Követelésérvényesítés vs. GDPR

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GDPR hatálybalépése a követelések kezelését és érvényesítését is alapvetően változtatta meg. Érdemes odafigyelni, hogy az érintett adatait megfelelően kezeljük, ellenkező esetben, nemhogy követelésünkhöz nem jutunk hozzá, hanem még nekünk kell sérelemdíjat vagy adatvédelmi bírságot fizetnünk,.

A GDPR hatálybalépése a követeléskezelés területét is alapvetően megváltoztatta. A követelésérvényesítés egyik módja, hogy fennálló követelésünket követeléskezelő cégre engedményezzük. Ezzel ugyan nem jutunk hozzá a teljes tartozásunkhoz, de egy kisebb összeget azonnal megkaphatunk és nem kell évekig az adósunk után futnunk.

Volt olyan követeléskezelő cég a piacon, amely szigorú adatvédelmi követelmények bevezetésével teljesen felhagyott a magánszemély hitelezőkkel szembeni követeléskezeléssel. Ez köszönhető annak, hogy a GDPR hatálybalépése előtt több elmarasztaló NAIH döntés született a követeléskezelőkkel szemben, amelyet a bíróságok és a Kúria is jóváhagyott.

Lássuk, hogy a GDPR alapján mire érdemes odafigyelni az érintettek adatainak kezelésekor.

A legfontosabb, hogy legyünk előrelátóak és szerződéskötés esetén már a foglaljuk a szerződésbe, vagy külön adatkezelési tájékoztató szövegezése esetén ebben érdemes rögzíteni, hogy a szerződés időtartama alatt, fennálló tartozás esetén a személyes adatokat követelésünk érvényesítése céljából is kezeljük. Ha vállalkozás áll a hitelezői oldalon, akkor annyival könnyebb a helyzet, hogy a számviteli törvény előírja a bizonylatok és a könyvelés alapjául szolgál okiratok 8 évig történő megőrzését, amely jogalapot teremt az adatok kezelésére a szerződés esetleges felmondását vagy megszűnését követően is. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a jogszabályi alapon nálunk lévő adatokat bármilyen további cselekmény nélkül felhasználhatjuk. A szerződés fennállása alatt és azt követően jogos érdek alapján kezelhetjük az adós személyes adatait. Ebben az esetben is meg kell adni számára a GDPR 13. cikke szerinti tájékoztatást, azaz legalább azt, hogy ki az adatkezelő, mi az adatkezelés célja, jogalapja, illetve érdekmérlegelési tesztet kell készíteni, amelyben össze kell mérni, hogy követelésünk érvényesítése és az érintett személyes adatainak kezelése közül melyikhez fűződik jelentősebb érdek. AZ érdekmérlegelési tesztet is célszerű megküldeni az érintett számára, illetve egy rövid tájékoztatóban is értesíthetjük őt, hogy a követelésünk érvényesítéséhez milyen érdek fűződik és az, hogyan viszonyul személyes adatainak kezeléséhez.

Magánszemély hitelező esetén leginkább a szerződésben érdemes adatvédelmi rendelkezésekben szabályozni, hogy amennyiben a másik fél nem fizet, akkor a hitelező a szerződésen alapuló jogos érdekére hivatkozva követelésének érvényesítése céljából is kezelheti a másik fél személyes adatait.

A továbbiakban bemutatjuk, hogy a leggyakoribb követelések esetében milyen jogalapon érdemes az adatokat kezelni.

[box title=”GDPR útikalauz adatkezelőknek” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]

Várható megjelenés: 2019. március

További információ >>[/box]

Munkaviszony

A munkaviszony adatvédelmi szempontból azért rendelkezik specialitással, mert az adatvédelmi hatóságok értelmezésében a felek alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak, így a hozzájárulás mint jogalap fogalmilag kizárt, hiszen az nem lehet önkéntes.

Ha a munkavállaló fennálló jogviszony esetén okoz kárt, akkor az Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a követelését a munkabérből levonja. Ebben az esetben tájékoztatni kell a munkavállalót, hogy ez a munkáltató jogos érdeke alapján történt és az adatait a munkáltató e célból is kezeli.

Nehezebb a dolgunk egy megszűnt munkaviszony esetén, amikor utólag derül ki, hogy a volt munkavállalónk még a munkaviszony alatt olyan kárt okozott, amelyre csak később derült fény. A társadalombiztosítási jogszabályok a munkáltató kötelezettségévé teszik, hogy a munkaviszony megszűnése után is őrizze meg a társadalombiztosítási szempontból lényeges személyes adatokat, tehát az adatok ott vannak a munkáltatónál, mégsem kezelheti azokat bármilyen további lépés nélkül a követelés érvényesítése céljából. A jogos érdek fennállása esetén érdekmérlegelést kell végezni és ennek eredménye alapján a munkavállaló viszontkövetelésének kizárása érdekében érdemes írásban felszólítani őt a teljesítésre. A felszólító levélben tájékoztatást kell adni a GDPR 13. cikkében foglaltakról. Az adatkezelés időtartamát a követelés behajtásáig érdemes kikötni.

Szerződéses jogviszony

A szerződés szerkesztése során érdemes rendezni, hogy nemfizetés esetén jogos érdek alapján kezelhető a szerződő fél személyes adata. Ebben az esetben is felszólító levélben érdemes tájékoztatni az adatkezelés körülményeiről, annak várható időtartamáról, annak érdekében, hogy a jogszerűtlen adatkezelést elkerüljük.

Ahogy korábban említettük vállalkozás esetén az adatokat a jogviszony lezárását követően is meg kell őrizni, ilyenkor érdekmérlegelési teszttettel használhatjuk fel a személyes adatokat. Mi a teendő akkor, ha a GPDR-nak megfelelően töröltük, vagy anonimizáltuk a személyes adatokat, azokra azonban a követelésünk érvényesítése végett mégis szükségünk van.

Ha az adós nevét és egy másik azonosító adatát ismerjük, akkor bármely kormányablakban tudunk a követelés érvényesítéséhez szükséges személyes adatot igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. Ebben az esetben is jogos érdekünket kell megjelölnünk és a nyilvántartó szerv dönt az adatok kiadásáról.

Amennyiben követeléskezelőkkel dolgozunk együtt,  már a szerződés megkötésekor érdemes tájékoztatni az érintettet, hogy nemfizetés esetén, jogos érdekünk alapján a személyes adatait átadjuk a követeléskezelőnek.

Kártérítés

A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése esetén alkalmazhatók a szerződéses jogviszonyra irányadó szabályok, mit tehetünk azonban akkor, amikor semmilyen jogviszony nincs a felek között, hanem szerződésen kívül okoznak nekünk kárt.

Az egyik ilyen tipikus eset lehet a közlekedési baleset. A bekövetkezés pillanatáig a felek nem is ismerik egymást. Jó esetben megállnak, rögzítik a baleset körülményeit és bejelentik azt saját biztosítótársaságuk részére. Előfordulhat azonban, hogy erre akár a baleset bekövetkezése miatti súlyos, életveszélyes sérülés, vagy a másik járművezető ittas vagy bódult állapota miatt nincs mód.

Személyi sérülés esetén kötelező a rendőrség kihívása, akik helyszínelést végeznek és rögzítik a gépjárművezetők adatait. Ha az okozó fél súlyos, életveszélyes állapotba kerül, esetleg elhalálozik a rendőrségtől kérhetjük, hogy továbbítsa biztosítónk részére a kárrendezéshez szükséges személyes adatokat.

A legtöbb biztosító azonban kizárja felelősségét arra az esetre, ha a károkozó gépjármű vezetője ittas volt. Ha rendelkezünk a baleseti bejelentővel, akkor az azon szereplő adatokat jogos érdekünk alapján kezelhetjük. Érdemes a biztosító teljesítést megtagadó levelével együtt felszólító levelet küldeni az érintettnek, amelyben tájékoztatást kell adnunk a körülményekről és a személyes adatai kezeléséről.

Ha a baleseti bejelentő kitöltésére a károkozó állapota miatt nem kerülhetett sor, akkor a rendőrséghez fordulhatunk az adatok kiadása iránt, illetve a rendszám alapján megkereshetjük a nyilvántartó szervet is, ahol a jogos érdekünk érvényesítése érdekében adatot igényelhetünk.

Láthatjuk tehát, hogy a legtöbb esetben a jogos érdek, mint jogalap szolgál a követelésérvényesítési célú adatkezelésre. Nagyon körültekintően kell azonban eljárnunk, mert jogi úton való követelésérvényesítés esetén már van egy alapvető ellentét a felek között, amely alapul szolgálhat az adósnak arra, hogy az esetlegesen jogszerűtlen adatkezelésünk miatt többet követeljen tőlünk, mint amit eredetileg érvényesíteni akartunk rajta.

---