Kísérlet az összes bíróság kizárására
A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti a teljes törvényszéki vagy ítélőtáblai szint, illetve a Kúria kizárását – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 14. § (1) bekezdés a) pont, 17. § (2) bekezdés, 31. § (2) bekezdés c) pont.
Ami a tényállást illeti, a felperes valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria ellen előterjesztett keresetében a bírói kar feloszlatását, valamint személyiségi jogainak megsértésére figyelemmel a személyiségi jogsértés szankcióinak kiszabását kérte. Hivatkozása szerint az ügy elintézéséből a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján ezek bíróságok kizártak. Eszerint ugyanis perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el, amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet. Mivel a kereset alapján az összes bíróság érintett, ezért a felperes szerint az ügyben nem járhatnak el. A Balassagyarmati Törvényszék (itt terjesztette elő a keresetet a felperes) elnöke a Fővárosi Ítélőtáblára, annak elnöke pedig a Kúriára terjesztette fel az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett.
A Kúria megállapításai
A Pp. 14. § (1) bekezdés a) pontja a Kúria kivételével abszolút kizárási okká teszi a bíróság perbeli jogviszonyban való érintettségét, a felperes pedig valamennyi törvényszékkel, ítélőtáblával és a Kúriával szemben kívánja érvényesíteni az igényét. A Kúria szerint ugyanakkor a Pp. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Kúria mint egész az ügy elintézéséből, így egyebek mellett az eljáró bíróság kijelölésére irányuló eljárásból nem zárható ki. Valamennyi törvényszék és ítélőtábla alpereskénti megjelölése azzal a következménnyel jár, hogy a felperes keresetének első- és másodfokú elbírálására hatáskörrel rendelkező mindegyik bírósággal szemben kizárási ok áll fenn, ez azonban a Kúria szerint nem jelenti azt, hogy a felperes ne érvényesíthetné az igényét bíróság előtt.
Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogait és kötelezettségeit a perben eljáró független és pártatlan bíróság bírálja el. Így minden peres félnek joga van igénye érvényesítésére a törvényben meghatározott bíróságok előtt. A Pp. meghatározza az első fokon és a másodfokon ítélkező bíróságokat, illetve kimondja, hogy a felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el. Ebből következően a Pp. eljáró bíró és bíróság kizárására vonatkozó szabályainak alkalmazása nem járhat egy teljes ítélkezési szint, azaz valamennyi járásbíróság, törvényszék vagy ítélőtábla kizárásával, mert ez esetben nem maradna olyan más bíróság, amely az adott ügy tárgya szerint irányadó hatáskörben eljárhatna, amely elláthatná az Alaptörvény szerinti igazságszolgáltatási tevékenységet, dönthetne a magánjogi jogvitában. Ugyanez a következtetés vonható le az államnak az alapjogok érvényesíthetőségével kapcsolatos objektív intézményvédelmi kötelezettségéből, amelynek alapján az alapjogok érvényesítésének feltételeit, így a bírósághoz fordulás jogának érvényesítését is biztosítania kell. Ez a kötelezettség az államot akkor is terheli, ha a felperes bírák és bíróságok eljárásjogi szempontból szükségtelen együttes perlésével maga korlátozza vagy zárja ki a bírósághoz fordulás jogának gyakorlását.
A Kúria szerint mindebből következően a felperes bírósághoz forduláshoz való jogának biztosítása érdekében a Kúria kivételesen azt a bíróságot is kijelölheti a per elbírálására, amely bíróság a perben félként szerepel.
Az ismertetett döntés (Kúria Pkk.VII.24.676/2023/2.) a Kúriai Döntések 2023/11. számában 272. szám alatt jelent meg.
