Kisadózás – ügyvédeknek is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2013 januárjától akár ügyvédek, közjegyzők is lehetnek kisadózók.
A kormány Munkavédelmi akciótervéhez kapcsolódóan 2012. október 1-jén fogadta el az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt, mely jelentős adókönnyítéseket tartalmaz. Az alábbiakban a kisadózókat érintő legfontosabb változásokat ismertetjük.

A foglalkoztatás növelése, a munkáltatók terheinek csökkentése, a vállalkozások adóterhelésének mérséklése, adminisztrációs feladatainak egyszerűsítése a cél az új, akciótervnek nevezett kormányprogram elindításával. Ennek része a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetése.
A jogszabályok szerint ezt az egyszerűnek számító adónemet – melyet a szakemberek rövi­dítve máris csak KATA-ként említenek – a 6 millió forint alatti bevételt elérő legkisebb vállalkozások vehetik igénybe. A főállású kisadózók után ­havonta 50 ezer forint adót kell fizetni. Ez kiváltja a vállalkozás és a vállalkozó társasági adóját, ­személyi jövedelemadóját, járulékait és szociális hozzájárulási adóját, valamint a szakképzési hozzájárulást is. Mivel a kisadózó vállalkozások számláit más adóalanyok – a kezdeti elképzeléseket felülírva – elszámolhatják költségként, így a KATA szinte valamennyi, kicsinek számító vállalkozásnak jelentős költség-, illetve adómegtakarítást ­jelenthet az eddigi terhekhez képest.

A kisadózó anyagi előnyei a tételes adó választásakor
Ha a kisadózó 2013-ban a tételes adózást (KATA) választja, összesen 500 ezer forint tételes adót kell ­fizetnie. Az alábbi példában láthatjuk, hogy az a kisadózó, aki például 4 millió forintos (ár)bevételt ér el – havi átlagban tehát 333 ezer forintot –, mekkora közterhet fizet. (Minibálbérrel – 93 ezer forint/hó – számolva a társasági adó és az eva esetén; az evás társaságnál a bevétel áfával növelt.)   Társasági adó Evás társaság KATA Bevétel 4 000 000 Ft 5 080 000 Ft 4 000 000 Ft Költség 500 000 Ft 500 000 Ft 500 000 Ft Szocho 338 985 Ft 338 985 Ft – Bevétel-költségek 3 161 015 Ft 4 241 015 Ft 3 500 000 Ft TAO/EVA/KATA 316 102 Ft 1 879 600 Ft 600 000 Ft Járulékok 253 890 Ft 253 890 Ft – Osztalék közterhei (szja és eho) 788 006 Ft – – Fizetendő közteher 1 696 983 Ft 2 472 475 Ft 600 000 Ft Nettó jövedelem 1 803 017 Ft 2 107 525 Ft 2 900 000 Ft
Forrás: Adó szaklap 2012/14-15. szám, Munkahelyvédelmi akcióterv melléklet A számításból könnyen kiolvasható, hogy a KATA nyújtja a legtöbb nettó jövedelmet, vagyis az összes adókötelezettség teljesítése után a kisadózónál megmaradó legmagasabb összeget. A szakemberek ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy az adónemek közötti választáskor mérlegelni kell egyéb, fontos szempontokat is. A KATA annál előnyösebb, minél közelebb van a bevétel a 6 millió forinthoz, ugyan­akkor a 6 millió forintos bevétel felett gyorsan veszít előnyéből a 6 millió forint feletti 40 százalékos adó miatt. Az új adózási forma annál kevésbé előnyös, minél több a kisadózó költsége. Kevesebb a KATA előnye a kiegészítő tevékenységet folytató és a másodállású vállalkozók körében is. A KATA az ál­talánosnál alacsonyabb ellátási jogosultságot nyújt, mert a tb- és munkaerő-piaci ellátások számításának alapja kisebb a minimálbérénél, havi 81 300 forint.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját az ­egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, a magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok választhatják. Az egyéni vállalkozó fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 17. pontja tartalmazza: eszerint egyéni vállalko­zónak nem csupán az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállal­kozói nyilvántartásban szereplő – vagyis egyéni ­vállalkozói igazolvánnyal rendelkező – magánszemély minősül, hanem például az ügyvéd (kivéve, ha e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja), a közjegyző (kivéve, ha munkáját közjegyzői iroda tagjaként végzi), az önálló bírósági végrehajtó (kivéve, ha e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként látja el), vagy az egyéni szabadalmi ügyvivő is.

Mikor nem választható a tételes adózás?

Az a vállalkozás nem választhatja a tételes adót, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választását megelőző két éven belül törölte, vagy ebben az időszakban a vállalkozás adószámát felfüggesztették (például mert a vállalkozás nem vette át a részére az adóhatóság által küldött leve­leket). Nem választhatja az új adónemet a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy az ingatlan-bérbeadást folytató vállalkozás sem. Az állami tapaszta­latok szerint ugyanis az ügynöki tevékeny­séget gyakran akkor is vállalkozásnak színlelik, ha azt valójában munkaviszonyban kellene végezni. A jogalkotók szerint az ingatlan-bérbeadás nem kapcsolódik a vállalkozó tevékenységéhez, nem javítja a foglalkoztatást.

A kisadózó vállalkozások tételes adója révén könnyen kiszámíthatóvá válik az adófizetési kötelezettség, a vállalkozók és vállalkozások adminisztrációs terhei pedig a minimálisra csökkenhetnek. Mindössze egyetlen, a bevételről szóló nyilatkozatra és egyetlen nyilvántartásra van szükség. Évi 6 millió forint összeghatárig a számlák, nyugták kiállítása semmilyen pótlólagos adókötelezettséget nem jelent.

6 millió forint felett 40 százalékos adómérték

A tételes adóval a kisadózó vállalkozás csak évi 6 millió forintig váltja meg az ­általános közterheket, ám akkor sem szűnik meg az adóalanyiság, ha e bevé­teli határt átlépi. A 6 millió forint feletti részre azonban már 40 százalékos adót kell fizetni. Ezt az adót az adóévet kö­vető év február 25-éig, vagy az adóalanyiság megszűnését követő 30 ­napon belül kell megfizetni. Ha a vállalkozás nem az egész naptári évben volt a té­teles adó alanya, a bevételi korlát összege nem 6 millió forint, hanem az adóala­nyiság fennál­lásának hónapjaira havi 500 ezer forint. Ha például csak hat ­hónapig volt kisadózó, akkor a 40 szá­zalékos különadót a bevétel 3 millió forintot meghaladó része után kell bevallani és megfizetni. A havi 500 ezer ­forint ellenben nem jelent bevételi ­kor­látot, a 6 millió forint bevételt – illetve annak időarányos részét – a kisadózó vál­lalkozás több nagyobb tételben is megszerezheti.

A kisadózó vállalkozások 2012. december 1-jétől jelentkezhetnek be az új adónem alá. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, betéti vagy közkereseti társaságoknak, akik, illetve amelyek már 2013. január 1-jétől a tételes adóra vonatkozó szabályok szerint kívánják teljesíteni adókötelezettségüket, 2012 decemberében be kell jelentkezniük. Ekkor be kell jelenteniük legalább egy magánszemélyt, de akár több kisadózót, a vállalkozás tevékenységében közreműködő magánszemélyt is megnevezhetnek. A bejelentkezés irata egyben végrehajtható okiratnak minősül. Vagyis a bejelentőlap olyan dokumentum, amely alapján az adóhatóság az adókötelezettséget a kisadózó vállalkozás számára előírja, illetve egyben megalapozza a kisadózó biztosítási jogviszonyát. Az új adónem választását az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell írásban közölni, mely nyomtatvány az állami adóhatóság honlapján található 2012. december 1-jétől.
Aki lemarad a decemberi bejelentkezésről és a januári indulásról, vagy később gondolja úgy, hogy áttér az új adózási formára, annak nem kell egy évet várnia, mint például az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) esetében, mert akár év közben is szabadon lehet választani az új adózási formát. A már létező vállalkozások a választás bejelentését követő hónap első napjával válnak az új adónem alanyává. A tevékenységüket 2013-ban kezdő vállalkozások viszont már a nyilvántartásba vétel napjával, azaz a hónap bármely napján adóalannyá válhatnak.
Az adóhatósághoz való bejelentkezés, és az adószámigénylés időpontjában kell a kisadózó vállalkozások tételes adójának választásáról nyilatkozni. Érdemes viszont arra figyelni, hogy a tételes adót egész hónapra meg kell megfizetni, függetlenül attól, hogy az adott hónap mely napján jelentkezik be a vállalkozás az új adónem hatálya alá.
Az állami adóhatóság nem határozatot hoz a KATA hatálya alá tartozás nyilvántartásba vételről, mert akkor határozat alapozná meg a nyilvántartásba vételt, s az elhúzná a bejelentkezéshez szükséges időt. A törvény alapján a bejelentkezéshez kapcsolódnak a jogkövetkezmények, s az adóhatóság a kisadózó számára a bejelentkezését követően csupán egy – jogkövetkezmények kiváltására nem alkalmas – tájékoztatót küld. A tájékoztató tartalmazza a kisadózó vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdő napját, a kisadózó magánszemély azonosító adatait, valamint azt, hogy főállású kisadózónak minősül-e. A tájékoztatóban az is szerepel, hogy a kisadózó vállalkozásnak mikor, mekkora közterheket kell fizetnie a megadott bevételi számlára, és rövid általános ismertetőt is tartalmaz, milyen adózási szabályokkal kell számolniuk a kisadózó vállalkozásoknak, illetve a kisadózóknak.

Változások az áfában is

Az eddigiekhez képest szélesebb adózói kör számára nyújt mentességet az áfafizetés alól a munkahely­védelmi akcióterv keretében módosított Áfatörvény, vagyis az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény. A 188. § (2) bekezdés szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2013-tól az eddigi 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik. Vagyis arra az összegre, amely ­bevételi összeghatárig a kisadózó vállalkozások a tételes adózást választhatják. Ekkor a KATA szerint adózók kiállított számlája nem tartalmazhat áthárított áfát, áfa fizetésére nem kötelezettek, adólevonásra nem jogosultak. Ennek feltétele, hogy az előző évben ténylegesen elért, és a tárgyévben várható tevékenységéhez kapcsolódó ellenérték összege ne haladja meg a törvényben foglalt értékhatárt, vagyis a 6 millió forintot. (Ez az összeg áfa nélkül értendő, vagyis akinek például 2012-ben evás vállalkozása van, annak ez az értékhatár bruttó 7 millió 620 ezer forint.) Átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy azok az adóalanyok is jogosultak legyenek alanyi adómentesség alkalmazására, akiknek a 2012-es árbevétele ugyan túllépte az 5 millió forintot, de a 6 millió forintot nem haladta meg. Az alanyi adómentesség választása mindig tárgyévre vonatkozik, a naptári év végéig tart, így megszűnik év végén, ha az adóalany a tárgyévet követő évre nem kívánja alkalmazni. Automatikusan megszűnik az alanyi adómentesség, ha az adóalany év közben átlépi a bevételi határt; ekkor a 6 millió forint feletti bevételei után már az általános szabályok szerint köteles áfát fizetni. Ha a kisadózó áfaalany, áfabevallási és áfafize­tési kötelezettségének továbbra is az általános szabályok szerint köteles megfelelni.

A kisadózó minden esetben magánszemély, mivel a bt.-k és kkt.-k nem lehetnek kisadózó vállalkozások, ha nem magánszemély tagjuk is van. Kisadózó lehet a KATA-t választó egyéni vállalkozó esetében maga az egyéni vállalkozó, egyéni cég esetén pedig annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén pedig a társaság kisadózóként bejelentett magánszemély tagja. A bt.-k, kkt.-k nem kötelesek minden tagjukat bejelenteni kisadózóként, csak azokat, akik – a munkaviszony kivételével – bármilyen jogviszony keretében részt vesznek a vállalkozás tevékenységében. Vagyis kisadózóként azt a tagot, vállalkozót kell bejelenteni, aki személyes munkájával segíti a vállalkozást. Így azok a tagok minősülnek kisadózónak, akik a vállalkozás alapító okiratába foglaltan személyes közreműködést vállaltak, vagy vezető tisztségviselői felada­taikat nem munkaviszony keretében látják el. Nem lehet kisadózóként bejelenteni azokat, akik munkaviszonyban állnak a vállalkozással, illetve azokat a tagokat, akik nem végeznek személyes tevékenységet.

A vélelmezett munkaviszony és a vélelem megdöntése

A jogalkotóknak nem célja, hogy a kisadózó vállalkozással kötött szerződés valójában a kisadózó magánszeméllyel fennálló munkaviszonyt leplezzen, és így munkahelyek szűnjenek meg. Ezért a jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ha a kis­adózó által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben ugyanattól az adó­alanytól együttesen meghaladja az 1 millió forintot. Ekkor az adatszolgáltatási köte­lezettség kettős: mind a ­kisadózó vállalkozásnak, mind az üzleti partnerének adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság részére. Ekkor az adóhatóság ellenőrzési eljárás során vélelmezi, hogy a kisadózó és a számláit befogadó, adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre. A törvény szerint akkor kell e vélelmet megdőltnek tekinteni, ha a jogszabályban felsorolt hat körülmény közül legalább kettő meg­valósul, és azt a kisadózó vagy üzleti part­nere bizo­nyítani is tudja: – a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; – a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgál­tatásra köteles személytől szerezte; – az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység vég­zésének módjára vonatkozóan; – a tevékenység végzésének helye a kis­adózó birtokában áll; – a tevékenység végzéséhez szükséges ­eszközöket és anyagokat nem az adat­szolgálta­tásra köteles személy bocsá­totta a kisadózó rendelkezésére; – a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.

A kisadózói jogállás a kisadózó vállalkozás által az adóhatósághoz tett bejelentés alapján jön létre. E jogállás kezdő napja legkorábban a KATA hatálya alá történő belépés napja lehet. Ha új kisadózó vesz részt a kisadózó vállalkozás tevékenységében, a jogállást megalapozó jogviszonyt annak létrejöttétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. A kisadózó vállalkozás a kisadózók azonosító adatait a kisadózó vállalkozás tételes adójának választásáról szóló bejelentésben vagy a változás bejelentésében köteles közölni az állami adóhatósággal. Az adóhatóság az új kisadózók bejelentéséről értesítő levelet küld a kisadózó vállalkozásnak.
A kisadózók között lehetnek főállásúak, és nem főállásúak. A főállásban bejelentett kisadózók után a kisadózó vállalkozások tételes adója havi 50 ezer forint, míg a nem főállásúak után 25 ezer forint. Ez utóbbiak azok, akiknek rendezett a teljes körű biztosítotti helyzete, vagyis legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnak, külföldön biztosítottak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek. Ez utóbbinak minősülnek azok az egyéni, illetve társas vállalkozók, akik vállalkozói tevékenységüket saját jogú nyugdíjasként folytatják, azok az özvegyi nyugdíjat kapók, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték. A KATA hatálya alá bejelentkezéskor a vállalkozás képviselőjének közölnie kell, hogy a magánszemély főállású vagy nem főállású kisadózó lesz.
A tételes adót minden kisadózó után külön-külön kell megfizetni. Az adót azonban az összes kisadózó után csak egyszeresen kell megfizetni. Előfordulhat, hogy a kisadózó egy társas vállalkozás tagja, és a céggel több jogviszonya van, így például személyes közreműködés alapján könyvel, megbízási jogviszonyban pedig ügyvezetői tevékenységet is folytat. Mivel azonban csak egyszeresen szerezhet kisadózói jogállást, csak egyszer kell megfizetnie az adót.
A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és ezért jogosult a társadalombiztosítási ellátásra. A tb és a munkaerőpiaci ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. Ugyanis ekkora munkabér összes közterhe az az 50 ezer forint, amennyit a főállású kisadózó után fizetni kell. A nem főállású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak. Az utána befizetendő havi 25 ezer forint csak az esetlegesen megszerzett jövedelmek adóját helyettesíti.
A kisadózó vállalkozás nem köteles a tételes adót bevallani, de az adóévben adóalanyként elért bevételéről nyilatkozatot kell tennie az adóévet követő év február 25-ig. A tételes adót a kisadózó vállalkozásnak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Kivéve akkor, ha a kisadózó a hónap egészében munka- és keresőképtelen. Ezt a tényt azonban be kell jelenteni az adóhatósághoz.
A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles nyugta vagy számla kiállítására, a kiállított számlára pedig rá kell írnia, hogy „Kisadózó”. Egyben bevételi nyilvántartást is vezetnie kell, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
Számos adót kivált az új adónem, a helyi iparűzési adót viszont nem. Viszont a kisadózó vállalkozás egyszerűen állapíthatja meg: választhatja, hogy az adót a székhelye (ha van, akkor a telephelye) szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint adóalap után fizeti meg. Ez 2 százalékos helyi iparűzési adómértéket feltételezve településenként 50 ezer forint éves adókötelezettséget jelent.

A cikk az Ügyvédvilág 2012. novemberi számában jelent meg.

 

---