A pénzügyi lízingszerződés kötelező tartalmi elemei

Szerző: Jogászvilág.hu
Dátum: 2016. június 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pénzügyi lízingszerződés esetén nem a kamat, hanem a tőkerészből és a kamatrészből álló lízingdíj és annak ütemezése a szerződés lényeges eleme – a Kúria eseti döntése.

 


Ami a tényállást illeti, a felperes (lízingbevevő) és az alperes (lízingbeadó) svájcifrank-alapú pénzügyi lízingszerződést kötött. Az alperes vállalta egy meghatározott típusú gépjármű beszerzését, azzal, hogy azt a felperesnek lízingbe adja, majd 120 hónapos futamidő lejártát követően, a szerződésben írt fizetési kötelezettségek teljesítése esetén annak tulajdonjogát, maradványértéken a felperesre átruházza. A felek a havi lízingdíjat 67 838 forintban határozták meg.

A megállapodásukban kikötötték, hogy a szerződésük elválaszthatatlan részét képezi a havi lízingdíjakat és azok esedékességét tartalmazó Fizetési Ütemezés is, amely a referencia-kamatláb értékét 5,5 százalékban határozta meg és rögzítette, hogy a felek közötti elszámolás alapja a 153,88 forintos árfolyamon figyelembe vett svájci frank. A szerződés részét képezte továbbá a személy- és kishaszongépjárművek zárt végű pénzügyi lízingére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó alperesi általános szerződési feltétel is, amely tartalmazta, hogy a felperesnek tudomásul kell vennie, illetve viselnie kell a referencia-kamatláb, a devizaárfolyam, a gépjármű vételárának emelkedése esetén a havi lízingdíj egyoldalú felemelését, illetve ennek kockázatát. A felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte, és az abban foglalt fontos rendelkezésekre az alperes külön is felhívta a figyelmét. Négy év elteltével az alperes az fizetési átütemezési ajánlatot tett a felperesnek, amely szerint 2011. február 21. és 2013. február 20. között a havi lízingdíj 263,51 svájci frank, azt követően, a futamidő lejártáig, 2017. január 20-ig 501,96 svájci frank. A felperes ezt írásban elfogadta.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása         

A felperes keresetében a pénzügyi lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy az nem tartalmazza az ügyleti kamatot. Másodlagosan a lízingszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az ÁSZF tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A másodfokon eljárt ítélőtábla a döntést helybenhagyta. A bíróságok megállapították, hogy a Fizetési Ütemezés a pénzügyi lízingszerződés részévé vált, és nem minősült az alperes egyoldalú nyilatkozatának. Az átütemezési ajánlatnak a felperes általi aláírását a pénzügyi lízingszerződés módosításának és a szerződés esetleges érvénytelensége kiküszöbölése eszközének tekintették, mivel a szerződés ezáltal tartalmazta az ügyleti kamatot.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes ismerte a perbeli pénzügyi lízingszerződés megkötésének kockázatát, az árfolyamváltozás viselésére vonatkozóan megfelelő tájékoztatást kapott, így nem találta jogszabálysértőnek, hogy a felperesnek a kedvezőbb kamatmérték ellenében nagyobb kockázatot kellett vállalnia. A Kúria 6/2013. PJE határozatában kifejtettek szerint elegendő a tételes megjelölés helyett, kiszámítható módon meghatározni a kölcsönadott összeget, illetve a törlesztések összegét, ennek a követelménynek meglátása szerint a szerződés eleget tett. Mindezen túlmenően, mivel a felperesnek ténylegesen módjában a Fizetési Ütemezéssel szemben kifogást előterjeszteni, és ha ezt megteszi, akkor az ütemezés ilyen tartalommal nem válhatott volna a szerződés részévé. Miután elfogadta, a pénzügyi lízingszerződés rendelkezett mindazzal a tartalmi feltétellel, amelyet jogszabály előírt, így a bíróság álláspontja szerint annak semmissége nem volt megállapítható. Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a felperes nem a forintalapú szerződés megkötésének lehetősége hiányában, hanem a devizaalapú szerződés kedvezőbb volta miatt kötött svájci frank alapú pénzügyi lízingszerződést, amelyre vonatkozóan a szükséges megkapta.

A felülvizsgálati kérelem tatalma

A felperes vitatta, hogy a Fizetési Ütemezés a felek kölcsönös akarat-megegyezésével a szerződés részévé vált volna. Egyfelől sérelmezte, hogy a felperesi nyilatkozattételre indokolatlanul rövid idő állt rendelkezésre, továbbá jogszabálysértőnek találta a fogyasztó mulasztásának kötelemkeletkeztető hatást tulajdonító értelmezést.

A Kúria megállapításai

A Kúria jogszerűnek találta az ítéletet. Kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény a főszolgáltatásként devizahitel nyújtására vonatkozó pénzügyi szerződés esetén írta elő a kockázatfeltáró nyilatkozat pénzügyi intézmény általi külön okiratban történő rögzítését, és annak a fogyasztóval történő aláírását, azt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a pénzügyi lízingszerződést kötő pénzügyi intézményt ne terhelné a szerződést érintő minden lényeges körülményre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kockázatfeltáró írásbeli nyilatkozat hiánya esetén, a kockázat feltárásának esetleges vitatásakor, a pénzügyi lízingszerződést kötő pénzügyi intézményt terheli annak bizonyítása, hogy ilyenre részéről ténylegesen sor került és a szerződéskötést megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.

A Kúria alaptalannak tartotta a fizetési ütemezés tartalmának elfogadására vagy visszautasítására előírt 3 munkanap ésszerűtlenül rövid voltát. Egyetértett a bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a lízingszerződés aláírásával a szerződés elválaszthatatlan részévé vált a Fizetési Ütemezés. Kimondta, hogy pénzügyi lízingszerződés esetén nem a kamat, hanem a tőkerészből és a kamatrészből álló lízingdíj és annak ütemezése a szerződés lényeges eleme. Mindezen feltételeknek a szerződés eleget tett, így annak semmissége nem merülhet fel. A Kúria szerint nem volt tisztességtelen a szerződés svájcifrank-alapú finanszírozásra vonatkozó kikötése, mivel annak kockázatát a felek egyedileg megtárgyalták. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.295/2015.) a Kúriai Döntések 2016/6. számában 148. szám alatt jelent meg.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.