Közép-kelet-európai jogászfizetések – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A TopTierLawyers.com jogászkarrier-portál – együttműködésben a Legalis Globallal – nemrégiben fejezte be a jogi szakmában jellemző fizetésekről készített átfogó tanulmányának első részét a közép-kelet-európai térségre vonatkozóan. A kezdeti megállapítások sok érdekes trendre mutattak rá azokra a különbségekre vonatkozóan, amelyek a nemzetközi ügyvédi irodáknál, és a belföldi ügyvédi irodáknál dolgozó ügyvéd, ügyvédjelölt fizetési szintjében mutatkoznak meg. Ennek eredményeként a jelen cikk az ágazat legnagyobb szegmensére, az ügyvédi irodákra összpontosít, ahol a legtöbb ügyvéd karrierjének jelentős időszakában praktizál.

A tanulmány 16 jogszolgáltatásra terjedt ki, Magyarországon 1251 ügyvéd vett részt a kezdeti adatgyűjtési időszakban, amely július 1-jén ért véget. Az alábbiakban említett fizetéseket euróban kifejezett havi nettó javadalmazásban adtuk meg, hogy az összehasonlítás alapja tisztességes legyen.

Valószínűleg sok olvasónknak nem okoz meglepetést, hogy Magyarországon és általában az egész régióban a nemzetközi ügyvédi irodák az átlagosnál jobban fizetnek, mint a belföldiek, és a különbség a karrier előrehaladásával egyre nő. A nemzetközi ügyvédi irodáknál az ügyvédjelöltek átlagos havi fizetése 483 euróval magasabb a belföldi ügyvédi irodáknál foglalkoztatott társaikénál. A különbség 1485 euróra nő a szakvizsgát követő 5. évre, illetve eléri a 2760 eurót a 10. évre.

A különbség nagyrészt annak tudható be, hogy az átlagos fizetést lenyomják azok a kisebb belföldi ügyvédi irodák, amelyek kizárólag a kisebb belföldi ügyfelek számára dolgoznak, és lényegesen kevesebbet fizetnek ügyvédeik számára.

A nemzetközi ügyvédi irodák általában nagyobb díjakkal és így nagyobb munkaértékkel dolgoznak. A felmérés résztvevőinek 16%-a számolt be arról, hogy irodájuk az „az a tiéd, amiért megdolgoztál” elv alapján fizet, vagyis csaknem a teljes fizetés a kiszámlázható óradíjhoz van kötve. A résztvevők több mint 71%-a számolt be vegyes rendszerről (a fizetés egy része havi fix és a másik rész függ a kiszámlázott óráktól). Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 87%-a számára gyakorolnak a kiszámlázott órák közvetlen hatást a havi fizetésre.

Végül, a nemzetközi ügyvédi irodák nagyobb piaci részesedéssel rendelkeznek a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos komplex munkákból. A jelenlegi gazdasági helyzetben általános tanács a kisebb díjakat felszámító ügyvédi irodák megkeresése. Azonban a több jogrendszert érintő jelentős ügyletek területén a nagy ügyvédi irodák rendelkeznek megfelelő hálózattal, mélységgel és – állításuk szerint – tudással ahhoz, hogy kiváló minőségű szolgáltatást nyújtsanak, ami tovább emeli az ilyen irodáknál tevékenykedő ügyvédek munkaidejének értékét (és ezért a fizetésüket is).

Amikor statisztikai tanulmányokat készítenek, az egyik alapvető elemzésre szoruló pont a standard eltérés (az a mutató, amellyel a válaszok az átlagos értékhez viszonyítva szóródást mutatnak). Az 1. ábra mutatja be az ügyvédek átlagos keresetét szakmai tapasztalatukhoz viszonyítva („PQE” – szakvizsga utáni tapasztalat). Ugyanezen az ábrán szerepelnek az eltérések az egyes tapasztalati sávokra lebontva. Érdekes módon, bár az átlagos fizetések magasabbak a nemzetközi ügyvédi irodáknál, a multinacionális vállalatok szintenkénti javadalmazási tartománya jóval magasabb a belföldi ügyvédi irodák átlagos fizetéseihez viszonyítva, ugyanakkor a legalacsonyabb fizetések átlagosan sokkal alacsonyabbak, mint a belföldi ügyvédi irodáknál (esetenként még annál is alacsonyabbak, mint a belföldi ügyvédi irodák által jelentett legalacsonyabb fizetés).

A tanulmány nem veszi figyelembe, hogy a kérdéses ügyvédet mostani beosztásába vették-e fel. Gyakori, hogy a recesszió előtt felvett ügyvédek többet keresnek a recessziót követően felvett ugyanolyan tapasztalatú társaiknál. Fontos, hogy tudatában legyünk az ilyen eltéréseknek, ha el akarjuk kerülni, hogy olyan hamis benyomást keltsünk, hogy a nemzetközi ügyvédi irodákhoz való csatlakozás automatikusan magasabb fizetéssel jár.

További kiemelendő kérdés a két ügyvédi irodatípus emelkedő fizetésgörbéi közötti különbség. A nemzetközi ügyvédi irodák jelentése szerint a fizetés akkor ugrik meg, amikor a kezdő ügyvédjelölt már szakvizsgázott szintre kerül, szemben a belföldi ügyvédi irodák gyakorlatával, amelyek esetében a hasonló mértékű ugrás akkor következik be, amikor a már szakvizsgázott ügyvéd középszintről senior szintre kerül (lásd a 2. ábrát). A kettő összehasonlításakor az a következtetés vonható le, hogy a belföldi ügyvédi irodákat jelentős mértékben befolyásolhatja az a tény, hogy sokkal lassabb a senior szintre való jutás. Itt is hangsúlyozni kell, hogy a belföldi ügyvédi irodák között igen sok a kis iroda, amelyek természetesen nem tudnak ugyanolyan karrierutat biztosítani a növekedéshez.

A TopTierLawyers.com által készített „Ügyvéd-Jogászfizetések” tanulmány 5 cikkből álló sorozatának első cikkét tartja a kezében.

További információ és részletek, a tanulmány megvásárlása: www.complex.hu.

A cikk az Ügyvédvilág 2012. szeptemberi számában jelent meg.

---