Magyar elnöke lesz az AIJA-nak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az AIJA több, mint fél évszázados történetében először választott a közgyűlés a régióból elnökjelöltet, Dr. Görgényi Orsolya személyében. Az új alelnök a 2015-ös londoni éves kongresszust követően elnökként vezeti majd a szervezetet.
 


AIJA – Association Internationale des Jeunes Advocats / Fiatal Ügyvédek Nemzetközi Egyesülete

1962-ben alapított nemzetközi szervezet, melynek két hivatalos nyelve az angol és a francia. Az AIJA az egyetlen globális szervezete a fiatal, 45 év alatti ügyvédeknek és jogtanácsosoknak. A szervezet fő célja a fiatal jogászok egységbe kovácsolása, illetve azon értékek védelme, amelyek elengedhetetlenek az igazság és a jog érvényesítésében. Jelenleg a szervezetnek több, mint 90 országból körülbelül 4000 fiatal jogász, illetve 100 szakmai szervezet a tagja. Az AIJA szemináriumok, jogi tanfolyamok és konferenciák széles skálájával támogatja a szakmai együttműködést és barátságot a fiatal, karrierjüket építő jogászok között szerte a világban. Az elmúlt évtizedben a hazai fiatal jogász társadalomnak a szervezetben betöltött növekvő szerepét jól mutatja, hogy az első, 2009-es Közép-Kelet-Európában megtartott kongresszusnak Budapest adhatott otthont, a másodikat pedig idén Prágában rendezték meg. Itt az egyesület több, mint fél évszázados történetében először választott a közgyűlés a régióból elnökjelöltet, Dr. Görgényi Orsolya személyében. Az új alelnök a 2015-ös londoni éves kongresszust követően elnökként vezeti majd a szervezetet.

Dr. Görgényi Orsolya

2002-ben szakvizsgázott, és az ELTE-ÁJK befejezése óta a Szecskay Ügyvédi Iroda munkatársa, 2007 óta partner. A Szecskay Ügyvédi Iroda nemzetközi praxissal rendelkező független magyar ügyvédi iroda, amely a legnagyobb szakmai rangsorokban (IFLR, Chambers, Legal 500) évről-évre az élvonalban szerepel.

Orsolya szakterülete a határokon átnyúló M&A tranzakciók és kockázati tőke ügyletek, a társasági és kereskedelmi-, valamint a munkajog, és az ezekhez kapcsolódó adójogi kérdések. 2005-ben szervezetfejlesztő-szupervizor diplomát is szerzett és azóta mediátorként is tevékenykedik.

Folyékonyan beszél angolul és németül, társalgási szinten spanyolul és franciául.

Mikor alakult az AIJA és milyen célkitűzéssel?

Az egyesület alapítását 1962-ben határozta el egy – akkorra már barátokká kovácsolódott – csapat lelkes ügyvéd Európából, akik addig a fiatal francia ügyvédek egyesületének összejövetelein vettek részt részben külföldi vendégként. Érezték, hogy át kell lépni a határokon és nyelvi korlátokon, és hogy megérett az idő ahhoz, hogy Európa és a többi kontinens összes fiatal ügyvédjének legyen egy saját egyesülete, saját célkitűzésekkel és rendezvényekkel. Az egyesület először az UIJA (Union Internationale des Jeunes Avocats) nevet kapta, de ezt hamar átnevezték AIJA-ra (Association International des Jeunes Avocats), hogy senki ne tévessze össze az akkor már tőlük függetlenül létező UIA-val (Union International des Avocats). Lévén, hogy az alapító tagok addigra már negyvenes éveikben jártak, a fiatalság definíciója, azaz a szervezetbe való belépési korhatár a kezdetektől a 45. életév volt.   

1966-ban fogadták el az „Athéni Nyilatkozatot”, ami a mai napig meghatározza az egyesület fő célkitűzéseit: „A világ összes országának fiatal jogászai összefognak. Céljuk megvédeni azokat az elveket, amelyekben osztoznak, és amelyeket elválaszthatatlannak tekintenek az igazság és a jog eszméitől.”

Az AIJA új elnöksége: Nicolas Thieltgen főtitkár, Görgényi Orsolya alelnök, Dirk Nuyts elnök, Anita Schläpfer leköszönő elnök és Philippe  Notter pénztárnok

1976 óta az éves kongresszuson kívül már szakmai továbbképzéseket is szervezett az egyesület, és abban az évben európaiból globálissá is vált, az első tengerentúlon tartott kongresszussal. Mára a szakmai események meghatározó szerephez jutottak, évente több, mint 20 szemináriumot szervezünk, szerveznek a tagok. Az elmúlt 4 évben én felügyeltem, koordináltam ezeket az eseményeket mint az AIJA „Law Course Committee” vezetője.

Az AIJA konferenciái azonban nem csak a tételes jogi fejlődésről szólnak, hanem olyan készségek kifejlesztésében is segítenek mint a tárgyalások művészete, a kapcsolatépítés, a nyilvános szereplés és az ügyvédi irodaépítés tapasztalatai. Egyedülálló, hogy az AIJA ingyenes lehetőséget biztosít az éves és féléves rendezvényeken résztvevők számára, hogy igénybe vegyék egy ügyvédi irodákra szakosodott kanadai coach személyes konzultációit, akitől szakmai kihívásaikhoz, készségeik fejlesztéséhez kapnak segítséget és inspirációt.

Célunk, hogy rendezvényeink lehetőséget biztosítsanak a szakmai kérdések megvitatásán túl a karrierjüket építő ügyvédek közötti együttműködés és baráti kapcsolatok kialakításához. Az AIJA elsősorban erről szól: itt olyan barátságok kovácsolódnak, amelyek egy egész életre megmaradnak, és sokszor gyümölcsöző üzleti kapcsolatokhoz is vezetnek.

Hogyan lehet bekerülni ebbe a szervezetbe?

Nagyon egyszerűen, még tagság sem kell hozzá! A szakmai programokon bárki részt vehet, aki a részvételi díjat befizeti. Tisztségviselők azonban csak tagok lehetnek. Mindenkit csak bátorítani tudok: ha egyszer eljönnek – eljöttök (az AIJA berkein belül a tegezés az általánosan elfogadott megszólítás, még az amúgy formalitásokhoz ragaszkodó németek között is!) egy AIJA szemináriumra vagy kongresszusra, minden résztvevő megtapasztalhatja,  milyen kötetlen a hangulat, milyen könnyen be lehet kapcsolódni a szakmai munkába és fel lehet oldódni a közös társasági programok alatt. Annak köszönhetően, hogy 45 év a korhatár és egy-egy pozíciót csak 3 évig lehet betölteni, az, aki aktív és részt vesz az önkéntes szakmai munkában, könnyen juthat tisztséghez.

A jogászok számára egyéni tagság létezik, sőt a mostani prágai közgyűlésen elfogadtuk, hogy már jogi egyetemisták is beléphetnek jelképes tagdíj ellenében. Regisztrálni az AIJA honlapján lehet a jelentkezési lap kitöltésével és a tagdíj megfizetésével. Ezen kívül az egyesületnek közel 100 kollektív szakmai szervezeti tagja van, közöttük a Magyar Ügyvédi Kamara is. Velük leginkább az adott országban zajló AIJA események megrendezésében működünk együtt.

Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyvhöz

A tanulmányok rávilágítanak a törvénykönyv megalkotásának hátterére, felvázolják a lehetséges megoldási lehetőségeket, a végül választott szabályozás koncepcionális indokait, adott esetben kritikailag is értékelve a törvény rendelkezéseit. A kötet tizennégy tanulmányt tartalmaz.

Bővebb információ és megrendelés itt

Te hogyan lettél tagja, illetve alelnöke?

2001-ben még ügyvédjelöltként egy UIA kongresszuson vettem részt Torinóban egy fiatal jogászoknak kiírt UIA és BÜK/MÜK ösztöndíjpályázatnak köszönhetően. Ott találkoztam egy csapat különféle országból származó, egymással jó barátságban lévő fiatal ügyvéddel, akik lelkes AIJA tagok voltak. Tőlük hallottam, hogy 2002 májusában pont Budapesten rendezik a következő féléves találkozót, így jelentkeztem a háromnapos konferenciára. Ott – azaz itt! – aztán megtapasztaltam az utánozhatatlan „AIJA hangulatot”. Mindig szerettem nyelveket tanulni, külföldiekkel beszélgetni, utazni, így kézenfekvő volt, hogy ha van olyan szakmai szervezet, amely mindezt nyújtani tudja a szakmai fejlődés mellett, akkor abban szeretnék részt venni.

Szerencsére a kollégáim az irodában nyitottak voltak és támogatták a részvételemet. Egyre több és több feladat következett, kongresszusok szakmai programjainak kialakításában vettem részt, majd szemináriumokon előadóként–szervezőként. Ezt követően a 2009-es éves budapesti kongresszus megszervezésére vállalkoztam, amely az AIJA történetében az első, volt szovjet blokkba tartozó állam területén szervezett kongresszus volt. Ennek az előkészítő munkája 3 évig tartott, szerencsére több magyar kolléga is részt vett a szervező csapatban, és végül nagyon nagy sikere lett. A mai napig sokan emlegetik mint az egyik legjobb kongresszust, különösen dicsérik a budapesti ügyvédek otthonaiban megrendezett „home-hospitality” vacsorákat és a megnyitó ünnepséget a Parlament Felső-rendiházi Üléstermében.

Valóban meghatározó élmény volt a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulóján abban a ragyogó teremben a pulpituson állva szólni több száz külföldi kollégához, akik a gazdasági válság kirobbanása utáni bizonytalan helyzetben mind megtiszteltek minket a jelenlétükkel. Szólni valami olyanról, ami a szívemből jön, a történelmünkhöz kötődik és egyben összeköt a többi, demokráciáért és emberi jogokért kiálló jogász kollégával. Valószínűleg ez az élmény vezetett ahhoz, hogy egy évvel később elfogadtam az AIJA vezetőségében a szemináriumok feletti felügyeletet– koordinációt biztosító tisztséget, ahonnan szinte már egyenes út vezetett oda, hogy az év elején beadtam a pályázatomat az alelnöki (AIJA terminológiával „First Vice President”) – később automatikusan elnökké váló – pozíciójára. Nagy megtiszteltetés  számomra, hogy augusztusban a közgyűlés meg is választott, és így én lehetek az AIJA több, mint ötven éves történetében az első közép-kelet európai régióbeli elnök. Külön öröm a számomra, hogy mindez Prágában történt, és hogy az AIJA elnökségébe pénztárnok-helyettesi tisztségbe egy másik kelet-európai kolléganő, a lengyel Jusztyna Szpara is bekerült, akivel az elmúlt években a Law Course Committee-ben dolgoztunk szorosan együtt.

Mikorra várható, hogy elnök leszel? Ez milyen szakmai elismeréssel, feladatokkal jár? Sokat kell majd emiatt utaznod a nagyvilágban?

Az alelnöki tisztség egy évig tart, és 2015. szeptember elején a londoni közgyűlésen fogom átvenni az elnökséget, ami 2016. augusztus végéig tart majd. Ez sok elfoglaltsággal jár természetesen, a brüsszeli stábbal fogok továbbra is együtt dolgozni, az AIJA-nak jelenleg 3 főállású alkalmazottja van az ottani irodában. Az AIJA ügyvédekből álló 14 fős vezetőségének is irányítom majd a munkáját (szakmai és menedzsment bizottságok munkája, szemináriumok és az éves rendezvények, emberi jogi programok és feladatok, stb.), és természetesen képviselnem kell a szervezetet az AIJA szemináriumain, valamint az egyéb szakmai szervezetek, egyesületek éves közgyűlésein, kongresszusain. Ez rengeteg, kb. 25 utazással jár együtt egy év alatt. A pontos helyszínek közül még csak néhány ismert,  ezek között szerepel London, Budapest, Bécs, Valencia, Isztambul, München, a tengeren túlról Montreal, New York és San Francisco, Dél-Amerikában Lima vagy Rio de Janeiro, valamint  Ázsiában Kuala Lumpur és talán Hong Kong. Már hozzá vagyok szokva ahhoz, hogy utazásaim közben is tudjak dolgozni, és mivel nem peres ügyekkel foglalkozom, szinte teljesen rugalmas tudok lenni a munkavégzés helyszíne tekintetében. Bárhonnan, bármikor el tudom érni az összes iratot, jogszabályt, kommentárt, ami egy-egy ügyemhez szükséges lehet. A sokszereplős, nemzetközi vonatkozású ügyeimben többnyire eleve időzónáktól és országhatároktól függetlenül, telefonon és skype-on zajlanak a megbeszélések.

Emberi jogi futás

Ad az AIJA ösztöndíjat?

Igen, elkülönített forrás van arra, hogy az éves kongresszusokon és a két féléves konferencián való részvételt lehetővé tegyük a nehéz körülmények közül érkezőknek. A nehézséget inkább az jelenti, hogy kevés a központi kapacitás a kiválasztási folyamat menedzselésére. Gyakran kérünk és szerencsére kapunk is segítséget a helyi ügyvédi kamaráktól, hogy ők válasszák ki az ösztöndíjra javasolt fiatal ügyvédeket, ügyvédjelölteket. Ezen kívül a szemináriumok esetében mindig megoldjuk azt, hogy – szintén a kamarákkal együttműködve, az ő „marketing” támogatásukért cserébe – a helyi ügyvédeknek alacsonyabb áron tesszük lehetővé a részvételt. Elnökségem alatt szeretném, ha erre nagyobb hangsúlyt tudnánk fektetni, elősegítve, hogy minél nagyobb számban csatlakozhassanak a régióból az AIJA eseményeihez.

A megjelenő publikációk, kiadványok mennyire hasznosak szakmai szempontból? Fel tudod használni a mindennapi munkád során?

Az éves kongresszusokra rengeteg írásos anyag készül, amelyek bárki számára hozzáférhetőek, és jól használhatóak. A mostani prágai kongresszus összes szakmai anyaga elérhető a http://prague.aija.org/program/sessions/ alatt napokra, témákra és országokra osztva. Sokszor ezen anyagokból kiindulva, egy-egy jogi könyvkiadóval együttműködve komoly könyvkiadványok is megjelennek az AIJA gondozásában.

A szemináriumokra többnyire csak prezentációk készülnek, így ha valaki személyesen nem vesz részt, akkor nem biztos, hogy ezeket önmagukban jól tudja használni. De gondolkodunk újabb és újabb megoldásokban, hogy a szemináriumokat személyes részvétel nélkül, költséghatékony módon is hozzáférhetővé tegyük a tagok vagy a nagyobb közönség számára, a BÜK-ben bevezetett online közvetítésekhez hasonlóan.

Milyen konferenciák várhatóak a jövőben, milyen témában és hol?

Évente körülbelül húsz programot szervez az AIJA, ideértve az éves, valamint a két féléves kongresszust, ezen kívül több szakmai konferenciát. Idén Budapesten nem lesz esemény, de a közeli városokban annál több. Az európai események az idei AIJA „tanévben”: Koppenhága, Kitzbühel és Rotterdam a vállalatfelvásárlásokra fókuszáló konferenciának ad otthont, Velencében adójogi konferencia lesz, Párizst kétszer is érdemes felkeresni: februárban versenyjogi és külön mediációs konferencia miatt, júniusban pedig az éves választottbírósági konferenciára látogathatunk el. Dublint a sportjog iránt érdeklődőknek ajánljuk, míg Baselben biotechnológiával, Stuttgartban az építési szerződésekkel foglalkoznak, a brighton-i szeminárium pedig az LGBT közösség, az azonos nemű családok globalizációjának jogi vonatkozásait vizsgálja. Az AIJA 20 szakmai bizottsága találkozóinak is helyt adó májusi féléves konferencia két szemináriuma Antwerpenben adatvédelemmel, illetve a kikötők szabályozásával foglalkozik.  A részletes programsorozat az AIJA oldalán elérhető.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.

2024. június 6.

EP választás 2024: ki, hol és mire szavazhat?

Vasárnap az önkormányzati választásokkal egy időben került sor az európai parlamenti választásra is. Cikkünkben bemutatjuk, kik, hol és mire is szavazhatnak az EP választáson.