Kilencedszerre is módosul az Alaptörvény

Lassan 9 éves pályafutása során kilencedik alkalommal készül az Országgyűlés módosítani az Alaptörvényt. November 10-én Varga Judit igazságügyi miniszter T/13647. törvényjavaslat számon a Parlament elé terjesztette az Alaptörvény kilencedik módosítását.

Az anya nő, az apa férfi

A miniszter a hirtelen és a veszélyhelyzet idején talán váratlan módosítás szükségességét azzal indokolja, hogy Magyarország Alaptörvénye az az élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Kifejti, hogy a minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő „modern” gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot. Az indokolás következő mondata az állam és egyház szétválasztását deklaráló Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdése szempontjából különösen hat. Az indokolás szövege szerint az „emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a Teremtés rendjéből fakadó fogalmak folyamatos fenyegetettsége, adott esetben azoknak az eredetivel ellentétes tartalmú megfogalmazására történő törekvés kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy az Alaptörvény értékrendje mentén megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte.” Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint állam és az egyház elválasztásának elvéből az következik, hogy az állam sem az egyházakkal, sem valamelyik egyházzal nem kapcsolódhat össze intézményesen; hogy az állam nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem; továbbá, hogy az állam nem avatkozik be az egyházak belső ügyeibe, és különösen nem foglalhat állást hitbéli igazságok kérdésébe [4/1993. (II. 12.) AB határozat]. Relevanciája ennek az indokolásrésznek, különös tekintettel a Teremtés rendjére való hivatkozásnak ott válik különösen kiemelkedővé, ha mind ehhez hozzávesszük az Alaptörvény 28. cikkét. Ez kimondja ugyanis, hogy a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény 9. módosításának értelmezése során tehát a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a Teremtés rendjére, amely nem feltétlenül kompatibilis értelmezés a VII. cikk (3) bekezdésével.

A módosítás a gyermekeket és az eljövendő generációk jogait védeni hivatott alapvető garanciákra hivatkozva írja bele az Alaptörvénybe az „anya nőként, az apa férfiként való teremtettségét”; és a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való, valamint azon jogát, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben részesüljön. Ez szövegszerűen azt jelenti, hogy az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése kiegészül az „Az anya nő, az apa férfi.” fordulattal, a XVI. cikk (1) bekezdése pedig azon túl, hogy „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” kiegészül azzal, hogy „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

Mindez a miniszter szerint egyrészt születési nem természetes, megváltoztathatatlan adottságán alapuló felfogást hivatott rögzíteni, másrészt kiemeli, hogy a nyugati világban tapasztalható új, modern ideológiai folyamatok – melyek a férfi és női nem teremtettsége iránt ébreszt kétségeket – veszélyeztetik a gyermekek Alaptörvényben foglalt egészséges fejlődéshez való jogát. Meglátása szerint ahhoz, hogy garantálható legyen a gyermekeknek ez a külön nevesített joga, biztosítani szükséges a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, amelyet az államnak a rendelkezésére álló összes eszközzel meg kell védenie. Rögzíti továbbá, hogy a születési nem adottság, amelyet megváltoztatni nem lehet: az emberek férfinak vagy nőnek születnek. Az emberi méltósághoz pedig így az is hozzátartozik a jogalkotó szerint, hogy minden gyermeknek joga van a születési nemének (és csak annak) megfelelő önazonossághoz, melynek része, hogy védelmet élvezzen a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

A különleges jogrend változó szabályai

Átfogó módosításra kerülnek a különleges jogrend szabályai. Az Alaptörvény eddig a különleges jogrend alatt szabályozta a rendkívüli állapotot, a szükségállapotot, megelőző védelmi helyzetet, a terrorveszélyhelyzetet, a váratlan támadást és a veszélyhelyzetet. Az új rendelkezések szerint különleges jogrendnek csak a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet minősül.

A hadiállapot

Az Országgyűlés háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély, külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hadiállapotot hirdethet ki. Az új definíció szerinti hadiállapot magában foglalja a korábbi szöveg szerinti rendkívüli állapotot, amit hadiállapot vagy háborús veszély esetén hirdetett ki az Országgyűlés. Szintén részben beolvad a hadiállapotba és válik a 48. cikk b) és c) pontjában a részévé a megelőző védelmi helyzet, amit külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdetett ki az Országgyűlés. Az új szabályozás a megelőző védelmi helyzet esetköreiből a fegyveres támadás veszélyén túl csak a konkrét kollektív védelmi kötelezettség teljesítését emeli át, ami egyrészről azt jelenti, hogy az e körbe nem tartozó szövetségesi együttműködést fő szabály szerint normál jogrendi válságkezelés keretében törekszik előirányozni, másrészről pedig, hogy a hadiállapot kihirdethetőségét kifejezetten csak a kollektív védelmi kötelezettségekre nézve teszi lehetővé.

A módosítás megszünteti a Honvédelmi Tanácsot, melynek elnöke a köztársasági elnök volt, tagjai pedig az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar főnöke. Helyette a módosítás értelmében hadiállapot idején a Kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, valamint dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról. A változtatás indoka, hogy a különleges jogrend kihirdetését követően gyors, operatív és mind politikai mind jogi értelemben felelős döntéshozatal biztosítása szükséges, melyre a magyar alkotmányos rendszerben a Kormány a legalkalmasabb. Összességében elmondható, hogy a hadiállapot a katonai típusú különleges jogrendi esetként kezelhető majd, ideértve azoknak a nem fegyveres fenyegetéseknek a kezelését is, amelyek súlyosságuk és jellegük miatt Magyarország szuverenitása szempontjából egy fegyveres támadással hasonló súlyúnak tekinthetők.

A szükségállapot

A szükségállapot megújuló szablyaiban jelentős változás, hogy a kihirdethetőség tekintetében az alkotmányos rend megdöntése mellett az annak felforgatására irányuló cselekmények is bekerülnek a szabályozásba, míg az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető cselekmények vonatkozásában nemcsak a korábbi fegyveres és felfegyverkezett, hanem további jogellenes cselekmények is lehetővé teszik a tényállás felhívását. A jogalkotó szerint ezeket a változásokat elsődlegesen a létfontosságú infrastruktúrákkal, illetve az információs technológiával összefüggő változások és ezek felforgató, ártó, támadó célra való alkalmazhatóságának nemzetközi példái és potenciális jövőbeli megvalósulásai indokolják. A szabályozás fenntartja a 30 napos garanciális szabályozást, és annak meghosszabbítását a kihirdetéshez hasonlóan az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához köti.

A hadiállapot és a szükségállapot közös szabályai

A hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően a Kormány rendeletet alkothat, amellyel a kihirdetésre okot adó körülmény azonnali kezeléséhez szükséges mértékben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A Kormány az általa alkotott rendeletekről folyamatosan tájékoztatja a legfontosabb közjogi méltóságokat, Kormánynak az Országgyűlés folyamatos működését szavatolnia kell, lehetőség van a Kormány által megalkotott rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható, valamint az alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A Kormány ilyen időszakban hozott rendeleteinek hatálya a különleges jogrend kihirdetésére vonatkozó döntésig, de legfeljebb a kihirdetés Kormány általi kezdeményezésétől számított hatvan napig tart. Új szabály, hogy az Országgyűlésnek a hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének elutasítása esetén törvényi formában rendelkezni kell az addigi kormányrendeletek joghatásairól.

Hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze. A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot vagy szükségállapot idején a köztársasági elnök összehívhatja.

A köztársasági elnök jogosult a háborús helyzet kinyilvánítására, a hadiállapot kihirdetésére, a szükségállapot kihirdetésére és meghosszabbítására, valamint arra, hogy felhatalmazza a Kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van. Az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg az Országgyűlés akadályoztatása tényét, ha az Országgyűlés nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a különleges jogrendet kihirdetésére okot adó körülmény miatt elháríthatatlan akadályba ütközik. Az Országgyűlés a köztársasági elnök döntésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén felülvizsgálja, és az akadályoztatásának hiányában alkalmazandó szabályok szerint dönt a különleges jogrendben alkalmazott intézkedések jogszerűségéről.

A veszélyhelyzet

A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos alaptörvényi szöveggel annyi eltéréssel, a normaszöveg az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal a veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé teszi a jelenleg előre nem jelezhető indokolt esetekben is. Fontos újítás, hogy az Alaptörvény alapján az Országgyűlés eddig a Kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendeletének hatályának meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, ezzel szemben az új szabályozás alapján az Országgyűlés harminc napra kihirdethető veszélyhelyzet meghosszabbításához adhat felhatalmazást. A hadiállapottól és a szükségállapottól eltérően az Országgyűlés ezen döntéséhez elegendő a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata. Az Országgyűlés elsődlegesen a különleges jogrend fenntartása felett fog rendelkezni, hiszen felhatalmazás hiányában a különleges jogrend az Alaptörvény erejénél fogva megszűnik.

A különleges jogrend közös szabályai

Az összes különleges jogrendi esetkörre vonatkozóan a módosítás fenntartja az alapjog-korlátozásra vonatkozó korábbi szabályozást és az Alaptörvény alkalmazásának felfüggeszthetetlenségét. Ezen túl a Kormány különleges jogrend idején köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan kimondja, hogy a különleges jogrend idején az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A módosítás fenntartja azt a követelményt, hogy a különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályozást az Országgyűlésnek sarkalatos törvényben kell meghatároznia.

A különleges jogrendi rendeletalkotás címzettjévé minden esetkörben a Kormány, mindez a Kormányra telepíti a felhatalmazással járó felelősséget is, valamint a felhatalmazás gyakorlását beilleszti a Kormány törvényhozásnak való felelősségi rendszerébe. Ez az indokolás szerint garanciális felelősségi megközelítést tükröz, mivel a Kormány működését az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a köztársasági elnök is kontrollálhatja mind a normál jogrend különleges jogrendben is alkalmazandó alaptörvényi szabályai, mind pedig a sajátos különleges jogrendi felhatalmazások folytán. Ezzel megszűnik az a szabályozási megoldás, amely rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanácsot, szükségállapot idején pedig a köztársasági elnököt hatalmazta fel a rendeletalkotás jogkörével, ami mind a köztársasági elnök felelőssége, mind pedig a köztársasági elnök által gyakorolható alkotmányos kontroll tekintetében sajátos megoldást képviselt. A Kormány a különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát. Továbbra is lehetőség van a Kormány által bevezetett különleges jogrendi rendeletek országgyűlési felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére. A hatályon kívül helyezett rendeletet akkor alkothatja újra a Kormány azonos tartalommal, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja.

A különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti.

A különleges jogrend szabályai 2023. július 1-jén lépnek hatályba.

A közpénzekre vonatkozó szabályok

A módosítás értelmében közpénznek az állam bevétele, kiadása és követelése minősül csak. Ezen felül rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

Erre az indokolás szerint a közfeladatot ellátó közérdekű a vagyonkezelő alapítvány kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepének kifejezésre juttatása miatt van szükség. Az alaptörvényi védelem tartalma kiterjed e jogalany létrehozására és megszüntetésére, a működés körében pedig a belső szervezeti szabályait érintő módosításokra. A megszüntetésre vonatkozóan csak azon szabályok esnek sarkalatosságot igénylő körbe, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszűnéséhez vezető jogi aktust szabályozzák.

Kapcsolódó cikkek:


A merchandising szerződés – II.
2020. november 24.

A merchandising szerződés – II.

Julia Roberts és a Calzedonia, Leonardo di Caprio és a Fiat – a marketing egy sajátos, izgalmas világába kalauzol minket A merchandising szerződés című kötet, melyből az alábbi sorozatunkban adunk ízelítőt. Valójában egy kétarcú jelenség képezi a könyv tárgyát, hiszen a merchandising előfordul a jogi és a közgazdaságtani nyelvezetben egyaránt. A két terület találkozási pontja tipikusan a reklámjog területe.