Kötelező oltás: a munkahelyek koronavírus elleni védelme Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

November 1-jétől a munkáltató cégek és vállalkozások az egészség megóvása érdekében kötelezővé tehetik a munkavállalóknak a koronavírus elleni védőoltás felvételét.

A 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kapnak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében. Az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottakra külön szabályok vonatkoznak

 

Ki és meddig kell, hogy felvegye az oltást?

A munkáltató döntésén múlik, hogy kötelezővé teszi-e a védőoltást. Amennyiben ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a munkáltató a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki 2021. november 1-je előtt a védőoltást nem vette fel, a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg, kivéve, ha a foglalkoztatott mentesül a védőoltás felvétele alól. A védőoltás felvételének határidejét a munkáltató határozza meg, ez egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltató elektronikus úton vagy papír alapon tájékoztatja a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Fontos kiemelni, hogy csak az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett oltás fogadható el.

Azt a foglalkoztatottat, aki az e rendelet szerinti oltási kötelezettség teljesítésének határidejét megelőzően mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítés alóli mentesülés megszűnését követően kötelezheti a munkáltató a védőoltás felvételére.

 

Mentesülés

Mentesítés annak adható, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. Ezt a foglalkoztatott kezdeményezésére a munkáltatója szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ennek hiányában a foglalkoztatott egészségi alkalmasságának elbírálására jogosult más orvos, ennek hiányában a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

 

Az oltás felvételének igazolása

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány, valamint az alábbi dokumentumok valamelyikének bemutatásával igazolhatja:

– uniós digitális Covid-igazolvány,

– az érvényességi idő nélküli védettségi igazolványt/applikáció,

– az oltást igazoló orvos által kiállított, a védőoltásról szóló igazolás,

– az Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány, ha az a védőoltás beadásának megtörténtére vonatkozó, oltást igazoló orvos által kiállított bejegyzést tartalmaz,

– az olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismeri.

 

Az oltás elmulasztásának jogkövetkezményei

Azt a foglalkoztatottat, aki a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, akkor a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, kivéve, ha a foglalkoztatott mentesül az oltás alól.

A munkáltató a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt, és a foglalkoztatott a védőoltás felvételét nem igazolta a munkáltató felé vagy az orvosi szakvéleményt nem mutatta be.

Ha a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság elrendelését követően felveszi a védőoltást, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Abszolút eljárási szabálysértés, ha a jogerős büntetővégzés indokolásában nem szerepel a vád tárgyává tett cselekmény történeti tényállása

Ha a büntetővégzés indokolása nem tartalmazza azoknak a cselekményeknek a tényállását, amelyeket a járásbíróság garázdaság vétségének, testi sértés vétségének, rongálás vétségének és zaklatás vétségének minősített, akkor a megtámadott határozatból a tényállás hiányában nem állapítható meg, hogy a terhelt milyen bűncselekményt követett el, az miként minősül – a Kúria eseti döntése.

2024. március 8.

A hatósági eljárás szünetelése

A hatósági eljárás szünetelése akkor állapítható meg, ha azt valamennyi ügyfél – vagyis nem csak a kérelmező ügyfél – együttesen kéri – a Kúria eseti döntése.