A légiutasok jogai az egyenlő bánásmód tükrében

Évek óta folyamatosan érkeznek a légi utasok jogait érintő panaszok, megkeresések az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH). E panaszok jelentős része járattörléssel, késéssel, illetve az e sérelmekért való kártérítési igénnyel kapcsolatos, amelyek esetében az EBH-nak nincs hatásköre eljárni. Az EBH most összefoglalja, hogy mikor érdemes a hatósághoz kérelmet benyújtani.


Ezzel szemben a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek panaszainak vizsgálatára az EBH hatáskörrel rendelkezik.

A légi utasok számára biztosított jogokat alapvetően két Európai Uniós rendelet
szabályozza. Az egyik az Európai Parlament és a Tanács a visszautasított beszállás
és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás
és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK rendelete, a másik pedig az Európai Parlament
és a Tanács a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló 1107/2006/EK rendelete.

A rendeletekben közös, hogy minden EU-s tagállamnak ki kell jelölnie olyan szervet, amely felel az adott rendelet végrehajtásáért.

  261/2004/EK rendelet 1107/2006/EK rendelet

MILYEN ESETEKBEN

LEHET PANASZT

TENNI?

Visszautasított beszállás, a repülőjárat törlése vagy hosszú késése esetén. A fogyatékos, illetve csökkent mozgásképességű utasok ezen állapotuk miatti diszkriminációja, illetve a légi utazásukhoz szükséges elmulasztott vagy nem megfelelő segítségnyújtás esetén.
KI TEHET PANASZT?

Mindenki, vagyis – ún. védett

tulajdonságtól függetlenül – bárki, akinek a beszállását visszautasították, törölték a járatát vagy a járata késett.

A fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű utasok, vagyis azok, akik rendelkeznek ezekkel az ún. védett tulajdonságokkal

és ezekkel összefüggésben,

emiatt érte őket a légi utazásuk során sérelem.

MAGYARORSZÁGON

AZ ADOTT RENDELET

VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS, KIJELÖLT SZERV

A hatósági eljárást megelőzően

először a légi fuvarozónak javasoljuk bejelenteni a panaszt és amennyiben az 30 napon belül nem válaszol vagy a válasza nem kielégítő, azt követően hatósági eljárás kezdeményezhető.

Elsőfokú fogyasztóvédelmi

hatóságként eljáró

hatóság:

·        Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala;

·        a Debreceni repülőtér esetében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal;

·        a Sármelléki repülőtér esetében a Zala Megyei Kormányhivatal

A hatósági eljárást megelőzően

ebben az esetben is célszerű először – a segítségnyújtás jellegétől függően – a légi fuvarozóhoz vagy a repülőtérhez

fordulni és amennyiben az

nem válaszol vagy a válasza nem kielégítő, azt követően hatósági eljárás kezdeményezhető.

Eljáró hatóság: Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH)

FONTOS ugyanakkor megjegyezni, hogy a légi fuvarozó vagy a repülőtér előzetes megkeresése nem kötelező, lehetséges e nélkül vagy ezzel párhuzamosan is az EBH eljárását kezdeményezni.

KÁRTÉRÍTÉS

KÉRHETŐ-E?

Igen, kártérítés kérhető.

(A kártérítést minden esetben a légi fuvarozó fizeti meg, a fogyasztóvédelmi hatóság is a légi fuvarozót tudja kártérítés megfizetésére kötelezni. Sohasem maga a hatóság az, aki a kártérítést megfizeti.)

Az EBH eljárásában kártérítés nem kérhető.

Amennyiben a PRM utasnak – pl. kerekesszéke megrongálódásáért vagy

személyiségi joga sérelméért – kártérítési igénye merül fel bírósághoz fordulhat.

TOVÁBBI HASZNOS

INFORMÁCIÓK, WEBHELYEK

A visszautasított beszállás

és légijáratok törlésével vagy

hosszú késésével kapcsolatos

jogérvényesítéssel, panasztételi

eljárással, illetve lehetőségekkel

kapcsolatban:

https://europa.eu/youreurope/

citizens/travel/

passenger-rights/air/index_

hu.htm

https://www.fogyasztovedelem.

kormany.hu/#/legi_utasok_

jogai_1

Az EBH tevékenységével,

eljárásával kapcsolatban:

https://www.egyenlobanasmod.

hu/

https://www.egyenlobanasmod.

hu/hu/hatosagrol/

fontos-tudnivalok-az-egyenlo-

banasmod-hatosag-eljarasarol

PANASZTÉTEL,

KÉRELEM

BENYÚJTÁSA

A légi utasok jogaival kapcsolatos

panaszok bejelentésére

szolgáló uniós nyomtatvány:

https://europa.eu/youreurope/

citizens/travel/

passenger-rights/air/index_

hu.htm

Tájékoztatás az EBH-hoz való

kérelem benyújtásáról:

https://www.egyenlobanasmod.

hu/hu/kerelem_benyujtasa

Ki minősül fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személynek (PRM utasnak)?

Az 1107/2006/EK rendelet szerint bármely személy, akinek mozgásképessége a közlekedés során bármilyen fizikai (érzék- vagy mozgásszervi, állandó vagy időleges) fogyatékosság, értelmi fogyatékosság vagy sérülés, vagy más fogyatékossághoz vezető ok, illetve életkor miatt korlátozott, és aki helyzetéből adódóan különös gondoskodást igényel, és szükségessé teszi az összes utas rendelkezésére álló szolgáltatás hozzáigazítását az érintett személy egyéni igényeihez.

európai unió jogrendszere

A repülőtér által biztosítandó segítségnyújtás

✈ segítségnyújtási pontok kijelölése, ahol bejelentheti a PRM utas a megérkezését
a repülőtérre, és segítségnyújtást kérhet;

✈ segítség felszállásnál a segítségnyújtási ponttól az utasfelvételi pulthoz
(check-in) történő eljutásban, majd onnan a bevándorlási, vámvizsgálati és
biztonsági eljárásokon keresztül egészen az ülésig a repülőgépen. Leszállásnál
hasonlóképpen kell segítséget nyújtani, hogy az utas eljuthasson a
poggyászfelvételig, majd a PRM utasok számára kijelölt távozási pontig;

✈ lehetővé kell tenni a poggyászfeladást és poggyászfelvételt, illetve azt, hogy az
utas a poggyászát a repülőgépen elhelyezze, majd ismét magához vegye;

✈ segítség átszállás esetén a csatlakozó járat elérésében;

✈ segítség a mosdóhelyiségekbe történő eljutáshoz;

✈ ha az utasnak kísérője van, lehetővé kell tenni, hogy a kísérő az utast segíthesse a repülőtéren, illetve a ki- és beszállásnál;

✈ mozgást segítő berendezések (ideértve az elektromos kerekesszékeket
is) reptéren történő kezelése (ha az erre vonatkozó igényt 48 órával korábban
jelezték, továbbá lehetnek helyhiány miatti és biztonsági korlátozások);

✈ károsodott vagy elveszett mozgást segítő berendezések ideiglenes helyettesítése;

✈ elismert segítőkutyákkal kapcsolatban felmerülő földi kiszolgálási feladatok;

✈ a repülőjárat igénybevételéhez szükséges információk közlése érthető formában.

A légi fuvarozók segítségnyújtási kötelezettségei

✈ elsőbbséget kell adniuk a PRM utasok, valamint az őket kísérő személyek
vagy vakvezető és mozgássérült-kísérő kutyák szállításának;

✈ elismert segítőkutyák szállítása az utastérben az adott állam szabályai szerint;

✈ segítség a légijármű fedélzetén a mosdóhelységbe történő eljutásban;

✈ PRM utasonként legfeljebb két mozgást segítő berendezés, valamint az
orvosi segédeszközök szállítása (ha az erre vonatkozó igényt 48 órával korábban
jelezték, továbbá lehetnek helyhiány miatti és biztonsági korlátozások);

✈ észszerű intézkedéseket kell tenni az ülőhelyek kiosztásánál a PRM utasok
igényeinek figyelembevételére (a biztonsági követelmények és a rendelkezésre
álló helyek függvényében), illetve annak érdekében, hogy a kísérő a PRM utas
mellett ülhessen;

✈ a lényeges járatinformációkat a PRM utas számára érthető formában kell
közölni.

Fontos, hogy a segítségnyújtásra vonatkozó igényt a repülőjárat közzétett indulási időpontja előtt 48 órán belül a légi fuvarozónak vagy az utazásszervezőnek – lehetőség szerint írásban – be kell jelenteni.

A repülőtér és a légi fuvarozó ugyanakkor bejelentés hiányában is köteles minden ésszerűen elvárható lépést megtenni a segítségnyújtás biztosítása érdekében. Az igény előzetes bejelentésével azonban a repülőtérnek vagy a légi fuvarozónak lehetősége van arra, hogy az egyéni igények lehető legteljesebb figyelembevételével segítse a PRM utast.

Reptér és maszk

Hogyan jár el ezekben az ügyekben az EBH

Amennyiben a fogyatékos vagy csökkent mozgásképességű személy (PRM utas) nem kapja meg az 1107/2006/EK rendelet szerint neki járó segítséget és ezt panaszolni kívánja, a kérelme diszkriminációs panasznak minősül.

Ezekben az esetekben ugyanis arról van szó, hogy e személyeknek valamely ún. védett
tulajdonságuk (jelen esetben fogyatékosságuk vagy például életkoruk miatti csökkent mozgásképességük) okán valamilyen esélykiegyenlítő intézkedésben, azaz segítségben kell részesülniük ahhoz, hogy a többi utashoz hasonlóan, velük megegyező módon és körülmények között utazhassanak a repülőn, vehessenek részt a légi közlekedésben. Ezért, ha ezt a – a hivatkozott EK rendelet által előírt – segítséget a PRM utasok nem kapják meg, hátrányos megkülönböztetésről beszélünk.

Ebből következik az is, hogy a 261/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó esetek vizsgálata nem tartozik az EBH hatáskörébe, hiszen ezek a kellemetlenségek és sérelmek (járattörlés, késés, visszautasított beszállás) ún. védett tulajdonságtól (például nemtől, szexuális irányultságtól, életkortól, fogyatékosságtól, csökkent
mozgásképességtől) függetlenül valamennyi utast érintenek, ezért nem minősülnek
diszkriminációs ügynek, illetve diszkriminációs panasznak.

Amennyiben tehát egy PRM utas úgy gondolja, hogy fogyatékosságára, csökkent
mozgásképességére vagy mindezekkel kapcsolatos különleges igényeire tekintettel
nem kapta meg a neki járó segítséget, kérelemmel fordulhat az EBH-hoz.

Hogyan fordulhat az EBH-hoz?

# ÍRÁSBAN
papír alapon, aláírással ellátva a hatóság székhelyére címezve postai vagy egyéb
kézbesítés útján.

(Cím: Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B)

💬 SZEMÉLYESEN
szóban, a hatóság székhelyén ügyfélfogadási időben (telefonos bejelentkezéssel,
tel.: 06-1-795-2975), vagy a megyei egyenlőbánásmód-referenseknél

🌐 ELEKTRONIKUS ÚTON
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi
CCXXII. törvényben (Eüsztv.) meghatározott módon (pl. ÁNYK elektronikus
űrlapon, e-Papíron, Ügyfélkapu regisztráció szükséges).

A kérelem kötelező tartalmi elemei

  • az ún. védett tulajdonság (fogyatékosság, csökkent mozgásképesség)
    megjelölése, valamint az utazáskor történő fennállásának (például a vonatkozó
    orvosi irat másolatának becsatolásával történő) igazolása.
  • A hátrány pontos megjelölése (a sérelmet szenvedett PRM utas mikor és
    pontosan hová kívánt utazni; mikor, hogyan és kinek jelentette be előzetesen,
    hogy segítségre lesz szüksége; milyen segítséget nem vagy nem megfelelően
    kapott meg; melyek voltak a kért segítségnyújtás elmulasztásának pontos
    körülményei);
  • a bepanaszolt légi fuvarozóval vagy repülőtérrel fennálló jogviszony igazolása
    (például repülőjegy, beszállókártya másolatának csatolásával).

Az alábbiakban néhány tipikus példán keresztül mutatjuk be, hogy milyen esetekben lehet az EBH-hoz fordulni.

Mozgásszervi fogyatékosságom miatt kerekesszékkel közlekedem, a légi utazásom során törölték a járatomat. Mivel PRM utas vagyok, az EBH-hoz kell fordulnom jogorvoslatért?

  • Nem. A járattörlés fogyatékosságára való tekintet nélkül minden utast
    ugyanúgy hátrányosan érint. Ebben az esetben tehát nem arról van szó,
    hogy a fogyatékossága miatt igényelt segítséget nem kapta meg az utas.
    A fogyatékos személyt ebben az esetben ugyanaz a hátrány érte mint ép utastársait.
    A járattörléssel kapcsolatos esetek nem az 1107/2006/EK rendelet, hanem
    a 261/2004/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

Nem vagyok magyar állampolgár, de PRM utasként a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nem segítettek az utasfelvételi pulttól eljutnom a repülőgépig, fordulhatok az EBH-hoz?

  • Igen. A kérdésben szereplő segítség nyújtása a repülőtér vezetésének a felelősségi körébe tartozik. Az Ebktv. 1. §-a értelmében az EBH a Magyarországon történt sérelmek vizsgálatára hatáskörrel rendelkezik, e tekintetben nincs jelentősége a kérelmező állampolgárságának.
  • A légijáratokat illetően pedig az 1107/2006/EK rendelet 14. cikkében foglaltakból következően az EBH a Magyarország területén található repülőterekről induló és oda érkező légi járatok tekintetében felel e rendelet végrehajtásáért.

Úgy érzem, hogy a légi utazásom során roma származásom miatt ért hátrány, ebben az esetben is fordulhatok az EBH-hoz?

  • Igen. Természetesen a légi utazás során felmerülhetnek más diszkriminációs esetek is. Az EBH tehát nemcsak azokban az esetekben tud eljárni, amikor a PRM utasok az általuk kért segítség nem megfelelő nyújtását panaszolják, hanem akkor is, amikor valakit – nem fogyatékossága, hanem – valamely más védett tulajdonsága (például roma származása, szexuális irányultsága) miatt ér hátrány adott esetben a repülőtér kiszolgáló személyzete vagy például a légitársaság részéről. Ekkor azonban nem az 1107/2006/EK rendeletben foglaltak végrehajtását vizsgálja.

A poggyászom megrongálódása, késve érkezése vagy elveszése miatt
fordulhatok az EBH-hoz?

Nem. Elveszett, megrongálódott vagy késve érkezett poggyász esetén a sérelmet szenvedett személy a légitársasághoz fordulhat. A poggyásszal kapcsolatos kellemetlenségek is olyanok, amelyek – természetükből adódóan – függetlenek az érintett személy védett tulajdonságától, így attól is, hogy a poggyász tulajdonosa PRM utas-e. A vonatkozó uniós jogszabály az Európai Parlament és a Tanács légi fuvarozók balesetek esetén fennálló felelősségéről szóló 2027/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 889/2002/EK rendelete.

Mozgáskorlátozott utas vagyok, érvényes jegyem és helyfoglalásom ellenére megtagadták a beszállásomat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, fordulhatok az EBH-hoz?

  • Abban az esetben, ha a beszállás megtagadásának oka a fogyatékosság vagy
    csökkent mozgásképesség volt (az utas pl. vakvezető kutyájával szeretett
    volna utazni), az EBH rendelkezik hatáskörrel a panasz elbírálására.
    Ha azonban a beszállás visszautasításának más oka volt (például túlfoglalták
    a gépet), nem az EBH az eljáró hatóság, hiszen ez – védett tulajdonságától
    függetlenül valamennyi utast ugyanúgy érint.

(egyenlobanasmod.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?
2020. október 20.

Ki felel a nyilvános helyen bekövetkezett kárért?

A belföldi kikapcsolódásaink során érdemes tisztában lennünk azzal, hogy a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek, sportlétesítmények és hasonló intézmények hogyan felelnek az általunk elszenvedett kárért.

Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről
2020. október 19.

Összefoglaló a MÜK küldöttgyűléséről

A Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlése 2020. szeptember 14-i ülését a járványhelyzetre tekintettel sajnos el kellett halasztani. A napirenden szereplő kérdések azonban részben olyanok voltak, amelyek nem tűrtek halasztást, és mert a küldöttgyűlés ülésére 2020. szeptember 1. napján kiküldött napirendek tekintetében előzetesen egyetlen érdemi észrevétel sem érkezett, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége 33 igen szavazat és 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy az előterjesztéseket – a szabályzattervezetek ismételt, e-mailes egyeztetésre bocsátását követően – a Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatalára utalja.

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje
2020. október 16.

Az egyszerű okiratok bizonyító ereje

Az egyszerű okiratnak törvényben meghatározott alaki bizonyító ereje nincs, anyagi bizonyító ereje a bíróság mérlegelésétől függ. Ha az eredeti okirat az annak becsatolására köteles fél érdekkörében megsemmisült, annak hiányát a bizonyító fél terhére kell értékelni – a Kúria eseti döntése.