Közigazgatási eljárás- és perjog – dilemmák és kommentárok

Az általános közigazgatási rendtartáshoz és a közigazgatási perrendtartáshoz íródott kommentárok bemutatóján kiderült: nem feltétlenül egyszerű olvasmányok, ám mindenkinek hasznosak lehetnek, aki valaha, valamilyen formában is kapcsolatba kerül a közigazgatási eljárások valamelyik szintjével.

A közigazgatási reformhoz kapcsolódó tudományos tanácskozáson két nélkülözhetetlen kötet bemutatójára került sor a házigazda ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi Tanszékének szervezésében október 12-én: a Wolters Kluwer Kft. gondozásában megjelent, Kommentár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényhez és Kommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényhez című kiadványok ismertetőiből kiderült, bár nem feltétlenül egyszerű olvasmányok, ám mindenki számára hasznosak lehetnek, aki valaha, valamilyen formában – akár csak ügyfélként is – kapcsolatba kerül a közigazgatási eljárások valamelyik szintjével, fajtájával.

A tanácskozás nyitó előadója Klaus Rennert, a német Szövetségi Közigazgatási Bíróság elnöke volt „Administration, Administrative Jurisdiction and the Separation of Powers” (Államigazgatás, közigazgatási bíróság és a hatáskörök szétválasztása – hatalommegosztás) című bevezetőjével.

Ezután Darák Péter, a Kúria elnöke a közigazgatási perrendtartás kommentárjáról szólva kifejtette, e könyv nélkül közigazgatási pert nem lehet folytatni – a benne olvashatókat egyaránt hasznosítani tudják a bírák, az ügyfelek és az ügyvédek is. A kötetet a sokszínűség jellemzi, ahogy a szerzőket is (Aszalós Dániel, Barabás Gergely, Baranyi Bertold, Dombi Gergely, Forgács Anna, Hoffman István, Kovács András György, Rozsnyai Krisztina, Szabó Krisztián, Szegedi László, Számadó Tamás, Tóth András – Szerkesztők: Barabás Gergely, Baranyi Bertold, Fazekas Marianna), akik maguk is számos területet képviselnek, vannak köztük például bírák, jogtudósok és kodifikátorok egyaránt.

Ez a kötet – mely szerves folytatása a megelőző kommentárnak – segítséget nyújt az új eljárási törvény alkalmazására való felkészülésben. Bemutatja a gyökeresen új jogintézményeket, azok működési elveit. Jóllehet a jogszabály idén január 1-jei hatályba lépése után rövid idővel elkészült, és így még hiányzik belőle a bírói gyakorlat, ennek ellenére „nem sikerült rosszul” és iránytű lehet az ítélkezéshez vagy akár egy keresetkérelem megfogalmazásához egyaránt – hangsúlyozta az elnök. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette, a kommentár jó támpontokat ad ahhoz, hogy formai vagy tartalmi okok miatt ne utasítsa el a kerestet a bíróság.

Darák Péter emlékeztetett arra, a közigazgatási bíráskodás szerves fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, a közigazgatási perjoggal pedig már jó ideje a Kúria is foglalkozik. Mostanra pedig az önálló bírói szakág ideje jött el. A kötet ehhez nemzetközi kitekintést is tesz, foglalkozik például a luxemburgi európai uniós és a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlatával, az angolszász és a kontinentális jogdogmatikával.

A szerzői ismertető szerint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapjaiban újítja meg a közigazgatási bíráskodást. A jogszabály hatálybalépésével nem csak egy önálló eljárási törvény született, hanem jelentősen bővültek a közigazgatási bíróságok feladatai is. A kommentár célja, hogy a korábbi gyakorlat és a jogelmélet eredményeinek felhasználásával a jogalkalmazók számára is hasznos módon bemutassa és feldolgozza e változásokat, kitérve arra is, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetén alapuló gyakorlat mennyiben tartható fenn, és arra is, hogy a gyökeresen új jogintézmények milyen elvek mentén fognak működni. A kommentár szerzői között az elmélet és a gyakorlat szakemberei, és a törvény kodifikációjában is közreműködő szakemberek egyaránt szerepet kaptak.

A közigazgatási bíró hatáskörét a törvény generálklauzulaként határozza meg, de a kommentár ezt is pontosítja, amikor sorra veszi a közigazgatási jogvitákat, a közigazgatási per határán húzódó eljárásokat. A generálklauzula ugyan meghatároz egy-két alapelvet, de a törvény egyben új szemléletet jelent, amikor a jogalkotó átengedi a jogalkalmazónak annak eldöntését, mit tekint közigazgatási pernek és mit nem. A kötet így a közigazgatási tevékenység fogalmát is jól kibontja, mint ahogy jól elemzi a közigazgatási megtámadhatóság vagy épp a kivett pertípus kérdését, a végrehajtó hatalom és a közigazgatási bíróság kapcsolatát.

A Kúria elnöke szerint lényeges elem, miként viszonyul a közigazgatási perrendtartás a polgári perrendtartáshoz (Pp.). Leszögezendő, előbbi egy új, irányadó eljárási forma lett, aminek bemutatására a kommentár többféle technikát tartalmaz. A közigazgatási kódex szigorú megkötéseket ír elő a Pp. – csak kivételes esetekben történő – alkalmazhatóságára. Sok új jogintézményt vesz számba a kommentár, mint például az azonnali jogvédelem problematikája, illetve, hogy egyes bíró vagy tanácsbíró bírálja-e el a keresetlevelet. Ez utóbbi bár egy apró, de nagyon fontos kérdése a bírói transzparenciának. De ilyen a bizonyítás szabályainak megváltozott rendszere, vagy a megsemmisítés, hatályon kívül helyezés fajtái, a jogerő-részjogerő, vagy a közigazgatási perfajták kérdése, melyekhez a kommentár ugyancsak eligazítást ad.

Darák Péter szerint a jövőben is sok szakmai beszélgetés tárgya lesz a közigazgatási perrendtartás, ezekhez pedig jó kiindulópontot adhat a kommentár.

A könyvbemutató tanácskozás moderátora, Nagy Marianna, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője átkötőjében utalt arra, nem ez az első közigazgatási kommentár, de eddig mindegyik felborzolta a szakmai kedélyeket. Nem elvitatva a könyv erényeit, remélhető, hogy egyszer megszületik egy valóban közérthető, jó eljárási törvény és annak kommentárja.

Ezután Sepsi Tibor ügyvéd elemezte a másik, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény kommentárját, melynek szerzői: Aszalós Dániel, Barabás Gergely, Baranyi Bertold, Dombi Gergely, Forgács Anna, Hoffman István, Kovács András György, Rozsnyai Krisztina, Szabó Krisztián, Szegedi László, Számadó Tamás és Tóth András; szerkesztői: Barabás Gergely, Baranyi Bertold és Fazekas Marianna.

A szerzők ajánlója szerint a kommentár segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben, bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest. A 2018. január elsején hatályba lépett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapvető változásokat hoz a hatósági eljárásokban. A kommentár célja a törvény értelmezése, és a változások következményeinek bemutatása oly módon, hogy az a jogalkalmazók számára is hasznos legyen. A kommentár kifejezett célja, hogy bemutassa, a Ket. alapján kialakult gyakorlat mennyiben tartható fenn, és mely elemeiben milyen irányú változás szükséges az új eljárási törvény hatálybalépésével, ezért a normaszövegen túl kiemelten támaszkodik a Ket. hatósági és bírósági gyakorlatára, és az Ákr. tükrében elemzi azt.

Sepsi Tibor szerint harminc éve küzd a jogalkotás azzal, hogy ügyfélközpontúbb legyen a közigazgatási eljárásjog, de ez egy nehéz ügy. Ebbe a hatalom közvetve, jogalkotással tud beleszólni. Az állam most a nulláról építi újra a közigazgatási eljárásjogot, és erre épül a kommentár is. Ez egy nagy, hiánypótló, értékes munka, amibe a szerzők részletes esetjog elemzéseket építettek bele, ahogy helyet kaptak benne az alkotmánybírósági határozatok, a luxemburgi és a strasbourgi döntések elemzései is. Ez fontos akkor, amikor új szabályrendszerbe, új keretek közé kerül egy jogterület, hiszen annak számos alkalmazója lesz a hétköznapokban az ügyintézőktől kezdve a jogi képviselőkön át a bíróságokig. Épp ezért a kommentár a szakmai viták generálására ugyan kiválóan alkalmas, ám például nem biztos, hogy egy járási hivatalnoknak gyorsan előkereshető, hasznos információkat ad egy-egy konkrét eset elbíráláskor. A kötet túl részletes, ami alapos, elmélyült olvasást igényel. Feltételezhető, ha majd kialakul a joggyakorlat, ezt a kommentárt is „húzni”, rövidíteni lehet.

Bár a könyvet tizenketten jegyzik szerzőként, ennek ellenére egységes mű született – hangsúlyozta az ügyvéd. A kommentár erényeként kiemelte, alaposak benne az alapelvi ismeretek, így az új jogorvoslati rendszerbeli eljárások (pl.: a bírósági felülvizsgálat előtti, saját hatáskörben meghozott határozatmódosítások) ismertetése. A nagy kérdés persze az, a szervezeti reform milyen hatással lesz magára a közigazgatásra, mint például a (hatósági – a szerk.) másodfok megszüntetése. Ezért is fontos az eljárásjogi szabályrendszer – egyfokú hatósági és két-, esetleg háromfokú bírósági szak – bemutatása. A felsoroltak miatt is egy egészen más kötetet tart a kezében az olvasó, mint volt az előd, a 2013-as nagy Ket.-kommentár.

Nagy Marianna zárszavában kitért arra, a közigazgatási eljárásjogban immár nem lehet rutinból dolgozni. Talán tényleg túl sok az elméleti anyag a kommentárban, és nem egy könnyű nyári olvasmány – ahogy Sepsi Tibor fogalmazott –, de a szerzők és a szerkesztők mindkét kommentár esetében elismerésre méltó, nagy munkát végeztek. Mindenképp köszönet illető őket és a kiadót egyaránt.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 42. hét
2019. október 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 42. hét

Alábbi cikkünkben 2019/166–169. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.