Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A fővárosi törvényszéken nemrég megszületett az első olyan ítélet egy devizahiteles perben, ahol a bíróság az egész szerződést megsemmisítette, mert úgy ítélte meg, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás miatt a szerződés tisztességtelennek minősül – mondta az ügyvédvilág.hu-nak dr. Léhmann György ügyvéd, aki jelenleg 700-800 devizahiteles perben képviseli a hitelfelvevő magánszemélyeket. Az ügyvéd szerint nem volt szabályos a Kúria jogegységi döntése, de amennyiben azt elfogadjuk az abban foglaltak többsége helytálló.
Két évvel ezelőtt éreztem azt, hogy tennem kell valamit, mert a bankok mérhetetlenül tisztességtelenül járnak el, amikor nemcsak az árfolyam emelkedéséből adódó változásokat érvényesítik a hitelszerződésekben, hanem indokolatlanul nagy mértékben emelik a kamatot és a kezelési költséget is – mondja dr. Léhmann György.
Az ügyvéd 2011 decemberében találta meg az egyik budapesti bíróság által kezdeményezett, 472/10. számú előzetes eljárást, amely arra épült, hogy egy szerződésnek meg kell felelnie a Ptk.-nak, a bank nem élhet egyoldalúan a saját javára kedvező módosítással, és a szerződés minden pontjának a másik fél számára is egyértelműnek kell lennie. Úgy vélte, ez itthon nem teljesül, vagyis az adósok elállhatnak a szerződéstől, ezért elkezdett ilyen ügyeket vállalni.
2012 áprilisában az EU a fenti eljárásban megerősítette a bíróság véleményét, vagyis hogy a bank nem módosíthatja egyoldalúan a feltételeket a saját javára. A Kúria pedig munkacsoportot hozott létre, hogy megvizsgálja a tisztességtelenség feltételeit, és 2012 decemberében közzé tette 2/2012. számú véleményét az EU fogyasztóvédelmi elveivel összhangban, amelynek szintén az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége volt a lényege.
Dr. Léhmann György ezért az általa képviselt ügyekben mindig a fenti elvre hivatkozva kéri, hogy a bíróság mondja ki az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét. Kezdetben kevés ügyet nyert meg, a Kúria fenti véleménye óta azonban egyre gyakrabban döntöttek a bíróságok ügyfelei javára: mostanáig 80-100 ügye zárult le, ezeknek kb. az egyharmadát nyerte meg, közöttük számos jogerős döntés is van már. (Érdekesség, hogy bár a keresetlevelek szinte teljesen ugyanazok, de legalábbis ugyanarra az elvre épülnek, a fővárosban csak minden negyedik ügyet nyeri meg, vidéken, Szegeden, Pécsen viszont szinte mindegyiket). A napokban pedig megszületett az első olyan első fokú ítélet, amelyben a bíróság az egész szerződést semmisnek nyilvánította, mert az egyoldalú szerződésmódosítás törvénybe ütközik.
Dr. Léhmann György szerint, mivel sok százezer embert érintenek a devizahitelek, a valódi megoldást azt jelentené, ha az arra jogosultak, például a gazdasági vagy az igazságügyi miniszter közérdekű pert indítanának, így nem kellene minden adósnak egyesével perelnie.
Fontosabb, mi maradt ki
Mint ismert, hétfőn a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában arról döntött, hogy nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A Kúria döntéséről itt olvashat bővebben.
Feltenném a kérdést, hogy a Kúria döntése döntés volt-e egyáltalán? Egy jogegységi határozat meghozatalának megvan az eljárásrendje, ennek szerintem nem felelt meg a folyamat, ezért nem volt szabályos – véli az ügyvéd a Kúria döntésével kapcsolatban. Ha mégis elfogadjuk a határozatot, akkor azt gondolom, az abban foglaltak többsége helytálló, akár segíthetik is a devizahitelesek ügyét, de sokkal fontosabb az, amiről nincs szó benne – mondja dr. Lehmann György a Kúria határozatáról.
Az ügyvéd szerint, azzal, hogy a Kúria „nem akar társadalmi problémákba beavatkozni”, azt nyilvánította ki, hogy nem akarja helyrehozni a kormány mulasztását, nevezetesen, hogy még mindig nem indított közérdekű pert az ügyben.
Az ügyvéd szerint probléma, hogy a határozat kijelenti: az adósok devizában adósodtak el, véleménye szerint viszont a Kúria tagjai nem közgazdászok, vagyis nem tudják ezt teljes bizonyossággal megállapítani (vannak, akik szerint a forintban meghatározott összegű, havonta forintban törlesztett hitel nem lehet devizahitel). De ha ezt elfogadjuk, azzal a megállapítással együtt, hogy az árfolyamváltozásból adódó többletköltséget kizárólag az adósnak kell vállalnia, akkor arról is állást kellett volna foglalni a határozatban, hogy az árfolyammal együtt kezelendő kamat csökkenéséből eredő veszteséget (hiszen a referenciakamat folyamatosan csökken az elmúlt években) viszont kizárólag a banknak kell viselnie.
Dr. Lehmann György nem érti, hogyan kerülhetett bele a határozatba, hogy az átláthatóság elvével kapcsolatban meg kell várni az Európai Bíróság döntését, hiszen a Kúria 2/2012. PK vélemény 6. pontja E alpontjának indoklásában felsorolja az átláthatóság teljesülésének feltételeit, vagyis nincs mire várni. Egyébként az első feltétel szerint meg kell határozni a szerződésben az irányadó referenciakamatot, ha ez nem történt meg, akkor nem teljesül az átláthatóság, vagyis az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelen.
– Én az elmúlt években 3-4000 szerződést láttam, talán egyben vagy kettőben volt meghatározva az irányadó referenciakamat. Vagyis már csak emiatt sem érvényesek ezek a szerződések, nemrég egy hasonló perben a fővárosi ítélőtábla az egész szerződést érvénytelenítette ebből az okból. De sajnos én úgy vélem, a Kúriának ez a határozata azt üzeni a bíróságoknak, hogy ahol csak lehet, a bankoknak kedvezzenek – mondja az ügyvéd.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!