Közfoglalkoztatottak elhelyezkedése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány rendeletet alkotott a a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról.


A 328/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint elhelyezkedési juttatás illeti meg kérelmére azt,

  • akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdasági társasággal, vagy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadónál, vízi társulatnál, valamint erdőgazdálkodónál a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) közvetítésével vagy anélkül, határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és
  • aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül – ideértve az a) pontban meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát is – legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt.

 

Az elhelyezkedési juttatás további feltétele, hogy a fent  meghatározott munkaviszonyban a munkaidő eléri a legalább napi hat, megváltozott munkaképességű személy esetében a legalább napi négy órát, és a munkaviszony – legalább olyan időtartamig – folyamatosan fennáll, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony munkaviszony létesítése hiányában fennállt volna.

 

Nem illeti meg az elhelyezkedési juttatás azt, akinek esetében a munkavégzés helye a foglalkoztató azon a telephelyén van, ahol közfoglalkoztatottként a munkáját végezte.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]