Kúria – Bizakodás az önálló közigazgatási bíráskodással kapcsolatban

Szerző: Kálmán Attila
Dátum: 2018. június 27.
Rovat:

A Kúria elnöke szerint olyan közigazgatási ítélkezési értékek jöttek létre az elmúlt évtizedekben, amelyek megőrzése fontos az újabb bírósági reform során. A Kúria alkotmányos szerepe szerint szüksége van értelmezési térre, hogy döntéseiben érvényesüljön a jogalkotói szándék, a jogállamiság elve.


A Kúria is izgalommal figyeli az önálló közigazgatási bíráskodás kodifikációját, és miután e munkában a legfőbb bírói fórum bírái is részt vesznek, bíznak abban, hogy nem vész el az e területen kialakult és kiérlelt ítélkezési gyakorlat, az új szervezetnek pedig a jelenlegi közigazgatási szakágban tevékenykedő bírák is részei lehetnek. Erre van fogadókészség az igazságügyi kormányzat részéről – e szavakkal igyekezett eloszlatni Darák Péter, a Kúria elnöke azokat az aggályokat, melyek az utóbbi időkben megfogalmazódtak a tervezett önálló közigazgatási bíráskodás és a Közigazgatási Felsőbíróság felállításával kapcsolatban. Mindezt a Kúria félévértékelő sajtótájékoztatóján jelentette ki, ahol mások mellett a kollégiumvezetők mutatták be az elmúlt időszakban végzett munkájukat. A Kúria elnöke hozzátette, a közigazgatási ítélkezésben olyan értékek jöttek létre az elmúlt hosszú évek alatt, melyek megőrzése fontos az újabb bírósági reform során.

Darák Péter szerinte őszre, a póttagok megválasztásával helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban (OBT), amelynek ő hivatalból, törvény alapján a tagja, de csupán egy a 15 fő közül és nem tölt be vezető szerepet. Az OBT-ben, mint testületben a tagok között természetesen lehethetnek véleménykülönbségek. Darák Péter hozzátette, az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan kölcsönös bizalmi légkör, ami lehetővé tenné a testület optimális és hatékony működését. Ez a helyzet szűnhet meg ősszel.

[htmlbox kp_kommentar]

Az elnök a Kúria alkotmányos rendszerben betöltött szerepéről szólva – ítéleti példákat sorolva – kifejtette, a bíróságoknak, így a Kúriának is szüksége van értelmezési térre, hogy döntéseiben érvényesüljön a jogalkotói szándék, a jogállamiság elve. Az Alaptörvény meghatározza a bíróságok és a bírák szervezeti kereteit, így a függetlenség és az elmozdíthatatlanság egyfajta állandóságot biztosít a polgárok számára, mint ahogy az ugyancsak törvényileg szabályozott ügyelosztási rend is. Ennek megfelelően például a Kúria elnöke soha nem szignál, nem szignálhat ügyeket adott bírókra. Úgy fogalmazott, „a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályismeret hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban. A bíróságok nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az Alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján”.

Darák Péter végül megemlítette a Kúria és a régió, különösen a Visegrádi 4-ek legfelsőbb bíróságainak folyamatos szakmai együttműködését, kiemelve a Lengyelországban és a Csehországban már régóta jól működő szűrési mechanizmusok fontosságát. Azt, hogy a nemzeti legfelsőbb bíróságok elé valóban csak a fajsúlyos ügyek kerüljenek, s e tehermentesítéssel a jogértelmezési és a kapcsolódó feladatokra koncentrálhassanak.

A képen Darák Péter és Wellmann György (A fotó illusztráció)

Kónya Imre, a Kúria elnökhelyettese az úgynevezett kémperrel kapcsolatban megfogalmazódott kritikákra reagálva kifejtette, az ügykiosztási rendet kétharmados, a bírósági szervezetre vonatkozó törvény határozza meg, ezt pedig csak önkényesen lehetne megsérteni. A büntető szakágban az ügyeket a kollégiumvezető szignálja ki, így történt ez a kémper esetében is, ahol ráadásul háromtagú tanács hozta meg a döntését. Ebben pedig nem kell és nem is szabad keresni semmilyen célzatosságot ami a bírók vallását, világnézetét vagy személyét illeti. E tekintetben a bírák teljesen pártsemlegesen, csak a törvényeknek alárendelve járnak el, jogismeretük, felkészültségük és lelkiismeretük alapján. A szóban forgó ügyben első- és másodfokon is felmentő, jogerős ítélet született. Mivel a vádlottak semmilyen törvényt nem sértettek és anyagi jogszabálysértés sem történt, a Legfőbb Ügyészség fellebbezése ellenére sem került sor újratárgyalásra. Senki ne gondolja – fogalmazott Kónya Imre –, ha a Kúria háromtagú tanácsa ezekben bármilyen eljárási szabálytalanságot, törvénytelenséget állapított volna meg, akkor helyben hagyja a verdikteket úgy, hogy közben valóban Magyarország ellen kémkedő magyar személyekről lenne szó. Mivel azonban nem így volt, hatályában tartotta a jogerős ítéletet.

Wellman György, a Polgári Kollégium vezetője ismertette, hogy az év első öt hónapjában a kollégiumhoz csaknem 1300 ügy érkezett, nagyjából annyi, mint az előző év hasonló időszakában. Az ügyek jelentős részét – felülvizsgálati eljárásban – még mindig a devizahiteles perek teszik ki. A magyar bíróságok egyébként nyolc ilyen ügyben kezdeményeztek előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíráságánál, ahol az egyik ebben a fél évben már érdemi döntéssel zárult.

A kollégiumvezető kitért egy másik sarkalatos kérdésre, az úgynevezett rendőrfotók sajtóban való közzétételére. Emlékeztetett arra, hogy ez az ügy már többször megjárta a Kúriát és az Alkotmánybíróságot (AB) is, e testületek pedig eltérő álláspontot képviseltek. Ismeretes, az AB megsemmisítette a Kúria – rendőröknek igazat adó, a fotók közzétételét szankcionáló – határozatát, elsőbbséget adva a sajtószabadság követelményének. A Kúria bár tartalmilag egyetért az alkotmánybírósági érveléssel, de korábban eltérő következtetésre jutott, most ebben történt változás. Ennek oka, hogy a Kúria korábban csak a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján hozhatott döntést, eszerint pedig a feladatát ellátó rendőr nem minősül közszereplőnek. A Kúria azonban most már nem kapott mérlegelési lehetőséget az AB-tól, amelyik ezt megtette helyette.

Wellman György végül szólt arról is, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) sok feladatot ad a Kúriának a jogegységesítés területén. Az e kérdések megválaszolására alakult konzultatív testület ebben a fél évben 24 (összesen pedig eddig 40) állásfoglalást tett közzé, és a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása tevékenységének nagy része is erre irányult.

[htmlbox mt_kommentar]

Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium vezetője a másfél százat is meghaladó választási ügyeket emelte ki, ezeket elemezve a Kúria szerint az eljárási törvényt több ponton is módosítani kell. Mint mondta, a választási ügyeket senki nem szignálja, azok – emberi közreműködés nélkül – automatikusak az érkeztetéssel, ez 1998 óta így van. Ami az önálló közigazgatási bíráskodást illeti, Európában ez a forma a gyakoribb, míg a világ más részein, különösen az angolszász jogrendszert gyakorló országoknál a jelenlegi magyarhoz hasonló, rendes bíráskodás részeként működnek a közigazgatási szakágak. A magyar közigazgatási bíráskodás egyébként az Európai Unió vonatkozó eredménylistáján az elsők közt helyezkedik el.

Ehhez kapcsolódva a kollégium munkaügyi szakágának vezetője, Tálné Molnár Erika elmondta, a közigazgatási bírósági reform a munkaügyi szakágat is érinti, hiszen korábban e két szakágat törvényileg egy szervezeti egységgé alakították. A Kúrián már elkészült egy koncepció a munkaügyi szakág leválására. Ami a szakmai munkát illeti, a joggyakorlat-elemzések alapján jól látszik, hogy a munka törvénykönyve több helyen sincs összhangban a Ptk.-val, amire ugyancsak választ kell találni.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási törvényt (Be.) említette, hangsúlyozva, az első, először az alsóbb bíróságokat érintő tapasztalatokat a nyári ítélkezési szünet után, ősszel lehet áttekinteni. Az új Be.-re egyébként eddig is folyamatos volt a felkészülés és a felkészítés, ami az első fél évben is kiemelt feladat volt. A kollégium tagjai áttekintették a mintegy félszáz eljárásjogi büntető kollégiumi véleményt, lektorálták az OBH által szerkesztett e-learning oktatási anyagot, emellett a Be.-hez kapcsolódó alsóbb rendű jogszabályok (kormányrendeletek, igazságügyi miniszteri rendeletek) tervezetének a véleményezése is folyamatosan zajlik.

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.