Jogszabályfigyelő 2020 – 46. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/242–247. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a 2020. november 4-ei hatállyal kihirdetett veszélyhelyzettel kapcsolatos további intézkedésekről, szabályokról, illetve egy pénzügyi tárgyú törvénymódosításról, valamint a Kúria jogegységi tanácsának legfrissebb határozatáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Áfacsökkentés ételekre, italokra

Okmányok lejártának meghosszabbítása, ügyintézési határidők

Távmunkaszabályok a veszélyhelyzet ideje alatt

Pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs módosítása

A gépjárműtörzskönyv hitelező általi birtokban tartásáról döntött a Kúria

Felhatalmazási törvény

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteme

Veszélyhelyzet ideje alatti gazdaságvédelmi intézkedések

 

Áfacsökkentés ételekre, italokra

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti védelmi intézkedés hatályának időtartama alatt az áfa mértéke 5 százalékra csökken az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra nézve, feltéve, hogy étkezőhelyi vendéglátás keretében történik az értékesítés (ennek jogszabályi feltételei „a védelmi intézkedés elrendelését és hatálybalépését megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának).”

Kormány a rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította. A rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

Joganyag: 498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/246. (XI. 13.)

Hatályos: 2020. 11. 14., 2020. 11. 28.

Megjegyzés: új jogszabály

  

Okmányok lejártának meghosszabbítása, ügyintézési határidők

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a jogszabály erejénél fogva továbbra is érvényesek maradnak. A veszélyhelyzet hatálybalépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, tartózkodásra jogosító okmányok, letelepedési engedély és bevándorlási engedély érvényességi ideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap (kivéve a rövid tartamú beutazásra jogosító vízum, illetve a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumokmány).

Az ügyfélkapus regisztrációkhoz tartozó felhasználónevek megismerését a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal telefonon keresztül biztosítja.

Kormány a rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította. A rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti. 

Joganyag: 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/246. (XI. 13.)

Hatályos: 2020. 11. 14., 2020. 11. 28.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Távmunkaszabályok a veszélyhelyzet ideje alatt

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a távmunkavégzésre vonatkozóan eltérő szabályok érvényesülnek:

  • a munkavédelemtől szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezései tekintetében (biztonság, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények vonatkozásában);
  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény vonatkozásában (a távmunkavégzés költségeinek az igazolás nélküli elszámolása a minimálbér 10 százaléka erejéig);
  • munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény távmunkavégzésre vonatkozó szabályai tekintetében (felek törvénytől eltérő tartalmú megállapodásának a lehetővé tétele.)

Kormány a rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbította. A rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti. 

Joganyag: 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/244. (XI. 11.)

Hatályos: 2020. 11. 12., 2020. 11. 26.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs módosítása

Egyebek között a tőkepiaci törvény, a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, a fogyasztói hitelről szóló törvény, a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, a fizetési szolgáltatókról szóló törvény, a hitelintézeti törvény, a biztosítási törvény, a pénzmosási törvény, és két részvénytársasági szakasz tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása is szerepel abban az uniós célú jogharmonizációs csomagban, amelyet 2020. novembert 3-án fogadott el a Parlament.

A törvényi előírások többsége 2020. december 26-án és 2021. június 26-án lép hatályba. 

Joganyag: 2020. évi CX. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/243. (XI. 11.)

Hatályos: 2020. 11. 30., 2020. 12. 26., 2021. 03. 10., 2021. 06. 26.

Megjegyzés: 16 törvény szabályait érintő törvénycsomag 

 

A gépjárműtörzskönyv hitelező általi birtokban tartásáról döntött a Kúria

A Kúria legfrissebb jogegységi határozata értelmében: „Gépjármű vásárlásának finanszírozására kötött kölcsönszerződés atipikus biztosítékaként is érvényesen kiköthető a hitelező javára a törzskönyv birtokban tartásának joga a teljes kölcsöntartozás visszafizetéséig, amennyiben a felek kölcsönszerződéséből, illetve a részévé vált általános szerződési feltételekből egyértelműen kitűnik, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga a kölcsönszerződés önálló biztosítékául szolgál.”

A jogegységi eljárásban arra a kérdésre várt választ az indítványozó, hogy a járművásárlásához kölcsönt nyújtó hitelező „a jármű tulajdonjogát érintő korlátozás hiányában – vagy korlátozás esetén a korlátozás megszűnését követő időre – rendelkezhet-e érvényesen a jármű tulajdonosát megillető törzskönyvről úgy, hogy az a kölcsöntartozás teljes megfizetéséig a hitelezőt illeti”. Utalt arra, hogy a törzskönyv kiadása iránti eljárásokban eltérő a bíróságok álláspontja abban a kérdésben, hogy miként értékelendő a kölcsönszerződéseknek azon kikötése, miszerint a hitelező a kölcsön megfizetéséig – a szerződés önálló biztosítékaként – jogosult a törzskönyv birtoklására, akkor is, ha az eredetileg (az 1959-es Ptk. ideje alatt) a vételi jog biztosítására kikötött elidegenítési és terhelési tilalom ötéves időtartama eltelt.

A Kúria rámutatott arra, hogy: „Gépjárművásárlási célú kölcsönügyletekkel kapcsolatban elterjedt szerződéses megoldás – a hitelező javára szóló vételi jog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom előírásán túlmenően – az a további kikötés, amely a hitelezőt feljogosítja a finanszírozott gépjármű törzskönyvének birtoklására. Ez utóbbi rendelkezés az ismertté vált szerződéses konstrukciókban két, egymástól jól elhatárolható szabályozási módszerrel fordul elő. Az egyik, a gyakorlatban tipikusnak tekinthető esetben a hitelezőnek a törzskönyv birtoklásához való joga – a felek között a kölcsönszerződés mellett létrejött külön megállapodások, jellemzően vételi jogot alapító szerződés, adásvételi szerződés szerint – kizárólag a javára kikötött vételi jogot, illetve az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalmat biztosító járulékos jog, ennélfogva a biztosított jog gyakorlása nélkül, járulékos jellege szerint maga is megszűnik a vételi jog megszűnésével. A hitelezési gyakorlatban jóval ritkábban előforduló további – a bíróságok által nem egységesen megítélt – esetekben a törzskönyv visszatartásának joga önálló, más biztosítékhoz nem tapadó biztosítékként jelenik meg azáltal, hogy a felek megállapodása szerint a hitelező a teljes kölcsöntartozás megfizetéséig jogosult a finanszírozott gépjármű törzskönyvének birtoklására. A törzskönyv kiadására irányuló perekben a bíróságok ez utóbbi szerződéses feltételt, a törzskönyv birtoklásához való jog önálló biztosítéki jellegét ítélik meg eltérően. […] Az ilyen szerződéses kikötés ezért végeredményét tekintve egyrészt a kölcsönszerződésnek megfelelő magatartásra ösztönzi az adóst, vagyis a teljesítési készségét növeli, másrészt abba az irányba hat, hogy a hitelező által finanszírozott gépjármű az adós vagyonában maradjon. Ennélfogva a hitelező által finanszírozott gépjármű – mindenki más követelésével azonos rendben – fedezetet jelent a hitelező követelésének kielégítésére. Mindezzel a törzskönyv hitelező általi birtokban tartásának joga – a hitelező külön, más hitelezőt megelőző kielégítési joga nélkül – közvetetten, de mégis fedezetképzővé, helyesebben fedezetet megtartóvá válik. [….] A törzskönyv biztosítéki jellegű birtokban tartására vonatkozó megállapodás mindezekre figyelemmel egy olyan sajátos szerződést biztosító mellékkötelezettséget keletkeztet, amely – mivel hatálya csak a szerződő felekre terjed ki, harmadik személyekkel szemben nem lehet rá hivatkozni – nem töri át a dologi jogok zártkörűségének elvét, és – tartalmából következően – nem kerüli meg a hitelbiztosítéki szabályozás kógens rendelkezését (lex commissoria tilalma) sem.” 

Joganyag: 2/2020. PJE határozat gépjárműtörzskönyv hitelező általi birtokban tartásának atipikus biztosítéki jellege tárgyában

Módosította:

Megjelent: MK 2020/243. (XI. 11.)

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése 

 

Felhatalmazási törvény

A koronavírus-járvány második hullámára tekintettel felhatalmazta az Országgyűlés a Kormányt arra, hogy az elrendelt veszélyhelyzetben hozott rendeletei hatályát a felhatalmazási törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. Az Országgyűlés fenntartotta jogot ugyanakkor arra, hogy e törvény hatályvesztését megelőzően az előzőek szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

A felhatalmazási törvény ezen felül meghatározta a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló szabályok módosításait is.

A törvény a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti.

Joganyag: 2020. évi CIX. törvény a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről

Módosította:

Megjelent: MK 2020/242. (XI. 10.)

Hatályos: 2020. 11. 11.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteme

Szigorú maszkviselési szabályokat, a kijárási tilalom és közterületi korlátozások szabályait, a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásokat, a vendéglátó üzletekre, az üzletekre, az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységekre, valamint a szálláshelyekre, és a szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedéseket, illetve a nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedéseket, továbbá egyéb rendelkezéseket (honvédség védelembe való bevonása, orvostechnikai eszközök, egyéni védőeszközök beszerzése), és az előírt szabályok megszegésének a szankcióit tartalmazza az alábbiakban hivatkozott, 2020. november 11-étől hatályos rendelet.

A jogszabály rendelkezéseit 2020. december 11-éig lehet alkalmazni. 

Joganyag: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről

Módosította:

Megjelent: MK 2020/242. (XI. 10.)

Hatályos: 2020. 11. 11.

Megjegyzés: új jogszabály 

 

Veszélyhelyzet ideje alatti gazdaságvédelmi intézkedések

A szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli mentességet és kérelemre 50 százalékos bértámogatást kapnak bizonyos vendéglátóipari, kulturális, szabadidős tevékenységet folytató vállalkozások 2020 november hónapra vonatkozóan. A szálláshely-szolgáltatókat a 2020. november 8-áig regisztrált foglalásaik után számított nettó bevétel 80 százalékáig terjedő térítés (állami támogatás) illeti meg munkahelymegtartó célból.

Joganyag: 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről

Módosította:

Megjelent: MK 2020/242. (XI. 10.)

Hatályos: 2020. 11. 11.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Kapcsolódó cikkek: