Közbeszerzési ajánlatkérők, közjogi szervezetek I.

Közbeszerzési ajánlatkérők, közjogi szervezetek – I.

A közbeszerzési jog központi fogalma a közbeszerzési szerződés, amelynek meghatározó eleme az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre és mibenléte. Kiemelt figyelmet érdemel e körben a közjogi szervezet alanyi kategóriája, mivel gyűjtőfogalomról van szó, továbbá koncepcióját és fogalmi kritériumait az európai uniós jog determinálja. A tanulmány célja egyfelől, hogy a közjogi szervezet fogalmának megfelelő hazai értelmezését segítve áttekintse és összegezze az uniós ítélkezési gyakorlatot, figyelemmel a legújabb fejleményekre is (tanulmány első része). Másfelől ennek tükrében a hazai joggyakorlat és egyes vitás kérdések is elemzésre kerülnek (tanulmány második része). A közjogi szervezet fogalma szerinti minősítés összetett vizsgálatot feltételez, melynek legnehezebb eleme a közérdekű és egyúttal nem ipari-kereskedelmi jellegű tevékenység végzésének értékelése. A közelmúltban született LitSpecMet ítélet a közérdekűség fogalmát fejlesztette tovább.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Kbt. 3. § 24. és 28. pont, 5. § (1) bekezdés e) pont, 2014/24/EU irányelv 2. cikk (1) bekezdés 1. és 4. pont, 2014/25/EU irányelv 3. cikk (4) bekezdés

Címkék: közbeszerzési ajánlatkérők; ajánlatkérő szervezetek; közjogi szervezet; közjogi intézmény; közérdekű cél; közérdekű, nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység; függőségi viszony; többségi részben finanszírozott működés, közfinanszírozás, közvetett állami finanszírozás, szervezet irányításának állami felügyelete, meghatározó befolyás, autonóm uniós jogi fogalom, funkcionális értelmezés

1. Bevezetés

[1] A közbeszerzési szabályozás személyi hatálya, az ide tartozó ajánlatkérő szervezetek köre és mibenléte mindenképpen alapkérdés, mikor a közbeszerzési jogviszonyok tudományos vagy napi jogalkalmazói elemzésére kerül sor. Első látásra letűnt témának gondolhatnánk, különösen, hogy az ajánlatkérők meghatározása egy jó ideje kevéssé változott koncepcionálisan más kérdések rendezéséhez képest. Úgy látjuk azonban, hogy az utóbbi időszak európai uniós és hazai jogértelmezési fejleményei tükrében is időszerű egyes ajánlatkérői kategóriák áttekintése. Írásunk célja tehát nem a közbeszerzési ajánlatkérői kör teljességre törekvő elemzése, hanem a jogalkalmazás so…