Kisiklik az EU MI-szabályozása? – Vita a generatív mesterséges intelligenciákról

Az EU belső ügyeivel foglalkozó portálok már október végétől kezdődően folyamatosan tudósítottak arról, hogy valami komoly zavar támadt a Mesterséges Intelligencia Jogszabály (AI Act) tervezete körül. Lehet, hogy mégsem lesz decemberre politikai kompromisszum? – az Információs Társadalom Kutatóintézet blogján megjelnt bejegyzés a ludovika.hu-n olvasható.

Ebben a blogbejegyzésben szeretném egyrészt elmagyarázni, hogy mi okozza a zavart, másrészt saját véleményemet is elmondani ezzel kapcsolatban.

A jelen sorok írásakor az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács épp az úgynevezett trialógusokat folytatja a Mesterséges Intelligencia Jogszabály (Artificial Intelligence Act) szövegéről. Az Euractiv portál szerint az Európai Parlament és a Bizottság közt eddig is folyamatos vita volt, például az AI Act úgynevezett tiltott és magas kockázatú mesterséges intelligencia gyakorlatai miatt, de most a vita egy sokkal nehezebben megoldható kérdés körül robbant ki. Előbb a kisebb jelentőségű, bár szintén komoly filozófiai mélységekbe vezető problémát magyarázom el.

Arról van szó, hogy míg a Parlament újabb és újabb alkalmazásokat szeretne betiltani vagy magas kockázatúvá minősíteni, és a politikusok túlnyomó többsége is inkább alarmista, sőt „doomista” (a „doomism” kifejezés – kb. „végítéletvárás” – a klímaválsággal kapcsolatban született, de újabban a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is használják), addig a Bizottság – sokszor különböző iparágak nyomására is – igyekszik ezek körét jóval szűkebben tartani. Jellemző történések az elmúlt időszakból, hogy míg az Európai Adatvédelmi Felügyelő (European Data Protection Supervisor – EDPS) az AI Act-ről született véleményében a szöveghez képest is további szigorításokat sürget, az európai MI-ipar 150 képviselője a szabályozás újragondolását kéri egy nyílt levélben, iparági elemzők az európai szabályozás túlzott szigoráról beszélnek, egyes cégek pedig még az Európából történő kivonulást is fontolóra veszik.

Mindez persze, mondhatnánk, „business as usual”. Az üzleti szféra nyafog, szeretne minél nagyobb mozgásteret és profitot, a jogalkotó pedig képviseli a közérdeket, megfékezi a profitéhes cégeket és megvédi az állampolgárait a veszélyektől. A kutya ugat, a karaván halad.

Jelen sorok írásakor ugyanakkor egy sokkal mélyebbre hatoló probléma ejtette foglyul az európai jogalkotókat, a ChatGPT problémája. Kiderült ugyanis, hogy a Parlament által a nyáron a ChatGPT-re válaszul beterjesztett, és az ún. alapmodellekre (a Chat GPT és a képgeneráló MI-k alapjául szolgáló hatalmas adatbázisokra és szoftverekre) vonatkozó szabályozást a legnagyobb EU tagállamok nem akarják elfogadni, így a vágyott és év végére tervezett politikai kompromisszum esélye is jócskán kisebb lett. Miről van szó?

A cikk folytatása megjelenésének eredeti helyén, a ludovika.hu-n, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos platformjának blogján olvasható. Szerzője dr. Ződi Zsolt, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

---