Kkv-s pályázatok – mire számíthatunk?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2013-as év nem bővelkedett pályázatokban a kkv-k számára, bár a telephelyfejlesztés, a munkahelyteremtés és megőrzés, energetikai pályázatok, a nagyon kedvelt ingatlanvásárlás, felújítás, eszközbeszerzés kapcsán volt lehetőségük a cégeknek támogatásra igényt bejelenteni az év elején.
Sokan az ellenőrzések évének tartják a 2013-as esztendőt, bár ez inkább csak a második félévet jellemezte. Ebben az időszakban új pályázatok kiírása a kkv-k esetében nem volt jellemző, elsősorban a jogtalanul igényelt és felhasznált támogatásokat igyekezett kiszűrni mind az illetékes közreműködő szervezet, mind a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Erre szolgált a pályázók által kitöltendő, megadott határidőre beküldendő átláthatósági nyilatkozat.
2013-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) körüli baljós árnyak, az EU által indított vizsgálatok, és a majdnem bennragadt milliárdok időszakában minden cég újabb és újabb nyilatkozatot volt kénytelen kitölteni, hiánypótlások sora érkezett a pályázókhoz, és türelmesen kellett várniuk vagy a pályázat elbírására, vagy a megítélt támogatás folyósítására.
A várt támogatásokat illető időbeli csúszást elsősorban a kkv-k érezték meg, egy részük esetében likviditási problémák is felmerültek.
Már az év közepén kiderült, hogy a pályázatokhoz tartozó intézményrendszert hatékonyabbá kell tenni. A korábban kialakított rendszer átalakításáról hozott döntéseknek megfelelően a pályázatokat érintő szervezeti átalakulás 2013 augusztusában kezdődött, amikor is az NFÜ felügyelete a Miniszterelnökséghez került.
A pályázók sorsa ezzel ismét hónapokra megpecsételődött, hiszen az átszervezéssel kapcsolatban sok esetben más ügyintéző-höz kerültek apályázati anyagok. Az év végi támogatási összegek kisöprése viszont – a végső stádiumukban lévő projektek esetében – jótékony hatással volt az NFÜ tempójára is.
A korábbi intézményrendszer megszüntetésével kapcsolatos kérdések rendezése és a jogutód szervezetek kijelölése a 475/2013. (XII. 17.) Korm. rendelettel történt meg, mely szerint beolvadással szűnt meg az NFÜ. Az NFÜ általános jogutódja a rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve a Miniszterelnökség, de több minisztériumhoz is – Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma – kerültek feladatok, programok. Kiemelendő, hogy a budapesti 4-es metróvonal megépítése projekt tekintetében a megkötött finanszírozási szerződés és a projektbeli feladatok tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, míg a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.-vel összefüggő jogviszonyok kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium került jogutódként kijelölésre.
A jogszabály rögzíti azt is, hogy az NFÜ-nél foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók eseté-ben 2014. január 1-jétől a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, vagy a jogutódként kijelölt minisztérium hivatali szervezetének vezetője a munkáltatói jogkör gyakorlója. Nem kerültek tehát utcára az ügyintézők, csak státuszukat és jogviszonyukat kellett rendezni.
A Miniszterelnökségen belül egy központi koordináló szervet hoztak létre, mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az új szerkezeti struktúrában történik majd a 2007–2013-as időszak programjainak kifuttatása, illetve a 2014–2020-as időszak tervezése, végrehajtása. A kormány által véghezvitt indokolt és szükségszerű átalakítási teendők miatt nem lehet csodálkozni azon, hogy a Partnerségi Megállapodást hazánk vonatkozásában még írták alá.
Pályázatok kapcsán mire számíthatunk 2014-ben?
Az első félév során gyakorlatilag nem sokra, hiszen a 2014–2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő Partnerségi Megállapodást még be sem nyújtották. Cséfalvay Zoltán Parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár 2014. február 26-án a Világgazdaság üzleti napilap innovációs rendezvényén elmondta, a kormány már véglegesítette a Partnerségi Megállapodást, szándékuk szerint február utolsó hetében eljuttatják az Európai Bizottsághoz. Erre azonban kicsit később, március 7-én került csak sor. A hivatalos jóváhagyásra három-hat hónap áll az uniós testület rendelkezésére, de a kormány bízik benne, hogy a formális egyeztetés a lehető legrövidebb lesz, mivel az eddigi megbeszéléseken a vitás pontok többségét sikerült rendezni.
Tudni lehet, hogy a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban a hazai társfinanszírozással együtt összesen 7480 milliárd forint jut majd a fejlesztési programokra, és ennek legalább 15 százaléka közvetlenül a KKV-k számára lesz fenntartva. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint 2014 és 2020 között 8,6 milliárd euró lesz elérhető kifejezetten a kkv-k számára a 2007–2013-as korábbi fejlesztési időszakhoz képest 30 százalékkal növelt, folyóáron 77 milliárd eurós európai központi kutatás-fejlesztési kereten belül. Kiemelte, hogy szigorodtak a makrogazdasági kritériumok az előző programozási időszakhoz képest, ezenkívül minden országnak azt a közös célt kell segítenie, hogy az EU globális versenyképessége tovább erősödjön. Az elindult új tervezési időszakban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani Magyarország, míg a 2007–2013-as időszakban csak a források 16 százaléka jutott erre.
A legtöbb forrás – várhatóan mintegy 1100 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014 és 2020 között – ismertette Cséfalvay Zoltán. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program lesz a legnagyobb operatív program 2740 milliárd forintos kerettel; a források jelentős részét kkv-k fejlesztésére fordítják, de fontos lesz a kutatás-fejlesztés, az innováció, az infokommunikációs szektor fejlesztése is.
2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia |
A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit.
Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!
Ízelítő a programból:
2014. május 14.
- 10:10-12:15 Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
- 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása
2014. május 15.
- 10:00-10:40 Másodlagos piac
- 11:00-12:30 Az iparág jövője: regionális fúzió
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
Érdemes kiemelni, hogy Magyarország 700 milliárd forintot költhet energiahatékonysági beruházásokra 2014–2020 között, ami kétszerese a most záruló hétéves ciklusban rendelkezésre álló EU-támogatási keretösszegnek. 2013-ban több vállalkozás használta ki a pályázat adta lehetőségeket, hiszen a projekt által megvalósuló korszerűsítéssel csökkenteni tudják a havi rezsi kiadásukat.
Fontos, hogy a pályázatok pozitív elbírálása még nem jelenti a pályázat sikeres megvalósítását, hiszen a megvalósítás során és a fenntartási időszakban is számos előírásnak, elvárásnak kell megfelelni.
És mire ügyeljünk ügyvédként?
A pályázatok jó részének megvalósítása során ügyvédek is közreműködnek, hiszen a lebonyolítás kapcsán több esetben szerződéskötésre is sor került. Az okiratszerkesztő ügyvédek gyakran pályázatíróval készíttetik elő, illetve nézetik át a jogi dokumentumokat. Sok pályázatíró viszont nem tudja az egyes szerződések alaki és kötelező tartalmi feltételeit, az ügyvédek meg sajnos nem mindig olvassák el a pályázati kiírásokat, így azokat az előírásokat sem, melyeket szerepeltetni kellene a megállapodásokban. Okiratszerkesztőként ne sajnáljuk az időt a kiírások, útmutatók áttekintésére. Nem mindegy, hogy adásvétel esetében a vételár hány százaléka adható át készpénzben, mennyi az önerő, a munkaszerződésekbe milyen garanciális, a pályázót védő rendelkezéseket építhetünk be.