Láthatatlan gólok, csonttörők, vénaszkenner és jog a tévedéshez

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016. évi labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán beszélgetünk dr. Gerő Tamás sportjogásszal a bírói hibákról, sérülésekről, doppingról és általában kedvenc sportjáról, a fociról.

Mesélnél arról egy kicsit, hogy hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal, a focival?

1998-ban végeztem sportújságíró szakon a Komlósi Oktatási Stúdióban, ahonnan annak idején három hallgatót vettek fel gyakornoknak a Telesporthoz. Én voltam az egyik. Szerkesztő riporterként az 1998-as labdarúgó világbajnokságon a meccsekről összefoglalókat, majd ugyanebben az évben az akkori Népstadionban az Atlétika Európa Bajnokságon külföldi sportolókkal interjúkat készítettem.

Egy sportújságíróval beszélgetek? Ez azért elég faramuci helyzet, kicsit „akasztják a hóhért” érzésem van.

Nem mondanám magam sportújságírónak: mindössze fél évet dolgoztam a Telesportnál, amikoris volt egy főszerkesztőváltás, eljöttem, és innentől a jog volt az első. Egyébként egy olyan irodában voltam ügyvédjelölt, amelynek jelentős hagyományai voltak a sport területén, mert például a principálisom, dr. Muskovszky Gábor is élsportoló volt: anno 1967-ben a mexikói előolimpián megnyerte a junior párbajtőr bajnokságot.

[multibox]

Csak „hivatalból” foglalkozol a focival vagy egyben focirajongó is vagy?

Abszolút! Az egyetem alatt is fociztam, a csapatunkat Drink Team-nek hívták. Ma is rendszeresen járok meccsekre: voltam például 2006-ban Németországban a VB-n, 2008-ban Bécsben az EB-n, és most is megyek Franciaországba egy ügyvéd barátommal. Nagy meccsre-járó vagyok. Amikor végeztem az egyetemen, az utolsó államvizsgáról is egyenesen a Belgium és Hollandia által közösen rendezett 2000-es foci EB-re mentem.

Nekem mindössze annyi közöm van a focihoz, hogy az 1990-es VB óta – amikoris az akkori NSZK egy erősen vitathatóan megítélt tizenegyes góllal megverte Argentínát – a mindenkori német válogatottnak drukkolok. Annak idején még német mezem is volt: vérbeli Matthӓus-rajongóként 10-es pólóval.

„Mint ismeretes, a meccs egy olyan tizenegyessel dőlt el, ami valójában nem is volt az. Rudi Völlernek passzoltam a labdát, aki a megfelelő pillanatban elesett, és így kiharcolta a büntetőt. Kusza helyzet állt elő, amit én azzal zártam le, hogy azt mondtam Andy Brehmének: „Új a cipőm, lődd te!”” Lothar Matthӓus: Teljes gőzzel, vagy sehogy!

Legelőször teljesen véletlenül pont egy olyan meccsbe kapcsoltam bele, ahol Matthӓus majdnem megverte a bírót, mert szerinte az tévesen ítélt meg egy helyzetet. Akár jogi szempontból, akár sportrajongóként egyébként lehet olyanról beszélni, hogy „bírói hiba”? Ezt azért kérdezem, mert mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan sportágak, amelyeknél óhatatlanul „szubjektív” a pontozás, lásd például műkorcsolya – nekem műkorcsolyás múltam van – van akit „szeretnek”, van, akit „nem szeretnek” a bírók: én is pontoztam valaha, tudom, hogy az ilyesmi elkerülhetetlen. De a focinál? Ha valamit a bíró benéz: Istenem, ő úgy látta! Az egész pályát nagyon nehéz belátni.

„EB 2016: Kassai „remek” volt, viszonyítási pontként említik” Nemzeti Sport Online, 2016. június 11.: cikk az Európa Bajnokság nyitó mérkőzéséről, a Franciaország–Románia találkozóról

A legjobb magyar bíróval, Kassai Viktorral történt meg az a sokat emlegetett eset, hogy a gólvonal bírója nem jelzett, ezért Kassai nem adott meg egy szabályos gólt 2012-ben az Anglia–Ukrajna Európa-bajnoki mérkőzésen. Több meccset a tornán nem vezethetett.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Értékeli valaki a játékvezetők teljesítményét?

Igen, gyakorlatilag minden egyes mérkőzést értékelnek. Magyarországon van tizenkét vezető játékvezető, akik kiemelt megbízási szerződés keretében a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szerződnek, kiemelt támogatást is kapnak, azonban ezzel együtt velük szemben elég jelentős elvárásokat is támasztanak: például olyan edzéstervet kell végrehajtaniuk – ők is járnak edzőtáborba, nem csak a focisták -, hogy például legyen ahhoz kellő fizikumuk, hogy „belássák a pályát”. Persze ez a játékvezetők komplex képzésének csak egy kis szelete. Nekik is „végig kell járniuk a szamárlétrát”, ami nem kis munka. Főleg az alsóbb osztályokban nem, ahol sokszor a bíró testi épsége is veszélyben van, lévén ott nincsen biztonsági rendszer.

Vannak tipikus bírói hibák?

Igen, a bírói műhibák jelentős része a lessel kapcsolatos: ez sokszor határeset és viszonylag könnyű benézni. A másik részük, amikor a bíró nem megfelelően értékel egy súlyos szabálytalanságot. Az egyik legemlékezetesebb eset a mai napig Véber György sérülése, akinek 1998-ban, az Újpest–Diósgyőr mérkőzésen Nagy Sándor eltörte a lábát: Véber kettős nyílt törést szenvedett. Nagy az esetért csak sárga lapot kapott, holott ki kellett volna állítani. Az ügy miatt súlyos testi sértés miatt büntetőeljárás is indult, amelyben végül felmentő ítélet született, mivel a sportban érvényesül a „sértett beleegyezése”, ami azt jelenti, hogy a sportoló, azzal, hogy felmegy a pályára, ráutaló magatartással beleegyezik abba, hogy adott esetben neki sérülést okozzanak. Ez pedig jogellenességet kizáró ok.

Hol húzódik a sértetti beleegyezés határa?

Az fontos, hogy az adott sportág szabályainak keretin belül lehet a sérülést okozni. Ha valaki a szabályokat megszegi, és úgy okoz sérülést, az fegyelmi büntetéssel jár, például eltiltják, ami nagy érvágás lehet a sportolónak, mert előfordulhat, hogy a szponzorai felmondják a reklámszerződését, vagy sportjogi szakszóval az arculatátviteli szerződését. Büntetőjogilag értékelhető akkor lesz a cselekmény, ha valaki szándékosan akar sérülést okozni. A fentebb említett Nagy Sándort például azért mentették fel, mert nem terjedt ki arra a szándéka, hogy Vébernek sérülést okozzon.

„Amikor az ember már a levegőben van, nem tudja többé lefékezni saját lendületét, legfeljebb egy kicsit el tud fordulni. Hiszen a kapus nem repülőgép. Semmit sem tehettem, sem megállni, sem kitérni. Felhúzott térddel repültem neki Battistonnak.” Toni Schumacher: Fütyülök rátok

Ítéltek el Magyarországon valaha is valakit sportsérülés okozása miatt?

Nem, erre még nem volt példa, sőt, az is nagyon ritka, hogy egyáltalán büntetőeljárás induljon.

Nemcsak sportoló okozhat sportolónak sérülést, hanem a szurkolótábor is veszélyes lehet: egészen horrorisztikus történetek keringenek a „futball-huliganizmusról” is.

„EB 2016: Angol szurkolók balhéztak, egy súlyos sérült” – Nemzeti Sport Online, 2016. június 10.

Volt egy témába vágó ügy 2014 őszén: az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a román-magyar mérkőzésen a szurkolói rendbontások és rasszista bekiabálások miatt részleges stadionbezárásra ítélte a magyarokat, azaz az UEFA határozata szerint a következő, az európai szövetség által rendezett mérkőzésen (tehát a Finnország elleni 2014. november 14-i EB-selejtezőn) a magyar labdarúgó-válogatott részleges stadionbezárás mellett játszott.

Mit jelent az, hogy stadionbezárás?

Az jelenti, hogy a mérkőzésen részben vagy egészben nem lehetnek nézők, azaz a meccset zárt kapuk mögött kell lejátszani. Ami nemcsak a bevételkiesés miatt nem szerencsés, hanem azért sem, mert nincs, aki buzdítsa a játékosokat, ami ebben a sportágban kiemelten fontos: nagyon motiváló tud lenni, ha a szurkolók drukkolnak a csapatoknak. Az UEFA nagyon keményen szankcionálja a „nem kívánatos” szurkolói magatartásokat. Elvileg állva sem lehet mérkőzést nézni: meg is szüntették a stadionokban az állóhelyeket. Ennek az intézkedésnek is voltak előzményei, például a Heysel tragédia: 1985. május 29-én, a brüsszeli Heysel Stadionban, az angol Liverpool FC és az olasz Juventus FC mérkőzésén nagyjából egy órával a tervezett kezdőrúgás előtt, az olasz szurkolók által felhergelt angol huligánok betörtek az itáliaiak részére fenntartott szektorba, menekülésre késztetve azokat. A stadion omladozó oldalfala nem bírta a nyomást, és az emberekre dőlt, mintegy negyven, többségében olasz szurkoló halálát eredményezve. A mérkőzés az 1984-85-ös BEK sorozat döntője volt, és a tragédia ellenére lejátszották.

Mivel szankcionálható a rendbontó?

A rendbontóval szemben kiszabható a sportrendezvények látogatásától való eltiltás: ez a Btk.-ban nevesített önállóan is alkalmazható mellékbüntetés. Ennek van szabálysértési alakzata is. Egyébként létezik egy ún. sportrendészeti nyilvántartás a rendbontók nyilvántartására. Nem tudom, tudod-e, hogy Magyarországon a futball-huligánok nem járnak mérkőzésre.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság
Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze. Megnézem >>

Nem tudtam…

Pedig így van. A Ferencváros „kemény mag” szurkolótábora jelenleg nem jár a Ferencváros mérkőzéseire, mert a Ferencváros találkozóira csak vénaszkenneres azonosítás után lehet klubkártyát kapni, és a klubkártyával lehet csak személyre szóló belépőt vásárolni a meccsekre.

Mi az a vénaszkenner?

Ez egy magyar találmány, egy olyan leolvasó, ami nem az ujjlenyomatot, hanem a csuklót szkenneli: ennek a lenyomata minden embernél más. És ennek a ferencvárosi szurkolók – személyiségi jogaikra hivatkozva – nem akarták magukat alávetni. Az, hogy a magyar stadionokban átlagosan 20%-os a telítettség, nemcsak a játék színvonalának köszönhető.

A sérülés-okozásnak egy másik „arca” a tiltott szerek – drog vagy doppingszer – használata. Mi az a dopping?

Dopping az, ami rajta van a listán: ez a különböző sportágaknál eltérő lehet. Doppingolás pedig a tiltott teljesítmény-fokozás. A Btk. tiltja a tiltott teljesítményfokozó szerrel való visszaélést: annak előállítását, kínálását, átadását, forgalomba hozatalát vagy orvosi vényen vagy állatorvosi vényen történő rendelését. A dopping büntetőjogi minősítése problematikus, mert a büntetőjognak az a sajátossága, hogy nagyon sztrikt tényállásokat határoz meg, ezzel szemben a doppinglista folyamatosan változik.

Fotó: Balaton József / MTI

 

Miért nem hallunk annyit doppingolásról a futballban, mint egyes más sportágaknál, például kerékpár? Azért, mert nem annyira szigorú az ellenőrzés?

Az olimpiára készülő sportolókat a WADA (World Anti-Doping Agency) ellenőrzi: ez a legszigorúbb szintje az ellenőrzésnek. Gyakorlatilag órára pontosan vezetik, hogy a sportoló éppen hol tartózkodik, azért, hogy bármikor sor kerülhessen ad hoc doppingellenőrzésre. Egyéb esetben, a futballban ezzel szemben szúrópróba-szerű ellenőrzések vannak. Az ugyanis nem lenne járható út, hogy 28 játékost egyszerre elvigyenek doppingvizsgálatra: ezek a vizsgálatok egyrészt nem olcsók, másrészt speciális laboratóriumot igényelnek. A futballistáknál leginkább a drog az, ami veszélyes lehet. Gondoljunk csak Maradonára. Sajnos ezek a focistabetegségek, hirtelen szívproblémák, hirtelen halálesetek a pályán viszonylag fiatalon, utalhatnak arra, hogy a szervezet túlfeszítettségét nemcsak az edzések okozhatják. Valamiféle túlterhelés a profi sportolóknál biztosan van. Azért nehéz erről beszélni, mert egy jogász számára doppingvétség az, amikor a sportolóra ezt rábizonyították. Nem tudok egyébként olyan esetről Magyarországon, hogy dopping miatt a büntető igazságszolgáltatás bárkit is elítélt volna.

Mi történik akkor, ha a sportoló nem tud arról, hogy amit szedetnek vele, az tiltott szer?

Ilyen esetben nagyon szigorú, objektív a felelősség, azon az alapon, hogy a sportolónak tudnia kell, hogy mi kerül a szervezetébe. Ez abban az esetben is így van, ha például az edző elismeri, hogy ő tette a sportoló italába annak tudta nélkül a tiltott szert.

„Az év egyik fő témáját egyébként egy leleplező botránykönyv szolgáltatta. A barátom, Toni Schumacher tekintett vissza a karrierjére, és adta ki mindezt könyvben, amely „Fütyülök rátok!” címen jelent meg. […] A hírek szerint főleg a nyolcvanas évek második felében a profik közül állítólag többen is nyúltak tiltott szerekhez, főleg a Captagon nevű gyógyszerhez. Ha ez tényleg így volt, én bizony vak voltam. Nekem soha senki nem ajánlott ilyesmit, és nem is láttam senkit, amint ilyet bevesz. […] Természetesen a válogatottnál én is kaptam injekciókat. De amennyire én tudom, csak vitamint és magnéziumot adtak be nekünk a fáradtság ellen és a gyorsabb regenerálódás érdekében.” Lothar Matthӓus: Teljes gőzzel, vagy sehogy!

Milyen szankciót von maga után a doppingvétség?

Első büntetésként négy év eltiltást, második büntetéséként pedig végleg eltiltják a sportolót.

Kinek fogsz drukkolni az Európa Bajnokságon?

Természetesen a magyaroknak! Nyilván megvan az az öt futballnemzet, ami esélyes: a világbajnok Németország, a házigazda Franciaország, a korábbi világ– és Európa bajnok Spanyolország, a nagyon jó és fiatal futballista-állománnyal rendelkező Belgium, és nyilván az angol csapatot sem lehet soha leírni. Biztos vagyok benne, hogy lesznek meglepetések. Egyébként az 1990-es vb-ről nekem is van egy sztorim: annak idején az általános iskolában minden évben focifüzetet vezettem a barátaimmal. A Képes Sportból és a Labdarúgás folyóiratból vágtuk ki a fontosabb cikkeket, csapatfotókat. Egyszer, amikor a diákigazolványomból kiesett a fényképem, lusta voltam elmenni a fényképészhez, és átragasztottam a focifüzetből Bodo Illgner, a világbajnok német kapus fotóját. Évekig azt használtam az igazolványban: a BKV ellenőrök sosem büntettek meg érte.

dr. Gerő Tamás

Sportjogra szakosodott ügyvéd, 2000-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. 2011-ben a Magyar Ügyvédi Kamara neki ítélte az év Pro Bono ügyvédje címet, megosztva kollégáival, dr. Győző Gáborral, és dr. Pető Márkkal. 2014-től a Budapest Ügyvédi Kamara szervezésében megalakult Ügyvédakadémián szemináriumvezetője az új Ptk. Szerződések Joga csoportjának. Jelenlegi ügyvédi praxisát a büntetőjog (elsősorban gazdasági büntetőjog), ingatlanjog, társasági jog, és sportjog, valamint adójog szakterületeken folytatja, öt éve a DIGI Sport jogi szakértője. Szabadidejében szívesen focizik: tizenöt éve vasárnap esténként a barátaival kispályán játszik futsalt.

---