradt az elektronikusan beérkezett iratok kinyomtatásának?

Sok bíróban is felmerül ez a kérdés. Múltkor egy sajtó-helyreigazítási perben az alperest képviselve egy olyan ellenkérelmet küldtem be a bíróságnak, amelynek egy nagyon terjedelmes, közel hetvenoldalas melléklete is volt. A bíró szóvá is tette, hogy jó az elektronikus ügyintézés, de lényegében azt jelenti, hogy mostantól mindent a bíróságnak kell kinyomtatnia.

Ön szerint milyen további reformokra lenne szükség az elektronikus ügyintézés területén?

Úgy gondolom, a most július elsején hatályba lépő törvénnyel a jogalkotó megtette azt a kezdő lépést, amely a továbbfejlesztés irányába hat, többek között egységesítve a közigazgatásban és a bírói ügyszakban működő elektronikus ügyintézési rendszereket.

Maga a folyamat a keresetlevél beadásától az illeték kifizetéséig jól ki van találva, szerintem nagy jövő van ebben az egész rendszerben. Ahogy említettem, az ügyintézőket kellene kicsit alaposabban megismertetni az elektronikus eljárások rejtelmeivel.

Az egy másik kérdés, hogy miért ragaszkodott eddig a fejlesztés ehhez a Java alapú nyomtatványkitöltő programhoz. Remélem, hogy ez is megváltozik, hiszen azok a folyamatok, amelyeket az elektronikus ügyintézés során végigjárunk, ugyanúgy elintézhetőek lennének egy webes felületen keresztül is, mint amikor az ember például online köt biztosítást vagy egy webáruházban vásárol: adatokat ad meg, mellékleteket csatol és fizet. Ugyanez történik a keresetlevél vagy bármilyen beadvány benyújtásakor, tehát nem feltétlenül kellene egy gépre telepítendő, nehézkesen működő keretrendszert használni.

Ügyvédvilág hírlevél
Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő. Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről. Feliratkozás >>

Milyen problémák merülnek fel a keretrendszer használatakor?

Amellett, hogy nehézkes, nagyon nehezen érthetőek benne a hibaüzenetek. Olyan belső kódokra hivatkozik, amit nagy valószínűséggel a fejlesztőn kívül senki más nem ért meg. Eltúlzott a nyomtatvány belső ellenőrzése, azaz, ha kitöltök egy mezőt és annak meghatározott értéke van, addig nem enged tovább a rendszer, amíg ki nem töltöttem azt is. Ezek néhol elég zavaróak, ugyanakkor el tudom fogadni, hogy mindez azért van, hogy csökkenjen a hiánypótlási felhívások eshetősége. Viszont ezt a részt akkor is sokkal közérthetőbben kellene megoldani, mint ahogy jelenleg van.

A másik probléma, amire már utaltam, az a számítógéphez kötöttség. Az ügyvédek, főleg a fiatalabb kollegák manapság nem ügyvédi irodában, helyhez kötötten dolgoznak, hanem sokkal mobilabbak, mint az idősebb társaik. Nekik előbb-utóbb igényük lesz arra, hogy adott esetben akár egy táblagépen vagy bármilyen más mobileszközön elő tudják állítani ugyanazt a tartalmat, amelyet most még csak egy gépre telepített nyomtatványkitöltővel tehetnek meg. A cégközlöny weboldalán a közlemények közvetlen közzétételére szolgáló felület egy nagyon jó példa lehet, hiszen az egy teljes egészében webes felület, amelyen a már elkezdett munkámat tetszőleges időben egy bármilyen másik gépről tudom folytatni. Szerintem ez a jövő. Csak nem most, hanem pár év múlva. Remélhetőleg.

Mindez működhetne akár felhő alapú szolgáltatásokon keresztül is?

Ezzel kapcsolatban mindig az adatvédelmi aggályok szoktak felmerülni. Véleményem szerint az adatvédelem ma már technikailag szinte tökéletesen megoldható. Ha rá merjük bízni a teljes levelezésünket a Google-re, a Microsoft-ra vagy az Apple-re, akkor nem látom be, hogy az egyéb adatainkat miért ne bízhatnánk rá hasonló, biztonságos környezetben biztonságos erőforrásokkal működő szolgáltatókra.

Mit gondol, mikor lehet majd a jogosultaknak „kivülről” is betekinteni a bírósági aktákba?

Vannak már erre is próbálkozások, csak megint az a probléma, hogy nincs végiggondolva, hogyan tudnának az ügyvédek kvázi elektronikusan betekinteni az egyes ügyiratokba. A Fővárosi Törvényszéken ez most úgy működik, hogy az ügyfélkapun történő regisztráció után az ügyvéd elküld egy regisztrációs kérelmet egy bizonyos ügyhöz, minden ügyhöz külön kérelmet. Nem elektronikusan, hanem papír alapon, és a törvényszék papír alapon bírálja el. Sokkal egyszerűbb lenne, ha az ügyvéd egy felhasználói fiókon keresztül hozzáférhetne az összes, általa képviselt ügyhöz. Ez egy adatbázis kérdése, bármelyik amatőr programozó egy hétvége alatt megcsinálja. Megint abba ütközünk bele, hogy az egész nincs rendesen kitalálva: vannak az állami működésnek részterületei, a közigazgatás, a cégeljárás, peres eljárás és a bírósági lajstrom – mindenhol törekednek az elektronikus ügyintézésre, de arról csak talán most indul el a gondolkodás, hogy ezeket hogyan lehetne egységessé tenni és hogyan lehetne azt megoldani, hogy aki elektronikusan intéz ügyet, az elektronikusan is férjen hozzá az általa intézett ügyekhez.

Hogy látja, nem ad lehetőséget visszaélésekre az elektronikus bírósági rendszer?

Minden elektronikus rendszer ad lehetőséget visszaélésre, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy visszaélni azzal lehet, amivel hagyják. Tehát ha én magam nem vigyázok az adataim biztonságára, például a jelszavaimra, akkor azokkal vissza fognak élni. A technológia, ami ezek mögött a rendszerek mögött áll, szerintem elég megbízható ahhoz, hogy egy nem a gondatlanságon múló, visszaélésszerű támadást kivédjenek.

Fotó: Rózsa Zsuzsanna

A cikk az Ügyvédvilág folyóirat 2016. áprilisi számában jelent meg.

---