Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria elnöke szerint olyan közigazgatási ítélkezési értékek jöttek létre az elmúlt évtizedekben, amelyek megőrzése fontos az újabb bírósági reform során. A Kúria alkotmányos szerepe szerint szüksége van értelmezési térre, hogy döntéseiben érvényesüljön a jogalkotói szándék, a jogállamiság elve.
A Kúria is izgalommal figyeli az önálló közigazgatási bíráskodás kodifikációját, és miután e munkában a legfőbb bírói fórum bírái is részt vesznek, bíznak abban, hogy nem vész el az e területen kialakult és kiérlelt ítélkezési gyakorlat, az új szervezetnek pedig a jelenlegi közigazgatási szakágban tevékenykedő bírák is részei lehetnek. Erre van fogadókészség az igazságügyi kormányzat részéről – e szavakkal igyekezett eloszlatni Darák Péter, a Kúria elnöke azokat az aggályokat, melyek az utóbbi időkben megfogalmazódtak a tervezett önálló közigazgatási bíráskodás és a Közigazgatási Felsőbíróság felállításával kapcsolatban. Mindezt a Kúria félévértékelő sajtótájékoztatóján jelentette ki, ahol mások mellett a kollégiumvezetők mutatták be az elmúlt időszakban végzett munkájukat. A Kúria elnöke hozzátette, a közigazgatási ítélkezésben olyan értékek jöttek létre az elmúlt hosszú évek alatt, melyek megőrzése fontos az újabb bírósági reform során.
Darák Péter szerinte őszre, a póttagok megválasztásával helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban (OBT), amelynek ő hivatalból, törvény alapján a tagja, de csupán egy a 15 fő közül és nem tölt be vezető szerepet. Az OBT-ben, mint testületben a tagok között természetesen lehethetnek véleménykülönbségek. Darák Péter hozzátette, az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan kölcsönös bizalmi légkör, ami lehetővé tenné a testület optimális és hatékony működését. Ez a helyzet szűnhet meg ősszel.
[htmlbox kp_kommentar]Az elnök a Kúria alkotmányos rendszerben betöltött szerepéről szólva – ítéleti példákat sorolva – kifejtette, a bíróságoknak, így a Kúriának is szüksége van értelmezési térre, hogy döntéseiben érvényesüljön a jogalkotói szándék, a jogállamiság elve. Az Alaptörvény meghatározza a bíróságok és a bírák szervezeti kereteit, így a függetlenség és az elmozdíthatatlanság egyfajta állandóságot biztosít a polgárok számára, mint ahogy az ugyancsak törvényileg szabályozott ügyelosztási rend is. Ennek megfelelően például a Kúria elnöke soha nem szignál, nem szignálhat ügyeket adott bírókra. Úgy fogalmazott, „a bíróságok működéséről sok téves, a jogszabályismeret hiányáról tanúskodó információ jelent meg, például az ügyek elosztásával kapcsolatban. A bíróságok nem üzemként vagy hadseregként működnek, ahol az igazgató vagy a parancsnok dönthet mindenről, hanem az Alaptörvény állandóságot biztosító elvei és a szabályozás alapján”.
Darák Péter végül megemlítette a Kúria és a régió, különösen a Visegrádi 4-ek legfelsőbb bíróságainak folyamatos szakmai együttműködését, kiemelve a Lengyelországban és a Csehországban már régóta jól működő szűrési mechanizmusok fontosságát. Azt, hogy a nemzeti legfelsőbb bíróságok elé valóban csak a fajsúlyos ügyek kerüljenek, s e tehermentesítéssel a jogértelmezési és a kapcsolódó feladatokra koncentrálhassanak.
A képen Darák Péter és Wellmann György (A fotó illusztráció)
Kónya Imre, a Kúria elnökhelyettese az úgynevezett kémperrel kapcsolatban megfogalmazódott kritikákra reagálva kifejtette, az ügykiosztási rendet kétharmados, a bírósági szervezetre vonatkozó törvény határozza meg, ezt pedig csak önkényesen lehetne megsérteni. A büntető szakágban az ügyeket a kollégiumvezető szignálja ki, így történt ez a kémper esetében is, ahol ráadásul háromtagú tanács hozta meg a döntését. Ebben pedig nem kell és nem is szabad keresni semmilyen célzatosságot ami a bírók vallását, világnézetét vagy személyét illeti. E tekintetben a bírák teljesen pártsemlegesen, csak a törvényeknek alárendelve járnak el, jogismeretük, felkészültségük és lelkiismeretük alapján. A szóban forgó ügyben első- és másodfokon is felmentő, jogerős ítélet született. Mivel a vádlottak semmilyen törvényt nem sértettek és anyagi jogszabálysértés sem történt, a Legfőbb Ügyészség fellebbezése ellenére sem került sor újratárgyalásra. Senki ne gondolja – fogalmazott Kónya Imre –, ha a Kúria háromtagú tanácsa ezekben bármilyen eljárási szabálytalanságot, törvénytelenséget állapított volna meg, akkor helyben hagyja a verdikteket úgy, hogy közben valóban Magyarország ellen kémkedő magyar személyekről lenne szó. Mivel azonban nem így volt, hatályában tartotta a jogerős ítéletet.
Wellman György, a Polgári Kollégium vezetője ismertette, hogy az év első öt hónapjában a kollégiumhoz csaknem 1300 ügy érkezett, nagyjából annyi, mint az előző év hasonló időszakában. Az ügyek jelentős részét – felülvizsgálati eljárásban – még mindig a devizahiteles perek teszik ki. A magyar bíróságok egyébként nyolc ilyen ügyben kezdeményeztek előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíráságánál, ahol az egyik ebben a fél évben már érdemi döntéssel zárult.
A kollégiumvezető kitért egy másik sarkalatos kérdésre, az úgynevezett rendőrfotók sajtóban való közzétételére. Emlékeztetett arra, hogy ez az ügy már többször megjárta a Kúriát és az Alkotmánybíróságot (AB) is, e testületek pedig eltérő álláspontot képviseltek. Ismeretes, az AB megsemmisítette a Kúria – rendőröknek igazat adó, a fotók közzétételét szankcionáló – határozatát, elsőbbséget adva a sajtószabadság követelményének. A Kúria bár tartalmilag egyetért az alkotmánybírósági érveléssel, de korábban eltérő következtetésre jutott, most ebben történt változás. Ennek oka, hogy a Kúria korábban csak a polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján hozhatott döntést, eszerint pedig a feladatát ellátó rendőr nem minősül közszereplőnek. A Kúria azonban most már nem kapott mérlegelési lehetőséget az AB-tól, amelyik ezt megtette helyette.
Wellman György végül szólt arról is, hogy az új polgári perrendtartás (Pp.) sok feladatot ad a Kúriának a jogegységesítés területén. Az e kérdések megválaszolására alakult konzultatív testület ebben a fél évben 24 (összesen pedig eddig 40) állásfoglalást tett közzé, és a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása tevékenységének nagy része is erre irányult.
[htmlbox mt_kommentar]Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium vezetője a másfél százat is meghaladó választási ügyeket emelte ki, ezeket elemezve a Kúria szerint az eljárási törvényt több ponton is módosítani kell. Mint mondta, a választási ügyeket senki nem szignálja, azok – emberi közreműködés nélkül – automatikusak az érkeztetéssel, ez 1998 óta így van. Ami az önálló közigazgatási bíráskodást illeti, Európában ez a forma a gyakoribb, míg a világ más részein, különösen az angolszász jogrendszert gyakorló országoknál a jelenlegi magyarhoz hasonló, rendes bíráskodás részeként működnek a közigazgatási szakágak. A magyar közigazgatási bíráskodás egyébként az Európai Unió vonatkozó eredménylistáján az elsők közt helyezkedik el.
Ehhez kapcsolódva a kollégium munkaügyi szakágának vezetője, Tálné Molnár Erika elmondta, a közigazgatási bírósági reform a munkaügyi szakágat is érinti, hiszen korábban e két szakágat törvényileg egy szervezeti egységgé alakították. A Kúrián már elkészült egy koncepció a munkaügyi szakág leválására. Ami a szakmai munkát illeti, a joggyakorlat-elemzések alapján jól látszik, hogy a munka törvénykönyve több helyen sincs összhangban a Ptk.-val, amire ugyancsak választ kell találni.
[htmlbox be_jogszabalytukor]Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási törvényt (Be.) említette, hangsúlyozva, az első, először az alsóbb bíróságokat érintő tapasztalatokat a nyári ítélkezési szünet után, ősszel lehet áttekinteni. Az új Be.-re egyébként eddig is folyamatos volt a felkészülés és a felkészítés, ami az első fél évben is kiemelt feladat volt. A kollégium tagjai áttekintették a mintegy félszáz eljárásjogi büntető kollégiumi véleményt, lektorálták az OBH által szerkesztett e-learning oktatási anyagot, emellett a Be.-hez kapcsolódó alsóbb rendű jogszabályok (kormányrendeletek, igazságügyi miniszteri rendeletek) tervezetének a véleményezése is folyamatosan zajlik.
