Kötelező közvetítés családjogi perekben

Szerző: dr. Dénesné dr. Orcsik Judit
Dátum: 2017. március 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk. Családjogi Könyve alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében közvetítői eljárást vegyenek igénybe. A bíróság – a gyermek érdekében – ezt akkor fogja kezdeményezni, ha a felek konfliktusa oly mértékű, hogy nem képesek kommunikálni és a vitájuknak kis részét sem rendezni.


A közvetítés szerepe

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény megfogalmazásában a közvetítés olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (közvetítő) bevonása mellett, a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő (vagy más néven mediátor) tehát egy teljesen semleges fél, aki abban nyújt segítséget a feleknek, hogy megoldják vitájukat és közös megegyezésre jussanak. Egyfajta békéltető szerepet is elláthat egy közvetítő, azonban feladata alapvetően a megállapodás aláírásáig terjed. Ugyanakkor a mediáció mégis több mint egyfajta egyezségközvetítés. Nem csak azért, mert felkészíti a feleket a jövőbeni együttműködésre és megtanítja őket a párbeszédre, hanem azért is, mert a konfliktus okait, forrásait igyekszik feltárni. És valljuk be őszintén, ez az, ami igazán segítséget nyújthat ahhoz, hogy megértsük a másik fél indokait, és kitaláljunk egy új utat a jövőbeni együttműködésre is. Ezért tud a mediáció valóban véget vetni a konfliktusnak, mert feloldja a felekben azokat az általában mélyen gyökerező és kimondatlan sérelmes helyzeteket, amelyekből a pereskedés csak még többet teremtene.

A fent bemutatott közvetítés általában a felek kölcsönös elhatározásán alapul, azonban vannak olyan esetek, amelyekben a bíróság egy adott perben kötelezően is elrendelheti a közvetítő igénybevételét.

Milyen esetekben lehet elrendelni a kötelező közvetítést?

A 2014. március 15-étől hatályos polgári törvénykönyv (Ptk.). Családjogi Könyvének (Csjk.) rendelkezései vezették be a kötelező közvetítés intézményét. A Ptk. 4:172.§ alapján a bíróság indokolt esetben kötelezheti a szülőket, hogy a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében – ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást is – közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Ezek szerint tehát a fenti esetekben a bíró elrendelheti, hogy a felek próbálják meg a közvetítés által rendezni vitájukat.

A felek megegyezésére a tárgyalóteremben is van lehetőség, amelyre számos esetben van is precedens. Azonban a bíróság a közvetítői eljárást akkor fogja kezdeményezni, ha a felek oly mértékű konfliktusban állnak egymással, hogy nem képesek kommunikálni és a vitájuknak kis részét sem rendezni. Mivel a gyermek érdeke legnagyobb súllyal kell, hogy az eljárásban érvényesüljön, így a kötelező közvetítés különösen fontos olyan szülői felügyeleti ügyekben, ahol a felek nem hajlandóak megvitatni egymás álláspontját és minden erejükkel ragaszkodnak a saját akaratukhoz és elvárásaikhoz.

A fenti kötelező eseteken kívül a házasság felbontása iránti perekben a bírónak lehetősége van arra, hogy közvetítői eljárásra ajánlja a feleket, azonban ilyen esetekben nincs kényszer a felek részéről a közvetítőhöz fordulásra.

A bíróság felfüggeszti a pert

A kötelező eseteken kívül a házasság felbontása iránti perekben a bírónak lehetősége van arra, hogy közvetítői eljárásra ajánlja a feleket, ám ez nem kényszer a mediációra

Ha a bíró kötelező közvetítői eljárás igénybevételére kötelezi a feleket, ezzel egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a közvetítői eljárásra kötelező és tárgyalást felfüggesztő határozatában felhívja a feleket arra is, hogy a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket nyolc napon belül terjesszék elő a bíróságon vagy a közvetítői eljárás igénybevételére kötelező végzés másolatát csatolják a közvetítőhöz intézendő felkéréshez. Tehát a feleknek (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint) 8 napjuk van arra, hogy a közvetítői eljárást közösen megindítsák. Ha valamelyik fél jogi képviselő nélkül jár el a tárgyaláson, abban az esetben a bíró a kötelező közvetítői eljárás kezdeményezésének törvényben meghatározott szabályairól is tájékoztatást nyújt a félnek.

A felfüggesztett tárgyalást ezt követően csak bizonyos esetekben lehet folytatni. Egyrészt ha a közvetítői eljárás bármilyen eredménnyel lezárult, másrészt amennyiben az első közvetítői megbeszélés megtörtént, de az eljárás nem indult meg, valamint ha már legalább két hónap eltelt a bírósági kötelező határozat közlése óta.

Az utóbbi határidő azonban meghosszabbítható, amennyiben a felek legalább a határidő lejárata előtt nyolc nappal közlik a bírósággal, hogy a közvetítői eljárás várhatóan nem fejezhető be a megadott két hónapos határidőn belül. Ekkor a per egészen a közvetítői eljárás befejezéséig nem folytatódik, azonban ehhez a feleknek hitelt érdemlően kell bizonyítaniuk azt, hogy a közvetítői eljárás valóban folyamatban van.

A kötelezés csak az első részvételre szól

Fontos tudni azonban, hogy a kötelezés tehát nem arra irányul, hogy a feleknek mindenképpen részt kelljen venniük a közvetítői eljárás folyamatában, és főként nem arra, hogy feltétlenül megegyezés szülessen közöttük. A bírósági kötelezés tehát csak azt írja elő a felek számára, hogy közösen közvetítőhöz forduljanak és az első közvetítői megbeszélésen részt vegyenek. Azonban tekintettel arra, hogy a közvetítés intézménye teljes egészében önkéntességen alapul, így az eljárás megindításáról már szabadon dönthetnek. Nem is lehetne ez másképp, ha arra gondolunk, hogy a közvetítés eredménye egy olyan közös megállapodás a felek részéről, amely mindkettejük valódi szándékát tükrözi. Ennél fogva közös megegyezést létrehozni kötelező erővel nem lenne lehetséges. A felekre tehát az első megbeszélésen túl további kötelezés nem róható, amennyiben nem ismerik fel a közvetítésben rejlő lehetőségeket és pozitívumokat (például hogy saját életükről ők dönthetnek), és ezáltal nem indítják meg a közvetítői eljárást, abban az esetben hátrány nem érheti őket a per további folytatásában.

Azonban ha a kötelezés ellenére a közvetítő felkérése vagy az első közvetítői megbeszélés megtartása a fél önhibából eredő mulasztása miatt meghiúsul, akkor a bíróság a felet pénzbírsággal sújtja. Az önhiba hiányát a közvetítő igazolhatja.

Cél a közös megegyezés

Akár szabad elhatározásból fordulnak a felek közvetítőhöz vitájuk rendezése céljából, akár a bíróság kötelezi őket erre, minden esetben a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt kell alapul vennünk a közvetítői (vagy mediációs) eljárás lefolytatásának szabályai tekintetében.

A közvetítőhöz fordulásra kettő lehetősége is van a feleknek, miután a bíróság kötelezte őket arra. Egyrészt választhatják a bíróságon belül működő közvetítést, valamint az Igazságügyi Minisztérium hivatalos közvetítői névjegyzékében szereplő mediátorokat. Tekintettel arra, hogy a perköltség részét képezi a közvetítő díjazása is, így a választást nagyban befolyásolja, hogy a bírósági közvetítés jelenleg ingyenes formában működik. Azonban a névjegyzékből történő választás esetén sem kell óriási összegekre számítani, mivel a közvetítői eljárás óradíja itt sem haladhatja meg a jogi segítőre vonatkozó, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított óradíj és a felek számának szorzatát.

Miután megtörtént a közvetítő kiválasztása és az első megbeszélés is, a feleknek dönteniük kell arról, hogy akarják- e megindítani a közvetítői eljárást. Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek kérik a mediációs eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik.

Tekintettel arra, hogy az egyezségre már nincsenek kötelezve a felek az eljárásban, ha nem állapodnak meg, abban az esetben a per folytatásával a bíróság dönt a vitás kérdésekről.

A kötelező közvetítői eljárás azonban célját tekintve nem különbözik az egyéb közvetítői eljárástól, vagyis ebben az esetben is a felek közös megállapodásának megszületése jelenti a sikeres befejezést. Ha egyezségre vezet az eljárás, abban az esetben a megállapodást a mediátor írásba foglalja, majd a felek, valamint a közvetítő is aláírja. Ezt követően kell benyújtani a bírósághoz jóváhagyás végett. A bíróság az egyezség jóváhagyásának kérdésében a gyermek érdekének elsődlegessége mellett hoz döntést.         

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.