Lavírozva a Szküllák és Kharübdiszek között

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyik hitvallásom Kazinczy ismert epigrammája, miszerint „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,/ Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.” Megjegyzem, szántani és vetni is jól kell. Túl az ügyvéd-ügyfélkapcsolaton úgy érzem, hogy az ügyvédségnek van egy társadalmi feladata is: a jogállamiság védelme, szolgálata. Ebben is azok a példaképeim, akik nem a napi politikai csatározásokban veszik ki a részüket, ellenben van egyfajta víziójuk egy társadalmi közjóról, a jogállamiságról és annak a szolgálatában megtalálják az egészséges mértéket, arányosságot, befolyásolási eszközöket – fogalmaz a Jogászvilágnak adott interjújában dr. Havasi Dezső ügyvéd, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, aki 2016-ban a hivatásrendtől megkapta Az Ügyvédségért nevű elismerést.

A magyar és nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező praxisában megtartotta az olasz, német és osztrák vonalat. Ebből a szempontból van hová nyúlni, segíteni azt a vállalkozói közösséget, aki az irodájukat felkeresi, hiszen már gimnazista kora óta folyékonyan beszél olaszul.

Vidéki gimnáziumban jártam Dombóváron, osztott olasz-francia tagozaton. Én ezek közül olasz nyelvből érettségiztem, majd a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán „cum laude” minősítéssel szereztem diplomát 1976-ban. A jogi pályát a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, mint jogi előadó kezdtem, majd a jogi szakvizsga letétele után a Fogyasztási Szövetkezetek Győr-Moson-Sopron Megyei Szövetségében jogi iroda vezető jogtanácsosaként folytattam. Ezután jött egy érdekes félfordulat a karrieremben, ugyanis felkértek a Kereskedelmi Kamara Észak-dunántúli szervezete titkári állására, ahol nagyon sok szervezői munka, kül- és belföldi vállalati kapcsolat kialakítása, bővítése volt a munkaköröm. A rendszerváltás hajnalán ez nagyon izgalmas és felelősségteljes tisztség volt. A társasági törvény elfogadása után elkezdődött a privatizáció és ezzel kapcsolatban sokszor a levegő is forrott körülöttünk, akár politikai értelemben is. Gazdasági-jogi szempontból is nagyon érdekes időszak volt átélni, hogyan váltottunk át az állami irányítási rendszerből a piacgazdaságba. A nagy hazai és nemzetközi érdeklődést tapasztalva négy kollégával együtt megalapítottuk a 99. számú Jogtanácsosi Munkaközösséget. Sok megbízást kaptunk vegyesvállalatokat létrehozására, cégátalakításokra, melynek eredményeképpen alakult ki az a praxis, aminek jelentős része a mai napig is munkát ad. Amikor 1991-92-ben a jogtanácsosi kar összeolvadt az ügyvédséggel, különváltunk és pár évig egyéni ügyvédként, majd egyszemélyes ügyvédi irodaként tevékenykedtem. Bence fiam 2009-ben csatlakozott a Havasi Ügyvédi Irodához. Nagyon tehetséges szakember, négy nyelven beszél, tanulmányai során fél évet töltött a párizsi Collége Camille Claudel iskolában, illetve Erasmus keretében Milánóban, az Universita’ degli Studi Bicocca egyetemen, valamint alelnöke és igazgatósági tagja a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamarának. Az ügyfélkör ezután bővült angol, ír és francia irányba is.

Az 1992-2010 közötti időszak szakmai büszkeségének tartja az ipari parkok, zöldmezős területekben, nemzetközi cégek betelepedésében való közreműködését?

Maximálisan. Büszkeséggel tölt el, ha visszagondolok erre az időszakra. Amikor 1993-ban a Győri Nemzetközi Ipari Park vezetőivel és osztrák-magyar tulajdonosi képviselőivel tapasztalatcsere céljából meglátogattunk egy észak-olasz ipari parkot, nem gondoltuk, hogy 2010-re az olaszok jöhetnének Győrbe ismerkedni a megvalósult reményekkel, hiszen addigra a park eredeti 120 hektárja betelt és több mint száz cég hatezer dolgozójának munkahelye lett. Beruházók, műszaki és pénzügyi szakemberek mellett jogászként igazi csapatmunkában értük el, hogy egykori szántóföldeken gyárak, logisztikai csarnokok, iparvágányok létesüljenek.

Kamarai elnöki véleménye szerint székhelyfüggő, hogy viszonylag stabil megélhetést találjon az ügyvéd?

Dr. Havasi Dezső: Túl az ügyvéd-ügyfélkapcsolaton, úgy érzem, hogy az ügyvédségnek van egy társadalmi feladata is: a jogállamiság védelme, szolgálata

Nem kétséges, hogy a több mint 12 ezer magyar ügyvéd ügyfélszerzési lehetőségei, ennek megfelelően megélhetési körülményei jelentősen különböznek. A klasszikusan individuális büntető-, családjogi és munkaügyek, illetve az ingatlanügyleteken kívül az úgynevezett. „beeső ügyfél” ritka, mint a fehér holló. Erre stabil ügyvédi létet alapozni hosszú távon nem, vagy csak nagy kockázattal lehet.  Értelemszerűen a községekben, kisvárosokban működő „univerzális” ügyvédeknek sajnálatos módon számolniuk kell azzal, hogy az internetes kisokosok, féllegális jogi szolgáltató cégek dömpingje mellett egyre kevesebb igény jelentkezik munkájukra. Általánosságban nagyobb a lehetőség a gazdasággal jobban átszőtt, főleg a megyeszékhelyeken és nagyobb városokban működő, még inkább a fővárosban élő ügyvédek számára. Tény azonban az is, hogy a városokon és a fővároson belül is vannak különbségek, vagyis a 7 ezer budapesti ügyvéd jelentős részének hasonlók a problémái, mint egy kistelepülésen élő kollégájának. Egész másként élhet, szervezheti munkáját egy 15 fős „nemzetközi” iroda ügyvédje, mint egy lakásirodában egyedül, akár adminisztratív segítség nélkül tevékenykedő kartársa. Ez azonban egyáltalán nem jelent egyben minőségi különbséget is. Hiszen egy munkájára igényes, az újdonságokra fogékony, tudását karban tartó „segítség nélküli” ügyvéd jogtechnikai, iratkezelési, hivatali, bírósági gyakorlati ismeretei messze felülmúlhatják egy szakosodott, minden irodai munkában kiszolgált irodai ügyvédéit. Meggyőződésem azonban – és ez tényekkel igazolható –, ahhoz, hogy stabil megélhetésük legyen, előnyben vannak az ügyvédi munkában az informatikát készség szintjén kezelő, nyelvtudással rendelkező kollégák és ez nem vidékiszékhely-függő. A családi háttér nélküli pályakezdők azonban így is nagyon nehéz helyzetben vannak. A kamarákra eddig is, és a jövőben még nagyobb feladat hárul az ügyvédek munkáját segítő módszerek és intézmények kialakításában.

Mi a tapasztalata az ügyvédi gyakorlat etikájáról?

Nem kerülhető meg az a kényesebb kérdés, hogy az ügyvéd – szakmai felkészültségét adottnak is véve – lavírozni kénytelen az érdek és jogszerűség, az ügyfél által elvárt „zsiványság” és az etikusság Szküllája és Kharübdisze között, azért, hogy a megbízó érdekeit, jogos igényét megfelelően, de törvényesen képviselje, hivatását etikusan gyakorolja, magánélete is méltó legyen hivatásához, mindez azonban legyen egyúttal jövedelmező is számára. Hogy nem csak az ókori hajósoknak, de a ma ügyvédjének sem egyszerű ez a lavírozás, néhányan itt kerülnek túl közel a mitológiai szörnyekhez és sértik meg hivatásuk írott és íratlan szabályait. Ennek okai lehetnek többek között megélhetési problémák, vagy ellenkezőleg a vagyonosodás részegítő hatása, esetleg egyszerűen csak jellembeli torzulás, túlzott szervilizmus. A legnagyobb gond, hogy ez nem csak egyszerű etikai vagy fegyelmi ügy – amiből a kevés is sok –, mert sajnos az ilyen devianciák nem csak az adott ügyvéd, hanem az egész ügyvédi közösség hitelét rontják, melynek következtében a közvélemény könnyen általánosít, hogy „ilyenek az ügyvédek”. Természetesen más megítélés alá esnek a minden emberi tevékenységnél előforduló gondatlanságok, tévedések, amelyek szinte elkerülhetetlenek a mai kaotikus jogszabály rengetegben.

A Kiváló Ügyvédi Munkáért-díj után a 2016-os Magyar Ügyvédnapon a hivatásrendtől megkapta Az Ügyvédségért nevű elismerést. Boldogan fogadta?

Nem mond igazat, aki nem örül az elismerésének, mert ez egy jelzés, hogy a díj adója, kezdeményezője felfigyelt a munkájára és elismerésre méltónak tartja. Nem tagadom, jól esett, hogy a Győr városától, a Kereskedelmi Kamarától, a győri egyetemtől is kaptam már különböző elismerést, és büszke vagyok az olasz-magyar kapcsolatok ápolásáért Trevisoban kapott díjamra is. A Magyar Ügyvédi Kamara újabb szakmai kitüntetése azonban más kategória és így külön öröm számomra. Azt gondolom, hogy a társadalmi megbízatásom, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöki munkájának elismerése tükröződik ebben a díjban és a legfontosabb az, hogy ezt saját hivatásrendemtől kaptam meg. A területi kamarai munka mellett és biztos irodai háttér miatt azt gondolom, hogy több időt tudok szánni a Magyar Ügyvédi Kamarán belül is az elnök úr felkérésére esetenként elvégzendő feladatok ellátására. A méltatásban szerepelt a Budapesti Ügyvédi Kamara kényszerű interregnuma alatti tevékenységem is, de ezért én már egyszer szép elismerésben részesültem a fővárosi kollégák részéről, amikor a tavalyi közgyűlés „örökös tiszteletbeli tagnak” nyilvánított. Egyik hitvallásom Kazinczy ismert epigrammája:

„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,

Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.”

Megjegyzem, szántani és vetni is jól kell. Túl az ügyvéd-ügyfélkapcsolaton, úgy érzem, hogy az ügyvédségnek van egy társadalmi feladata is: a jogállamiság védelme, szolgálata. Ebben is azok számomra a példaképek, akik nem a napi politikai csatározásokban veszik ki a részüket, ellenben van egyfajta víziójuk egy társadalmi közjóról, a jogállamiságról és annak a szolgálatában megtalálják az egészséges mértéket, arányosságot, befolyásolási eszközöket. Végül szeretnék köszönetet mondani a MÜK elnökének és elnökségének azért az elismerésért, aminek apropójaként erre az interjúra sor került. Köszönöm területi kamaránk nagyszerű félezres közösségének, együttgondolkodó, tevékeny elnökségünknek, tisztségviselőinknek, bizottságainknak, kamarai munkatársaimnak, feleségemnek és családomnak, akik együttműködése, támogatása és tanácsai, továbbá – utóbbiaknak ezen kívül még – türelme nélkül csak nem jót s nem jól lehetne teljesíteni.

A kamarai elnök pályafutásának főbb állomásai

A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság bírói karának tagja, szakvizsgacenzor, rendszeresen részt vesz a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Jogi Kara polgári jogi záróvizsga bizottságában és Társadalmi Tanácsa munkájában. 40 éve jogász, ebből csaknem 27 éve működik az ügyvédi pályán. Közreműködött számos gazdasági társaság, vegyesvállalat létrehozásában, átalakításában, jogi tanácsadással, képviselettel segítve a hazai, és számos külföldi – ezen belül főleg olasz – vállalkozás tevékenységét a gazdasági jog, társasági jog, kereskedelmi jog, beruházási jog, ingatlanjog, munkajog területén. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnökét jelölte ki 2015-ben ideiglenesen a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöki teendőinek ellátására. Ügyvédi tevékenységét a győri Havasi Ügyvédi Irodában végzi, fiával, dr. Havasi Bence ügyvéddel és jelenleg két ügyvédjelölt, valamint egy asszisztens segítségével. Dr. Havasi Dezső több nemzetközi ügyvédi rendezvényen képviselte a magyar ügyvédséget, legutóbb a Milánói Ügyvédi Kamara meghívására tartott előadást egy társadalmi kérdésekről szóló konferencián a migrációs jelenségek hazai jogi tapasztalatairól. Szabadidejében télen a síelés, a nyári sportok közül a kerékpározás, a vitorlázás, a kirándulás, a tenisz a favorit, de legkellemesebb időtöltése két fiú két lánnyal való unokázás. Beszélgetésünk apropója a 2016-os Magyar Ügyvédnapi „Az Ügyvédségért” elismerés. Felesége, dr. Havasiné dr. Orbán Mária szintén jogász, a Győri Ítélőtábla korábbi elnöke, most tanácsvezető bírája. Eszter lánya angolszakos tanár – azonban angol-olasz nyelvtudását most inkább az ingatlanmenedzsment területén hasznosítja Budapesten.

---