Közbeszerzési Jog online – A közösség szolgálatában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Közbeszerzési Jog online (KJO) kéthavonta megjelenő szakfolyóirat a közbeszerzés iránt érdeklődőket és a szakmai közösséget kívánja segíteni tudományos igényességgel, egyben kifejezetten a gyakorlat igényeire figyelemmel. A szakfolyóirat célja, hogy a tág értelemben vett közbeszerzés és határterületeinek izgalmas kérdéseit, a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeletei alkalmazása során felmerülő problémákat és lehetséges megoldásukat, a joggyakorlat fejlődését egyaránt bemutassa európai, illetve nemzetközi kitekintéssel. A periodika rovatai – tanulmányokkal, jogesetelemzésekkel, valamint az előző két hónap döntvényeivel és egyéb aktualitásokkal – ezt a célt szolgálják. Interjú az online szakfolyóirat főszerkesztőjével, dr. Németh Anitával.

Elsősorban kiknek szól a szakfolyóirat?

A Közbeszerzési Jog online szakfolyóirat mindazokat szeretné elérni, akik érdeklődnek a közbeszerzések iránt, és egyben a folyóirat a közbeszerzés tárgykörét a lehető legszélesebben értelmezi. Az új folyóirat a közbeszerzéseket mint fontos közösségi ügyet szolgálva elsősorban azokat szólítja meg, akik a témakörrel a gyakorlatban, illetve elméleti síkon rendszeresen foglalkoznak. Hasznos lehet a lap azok számára is, akik ezzel az izgalmas és összetett jogterülettel, egyben számtalan problémával küzdő viszonyrendszerrel megismerkedni, majd a közbeszerzések világában elmélyedni akarnak.

Hiánypótlónak gondolja-e a kiadványt? Mitől egyedi és milyen segítséget tud nyújtani a jogalkalmazóknak?

dr. Németh Anita főszerkesztő - Közbeszerzési Jog online

Dr. Németh Anita: Hatással kívánunk lenni a hazai közbeszerzési folyamatokra

Az új szakfolyóirat egyik legfontosabb jellemzőjeként a nyitottságot hangsúlyoznám. Ez jelenti egyrészt, hogy a közbeszerzési kérdések vizsgálata során – miután nem zárt piacról van szó – az európai uniós, a tagállami, illetve a nemzetközi tapasztalatok nagyobb hangsúllyal jelennek meg; a lap külföldi szerzőkre is számít, az idegen nyelvű anyagokat és azok fordítását befogadja. A nyitottság továbbá azt is jelenti a folyóirat életében, hogy a közbeszerzés valódi problémái felszínre kerülhetnek és kritikai szemlélettel megvitathatók. A helyzet ugyanis úgy fest, hogy párhuzamos valóságként él egymás mellett a közbeszerzési jog modell értékű világa és a napi közbeszerzési gyakorlat. Azt gondolnánk, hogy a jog formálja a beszerzések rendjét, a gazdasági élet viszont gyakran azt tapasztalja, hogy a gyakorlat torzítóan hat vissza a normákra. A szakfolyóirat segítséget kíván nyújtani e párhuzamos valóságok közti eligazodásban, illetve a tág értelemben vett közbeszerzés problémáinak feltárásában és lehetséges megoldásában. A jogalkalmazókat azzal is segítjük, hogy az egyébként nem könnyen követhető joggyakorlat megismertetéséhez a lap hozzájárul: a hazai bírósági gyakorlatot, valamint az Európai Unió Bíróságának (EUB) a közbeszerzési tárgyú döntvényeit teljes körűen feldolgozzuk. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntvényei esetében válogatást tartalmaz a rovat oly módon, hogy az aktuális időszakban hozott döntvények teljes körű áttekintését követően a jogalkalmazási szempontból jelentősebb jogerős határozatok kerülnek kiemelésre. A Jogesetelemzés rovat keretében pedig lehetőség nyílik a közbeszerzéssel kapcsolatos hazai és EUB által hozott bírósági ítéletek mélyebb, tudományos és gyakorlati oldalú elemzésére.

Főszerkesztőként milyen irányvonalat követ az egyes lapszámok összeállítása során?

A lapszámok összeállításánál szempont, hogy az előzőekben kifejtett nyitottság érvényesüljön. Úgyszintén fontosnak tartom, hogy az egyes rovatok – így a Tanulmány, Jogesetelemzés, Döntvény és Fórum – egyenként és összességükben is aktuális, izgalmas, gazdag és színvonalas tartalmat hordozzanak. Az elméleti és a gyakorlati kérdések egyensúlyban tartása is irányadó. Remélem, az első lapszámban meg tudtuk mutatni a szakfolyóirat koncepcióját. Elképzeléseim szerint a közbeszerzések, illetve a közbeszerzési jog, valamint a határterületek egyes kulcskérdéseit, problémás jogintézményeit is alaposabban feldolgoznánk, idővel tematikus számok összeállításával is élnénk. Mindezek jegyében hatással kívánunk lenni a hazai közbeszerzési folyamatokra.

Hogyan zajlik a munka a szerkesztőbizottságon belül?

A szerkesztőbizottság esetünkben egy valódi kis közösséggé formálódik. A tagok a közbeszerzési szakma elismert jogászai, kapcsolatunk egyébként nem új keletű, viszont újszerű ebben az izgalmas munkában, mi több, misszióban. A szakfolyóirat koncepciója keretében a rovatvezetők önállóan és felelősen tevékenykednek, egyben minden tag látja a lapszám teljes tartalmi alakulását, elmondhatja véleményét, aktívan részt tud venni a lap alakításában. Igazi közös munkában, szakmai műhelyben gondolkodom, a rovatvezetőkkel szoros együttműködésben születnek a döntések.

Főszerkesztőként a szakfolyóirat beköszöntőjében is rögzítette, hogy „az újonnan induló folyóirat – élő fórumként – nyitott kíván lenni, az eltérő nézeteknek, a kritikai megközelítésnek helye van a lapban. Elvárásként egyedül a szakmai igényességet hangsúlyozzuk.” Milyen témákban és milyen szerzői körtől várnak írásokat a szakfolyóiratba? Ha valaki szeretne publikálni a szakfolyóiratban, mit kell tennie ehhez?

A beköszöntőben írtakkal összhangban nem szabnék meg témaköröket; azt várjuk el, hogy a közbeszerzésekkel összefüggő aktuális témája legyen az igényesen megírt cikknek. Ez a tág megközelítés irányadó a szerzői körre nézve is: így különösen az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldal szakemberei, a közbeszerzési jogot alkalmazó bírák, ügyvédek, tanácsadók, a jogszabály-előkészítők, a tudomány elméleti képviselői, a gyakorlottak és a kezdők egyaránt megoszthatják gondolataikat, szakmai véleményüket akár rövidebb írások formájában a Fórum rovat keretei között, illetve a tanulmányokat is nyitottan fogadjuk. A publikálás általános feltételei, a szerkesztési elvek és az előírt formai, technikai követelmények elérhetők a https://shop.wolterskluwer.hu/termek-reszletek/jog/kozbeszerzesi-jog/kozbeszerzesi-jog-online-szakfolyoirat.p1034/YSO1775.v8315 honlapon. A kéziratot, illetőleg a publikációs szándék előzetes jelzését a szerkesztőbizottság bármelyik tagjához vagy a KozbeszerzesiJogOnline@wolterskluwer.com címre is el lehet juttatni. Érdeklődve és izgalommal várjuk leendő szerzőink jelentkezését.

Az interjú az Ügyvédvilág folyóiratban jelent meg.

Dr. Németh Anita

Ügyvéd, tiszteletbeli tanár, korábban az Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Ügyek Főosztályának vezetője. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának megbízott előadója, tiszteletbeli tanára. A karon jelenleg a közbeszerzési jog tantárgyat oktatja a Közigazgatási Jogi Tanszék keretében. Az ELTE közbeszerzési szakjogász képzésének szakmai vezetője, társfelelős oktatója. Kutatási és oktatási területe elsősorban a közbeszerzés, az Európai Unió és a jogharmonizáció témaköreihez kötődik, számos tanulmány és jogszabály-magyarázat szerzője. Az Európai Jog folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A Közbeszerzési Jog online szakfolyóirat főszerkesztője. Az Európai Jog Nemzetközi Szövetsége (FIDE) Magyar Tagozat Egyesület tagja, a 2014. évi FIDE Kongresszus nemzeti jelentéstevője a közbeszerzések tárgykörében. Minisztériumi tevékenysége során számos jogszabály kodifikációjában közreműködött.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Önkormányzati határozatok más jogszabályba ütközésének vizsgálata

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti – a Kúria eseti döntése.