Kötelező maszkviselés, szankciók, változó nyitva tartások, rövidebb házi karantén – Közlönyben a friss járványügyi védelmi intézkedések Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember 21-étől kötelező lesz a maszkviselés, a maszkot nem vagy nem helyesen hordók szigorú szankciókra számíthatnak. 23.00 és 06.00 óra között nem lesznek zenés, táncos rendezvények és a vendéglátó üzletek is bezárnak (az új szabályozok érintik az esküvőket is). 14-ről 10 napra csökken a házi karantén időtartama, valamint rendelkeztek az ingyenes influenza oltásról és a Covid teszt hatósági áráról.

Kihirdették a Magyar Közlönyben a miniszterelnök által korábban bejelentett járványügyi védelmi intézkedéseket.

Kötelező lesz eltakarni a szájat és az orrot
Szeptember 21-étől, hétfőtől a 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet értelmében a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles orrot és a szájat folyamatosan elfedő maszkot (orvosi maszk, munkavédelmi maszk, illetve textil vagy más anyagból készült maszk) viselni az alábbi helyszíneken:
1. tömegközlekedési eszközön
2. a vendéglátó üzlet vendégei kivételével az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben
történő munkavégzés során
3. a vendéglátó üzlet vendégei, továbbá az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén
4. a fellépők kivételével az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény helyszínén, függetlenül annak nyilvánosságától (pl.: színház, tánc-, zeneművészet)
5. az irodák és az üzemi helyiségek kivételével a mozi területén
6. a muzeális intézmény, nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény, kép- és hangarchívum, közművelődési intézmény, közösségi színtér, integrált kulturális intézmény látogatók számára nyitva álló területén
7. a közlevéltár, nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén
8. ügyfélfogadási időben a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén, az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben
9. minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak.
Az egészségügyi intézmény területén főszabályként mindenki köteles maszkot viselni, kivételt képez ez alól az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben. Ugyancsak kötelező a maszkviselés a szociális intézményben az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, illetve lehetőség szerint az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén.

Szankciók járnak a nem megfelelő maszkhasználatért
A rendelet kötelezi az üzemeltetőket, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot megfelelően viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételre vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
A tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem megfelelő módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.
Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének, vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli a megfelelő módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, azt a tömegközlekedési eszköz vezetője köteles az utazásból kizárni, és a közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, valamint gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
A tömegközlekedési eszközön túli esetekben azt a személyt, aki az üzemeltető felszólítására sem megfelelően viseli a maszkot, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja. A kötelezettség betartását a mozi, a bevásárlóközpont és az üzletek esetében a kereskedelmi hatóság, a többi esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal köteles ellenőrizni. Mellettük a kötelezettségek betartását a rendőrség is ellenőrizheti, aki ha a kötelezettség megsértését észleli, az üzemeltető figyelmét erre felhívja, és az esetről a kereskedelmi hatóságot vagy kormányhivatalt értesíti.

Szankcionálhatják az üzleteket és a mozikat is
Ha a kereskedelmi hatóság az ellenőrzés során vagy a rendőrség értesítése alapján az üzletek és mozik esetében a maszk viselés betartatására vonatkozó kötelezettségének megszegéséről szerez tudomást, a kötelezettség
– első alkalommal történő megszegése esetén figyelmeztetést alkalmaz,
– második alkalommal 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki,
– harmadik alkalommal az üzletet, illetve a helyiséget legalább 3 napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja,
– negyedik alkalomtól kezdve az üzletet, illetve a helyiséget legalább a kötelezettségszegések alkalmainak számával megegyező számú napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
A szankció azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható.
Mentesül az üzemeltető a szankció alól, ha a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így például a jogsértő személyt felszólította távozásra, kiszolgálását megtagadta, és azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
Ezek a szabályok október 3-ától alkalmazhatóak.

Munkajog - új visi box (640x360_ujvisi_box)

A köznevelési, szakképzési intézményekre vonatkozó szabályok
Október 1-jétől a köznevelési intézmény, szakképző intézmény területére
– az ott foglalkoztatott személyen,
– ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
– a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
– a gyermeken, illetve a tanulón és
– a gyermeket, illetve a tanulót kísérő nagykorú személyen
kívül más személy nem léphet be.
Ha a gyermeket, tanulót az intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot megfelelően viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.
Az ott foglalkoztatott, a karbantartást, javítást végző, a jogszabályi kötelezettséget teljesítő és a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be az intézménybe, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket. A belépés során azt a gyermeket, kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja ezt a mértéket, a többi gyermektől, tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt telefonon haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az előírások végrehajtásáról az intézmény vezetője gondoskodik. Az intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.

A zenés, táncos rendezvények
Szeptember 21-től a zenés, táncos rendezvény – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt. A rendezvény helyszínén 23.00 és 06.00 óra között az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni.

A vendéglátó üzletek nyitva tartása
Ugyancsak szeptember 21-től a vendéglátó üzletben 23.00 és 06.00 óra között az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni. Lehetőség van ebben az időintervallumban is az élelmiszer elvitelre történő megrendelésére és átvételére, valamint a vételár megfizetésére.

Mi lesz így az esküvőkkel?
A kormányrendelet a szigorúbb rendelkezéseket a zenés, táncos rendezvények vonatkozásában vezeti be, és kifejezetten rögzíti, hogy a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvényre állapít meg rendelkezéseket. A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet a hatálya meghatározása során pedig kifejezetten rendelkezik arról, hogy a rendelet hatályát nem kell alkalmazni a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre [1. § (2) bekezdés d) pont]. Vagyis a nem vendéglátó üzletben tartott esküvőkre a korlátozás nem vonatkozik, így korlátozás nélkül tartható esküvő például a kertben, bérelt helyen (kivéve étterem). Alkalmazni kell ezzel szemben a szabályokat a vendéglátó üzletben tartott esküvőkre, mivel ott a kormányrendelet szerinti korlátozás a vendéglátó üzletet érinti. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmében üzletnek minősül a kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak. Ebben az értelemben tehát vendéglátó üzletnek minősül egy étterem, vagy borászat is. Ezzel szemben nem minősül vendéglátó üzletnek például egy iskola, kollégium, stb., ahol így az egyébként korlátozás alá eső időszakban is tarthatóak esküvők.

A rendeletben meghatározottak a védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősülnek.

10 napra rövidül a házi karantén időtartama
2020. szeptember 21-től a 433/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet 14-ről 10 napra csökkenti a házi karantén időtartamát.
A külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja személyforgalomban Magyarországra történő belépése során továbbra is egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Az új szabályok szerint, ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és
a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 10 napra hatósági házi karanténban,
b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 10 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 10 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban
kerül elhelyezésre.
Hasonló változást irányoz elő a jogalkotó a nem magyar állampolgár esetén. Itt az engedélyes a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles,
a) akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be,
b) akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 10 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

Ingyenes influenza oltás, hatósági áras Covid teszt
2020. október 1-től az influenza megbetegedés elleni védőoltáshoz oltóanyag a 2020. és 2021. évben térítésmentesen igényelhető.
Az a személy, aki a SARS-CoV-2 RT-PCR mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot térítés ellenében veheti igénybe, legfeljebb a 19 500 Ft díj fizetésére kötelezhető. Ebből a SARS-CoV-2 RT-PCR módszerrel történő kimutatására vonatkozó vizsgálat díja 17 000 Ft, a mintavétel díja 2 500 Ft.
A szabály nem alkalmazható, ha az egészségbiztosítási törvény szerinti biztosított a SARS-CoV-2 RT-PCR mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot az Egészségbiztosítási Alap terhére veszi igénybe.


Kapcsolódó cikkek

2020. szeptember 17.

Pályaváltó jogászok: stand-up és idegenvezetés – Interjú dr. Török Ádámmal

Ádám jogászi precizitással építette fel a pályaváltását: először idegenvezetőként, majd stand-uposként kezdett el dolgozni. Mesél arról, hogy mi vezetett ide, milyen az, amikor jókor jó helyen van az ember, és melyek azok az áldozatok és energiabefektetések, amelyek nélkül nem működik a karrierváltás.
2020. szeptember 18.

A társasági határozat bírósági felülvizsgálata

A társasági határozat felülvizsgálatára irányuló per vagyonjogi per. Nincs helye a felülvizsgálat engedélyezésének a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására hivatkozva, ha a fél nem jelöli meg azokat a határozatokat, amelyek miatt a joggyakorlatot széttartónak tekinti, illetve a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére hivatkozva, ha a felvetett jogkérdés nem mutat túl az egyedi ügy keretein. – a Kúria eseti döntése.