Kúria – felkészülés a választásra

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria a következő időszakban 15 táblabíróval „erősíti” a választási jogorvoslatok elbírálására; s bár e döntéseiket vélhetően politikai felhangok kísérik majd, ezekre a legfőbb bírói fórum a jövőben is visszafogottan reagál.

A Kúria már tavaly felkészült az újeljárási kódexekre, a büntető, a polgári és a közigazgatási ügyszakokban egyaránt. Mivel az idei év másik különlegességét az áprilisi országgyűlési választások adják, a legfőbb bírói fórum a választási jogorvoslatok gyors elbírálására is felkészült; ehhez 15 vidéki és budapesti táblabíró nyújt majd plusz segítséget – hangsúlyozta dr. Darák Péter kúriai elnök a szervezet hétfői, a Néprajzi Múzeumban megtartott teljes ülésén. Hozzátette, ezeket a döntéseiket várhatóan politikai felhangok kísérik majd, ám ezekre –  ahogy korábban, úgy most is – visszafogottan reagálnak majd. 

Ezt megelőzően dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója üdvözölte a Kúria Teljes Ülését, hozzátéve: a legfőbb bírói fórum hosszú idő után végre visszakaphatja eredeti épületét. A múzeum a közgyűjtemény városligeti átköltöztetéséig is szívesen biztosít helyet a Kúria hasonló rendezvényeinek.

A 2017-es évet értékelve és az előttük álló legfontosabb feladatokról, kihívásokról szólva a bírósági elnök egy sor, nagy visszhangot kiváltott döntésükre emlékeztetett, köztük arra a jogerősen felmentett autós nőére, aki a tőle elrabolt táskáját visszaveendő üldözőbe vette a motoros elkövetőket, melyek egyike ennek során életét vesztette. Sok más mellett az eredendően terrorcselekmény elkövetésével vádolt Ahmed. H. ügye és a Tao.-perek is megemlítendők.

Darák Péter

Darák Péter visszaidézte a dán miniszterelnöknek a nemzeti-nemzetközi igazságszolgáltatás kapcsolatát, reformját elemző egy korábbi beszédét, mely különösen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíráságának (EJEB) ítélkezési gyakorlatát vette górcső alá, kiemelve e kapcsolatrendszerből például a börtönviszonyok sokat kritizált helyzetétnek megítélését és a jogtalanul hátrányt szenvedettek hosszú jogorvoslati idejét. Fontos kiemelni a nemzeti felsőbb bíróságok felelősségét ezek hatékonyabb érvényesítésében.

Végül az elnök megemlítette az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt fekvő magyar, előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket, melyekben a remények szerint még idén dönthet a luxemburgi testület.

Ezek után a Kúria Teljes Ülése előtt a kiválasztott területek megbízott vezetői ismertették a legfőbb bírói fórum idei joggyakorlat-elemző csoportjainak munkáját, témáit és kutatási tervét.

Ezek a következők:

– Jogági határvonalak az egyéni és közösségi igény érvényesítése terén – a magánélet védelme (csoportvezető: dr. Márki Zoltán);

– Az országos büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálata (dr. Katona Sándor);

– Ténybeli javítás jogerő után – perújítás a büntetőeljárásban (dr. Csák Zsolt);

– A migrációval összefüggő közigazgatási bírói gyakorlat (dr. Sperka Kálmán); A földforgalmi törvénnyel kapcsolatos perek gyakorlata (dr. Kovács András, dr. Madarász Anna);

– A kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelés elrendelésének gyakorlata (dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna);

– A munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat (dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna);

– A munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűségének kérdései (dr. Tallián Blanka).

[htmlbox valasztojogi_komm]

---