Magyar Érdemrend az „autósok ügyvédjének”

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén augusztus 20-án az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adott át dr. Kovács Kázmérnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettesének Áder János köztársasági elnök megbízásából Trócsányi László igazságügyi miniszter. Ilyen szintű állami elismerésben a rendszerváltás óta csak dr. Horváth Jenő, dr. Bánáti János és dr. Bárándy Péter részesült az ügyvédek közül. Kitüntetése alkalmából kértünk interjút az érintettől.

A Budapesti Ügyvédi Kamara által adományozott Eötvös Károly-díj (1998), a Magyar Ügyvédi Kamara Kiváló Ügyvédi Munkáért díja (2000) mellett a Köztársasági Elnöki Aranyérem (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2007) elismerések után ez a harmadik állami kitüntetése. Hogyan éli meg?

Különösen amiatt örültem, mert a mai átpolitizált világban, az előzményekre is tekintettel – 1999-ben Göncz Árpádtól kaptam a Köztársasági Elnöki aranyérem kitüntetést, a Tisztikeresztet pedig Takács Albert igazságügyi miniszter adta át a szocialista kormány idején – azt igazolta, hogy nyilvánvalóan szakmai elismerés történt, részben nyilvánvalóan nemcsak személyem, hanem az ügyvédi hivatásrend felé is.

Önt sokan „az autósok ügyvédjeként” ismerik, mit emelne ki szakmai tevékenységéből?

A szakterületem elsősorban a polgári és gazdasági jog, és csak azon belül a biztosítás és a kártérítés területe, viszont a közvélemény tényleg mégis a közlekedési jog és a közlekedési büntető jog szakértőjeként azonosít, mivel 1990 óta az újságírók gyakran keresnek, mint néhány közérdeklődésre számot tartott, sikerrel zárt per ügyvédjét, egyben a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnökét. Az első állami elismerésemre is az autós érdekvédelmi tevékenységem kapcsán került sor. A közlekedés amúgy is egy olyan téma, amiben mindenki érdekelt és mindenkit érdekel, ezért népszerű a sajtóban, és főleg az első néhány nagy visszhangot kiváltott „autós ügy” után a média elkönyvelt mint autós jogi szakértőt, amit én cseppet sem bánok. Az ügyvédi irodánk praxisában azonban nem ezek, hanem a kiemelt jelentőségű gazdasági perek, választottbírósági ügyek a meghatározóak, melyekben nem ritkán más ügyvédi irodákkal, cégek jogi képviselőivel is együttműködünk, azok gyakori megkeresései nyomán, mint szakterületi specialisták, ami számomra a legnagyobb elismerés. Három kollegámmal közösen már több évvel ezelőtt készítettünk és közzétettünk egy eseti választottbírósági mintaszabályzatot is, hogy az ügyvédek minél szélesebb körben tudjanak az eseti választottbíráskodásban részt venni. Ezt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége feltette a honlapjára, azóta is, jelenleg is elfogadásra ajánlja választottbírósági kikötés alkalmazása esetén már a szerződéskötéskor is a kollegáknak, és az intézmény népszerűsége az elfogadás óta eltelt évek alatt ugyanúgy vitathatatlanná vált, mint a Legfelsőbb Bíróság által megerősített alkalmazhatósága. 

Olvastam, hogy az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén, valamint a Jogi Továbbképző Intézet posztgraduális jogászképzésének meghívott előadójaként is tevékenykedik, és hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának keretében is oktat.

Kovács Kázmér átveszi a Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetést Trócsányi László igazságügyi minisztertől

Továbbra is részt veszek ugyan az ügyvédi kamarában az ügyvédjelölti képzésben, tagja vagyok az Igazságügyi Minisztérium Szakvizsga Bizottságának, több jogi szakkollégium felkéréseire is tartok esetileg előadásokat, de a kamarai közélet mellett sajnos ma már kevesebb időm jut a nappali tagozatosok rendszeres oktatására, bár azt több évig folytattam. Abban, hogy a heti rendszerességű oktatásban már nem veszek részt, szerepet játszott az is, hogy megválasztottak a Magyar Ügyvédi Kamarában a Szakmai Bizottság elnökének, tavaly pedig a Magyar Ügyvédek Biztosító Egyesülete elnökének. A Szakmai Bizottság feladatát azoknak a kiérlelt, bizonyos szempontból az orvosi protokollhoz hasonlítható, szakmai álláspontoknak az előkészítése jelenti, melyeket bizottsági előkészítés után a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége megvitat és elfogadásuk esetén azok indoklással együtt felkerülnek a Magyar Ügyvédi Kamara honlapjára, hogy segítséget, támogatást, eligazítást adjanak a más jogászi pályáról érkezőknek, vagy az adott szakterületen kevésbé gyakorlott kollegáknak a mindennapos ügyvédi munka végzése során. Irodánkban az eltelt évtizedek alatt nagy számban került sor ügyvédjelöltek képzésére, akik ma már az élet különböző helyein töltenek be legtöbbször felelősségteljes állásokat, vagy éppen itt maradtak nálunk és részét képezik a jelenleg hét ügyvédből álló, általam vezetett Kovács Kázmér Ügyvédi Társulásnak.

Gondolom, az új ügyvédi törvény kapcsán felpörgött a kamarában a munka?

Igen, 35 szabályzatot kell elkészítenünk kevés idő alatt az ügyvédi tevékenységről szóló, 2018. január 1-én hatályba lépő törvény alapján. A munkacsoportok már a törvény elfogadásakor nyomban létrejöttek arra nézve, hogy a teljes ülési tagok közül ki melyik szabályzat elkészítésében működik közre, és szakmai koordinátorok fogják közre ezeknek a munkacsoportoknak a tevékenységét. Én az ügyvédi felelősségbiztosítási munkacsoport koordinátora vagyok, mely területen ugyancsak jelentősek a törvényi változások. Az eddigihez képest a duplájára emelkedik az a biztosítási fedezet, amivel minden ügyvédnek minimálisan rendelkeznie kell. Ez ugyan több éves átmenet biztosítása mellett fog megvalósulni, ennek ellenére kétségtelen, hogy az ügyvédek jelentős részének megterhelő lesz a kamarai tagsági díj, az irodai rezsi, valamint az egyéb növekedő költségek viselése mellett. Szerencsére sikerült a jogalkotónál elérnünk, hogy – közelítve a nemzetközi trendekhez – kényszerűen növekszik ugyan a kötelező biztosítási fedezet alsó határa, de a változás több mint 5 éves időszakra elnyújtva valósul meg, továbbá keressük azokat a megoldásokat, amelyek a díjak lehető legkisebb emelését teszik majd lehetővé.

Úgy tudom, ön az egyetlen ügyvéd tagja a Bírósági Döntések Tára szakfolyóirat szerkesztőbizottságának, hogyan került erre sor, és publikál-e egyébként is?

Még a 90-es években volt az akkori Magyar Hírlapnál egy heti rendszerességű rovatom, a Jogkanyar, majd körülbelül 20 évvel ezelőtt megjelentettem az akkori Közgazdasági és Jogi Kiadónál az Autós jogi kézikönyvet is, így kerültem kapcsolatba a kiadó akkori jogi főszerkesztőjével, a későbbi BDT kiadójával, akkor már mint KJK-Kerszöv (jelenleg Wolters Kluwers). Mivel akkor indult náluk a Bírósági Döntések Tára a fővárosi és megyei bíróságok – ne feledjük, akkoriban az ítélőtáblák még nem léteztek – polgári és gazdasági tárgyú iránymutató döntéseinek a közzététele céljából, felmerült, hogy egy ügyvéd is legyen a szerkesztőbizottságban és a kiadó jogi főszerkesztőjének én jutottam az eszébe az akkor megjelent könyvem kapcsán. Négyen voltunk az alapító szerkesztők, így a sajnos épp az elmúlt hónapban elhunyt Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság volt elnökhelyettese, Kemenes István, aki később és jelenleg is a Szegedi Ítélőtábla Polgári és Gazdasági Kollégiumának vezetője, Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának akkori vezetője, jelenleg kúriai bíró. Azóta is minden hónapban megtárgyaljuk azokat a precedensértékű bírósági (az ítélőtáblák felállítása óta jóformán kizárólag az ítélőtáblai) döntéseket, amelyek a következő havi BDT-ben a Bírósági Határozatok Gyűjteményéhez (BH) hasonlóan elől a lényeges elemek összefoglalásával, szerkesztett formában kerülnek az olvasók elé. Nagy büszkeség, hogy az ott megjelent döntések és kiemelések országosan nemcsak széles körben ismertek, hanem rendszeresen hivatkozási alapul is szolgálnak a BH mellett a jogászok, köztük a bíróságok számára, és hogy a Szerkesztő Bizottság mostani tagjai is, vagyis az ítélőtáblák jelenlegi polgári és gazdasági kollégiumvezetői a folyóirat szerkesztésekor továbbra is egyenjogú tagként tekintenek rám, és közösen végezzük az esetek kiválasztását, az ítéletek lényeges üzeneteinek kiemelését. Vissza kell térnem egy pár szó erejéig Lábady Tamás szerepére, és főleg személyére, akit a BDT szerkesztésének jóvoltából az eltelt csaknem 20 év alatt, a havi rendszeres, több órás együttlétek folytán volt módom nemcsak szakmailag, hanem emberileg is egész közelről megismerni. Személye, egyénisége, kivételes tudása, lefegyverző szerénysége nemcsak rám, de a Szerkesztő Bizottság valamennyi tagjára egy életen át tartó hatást gyakorolt.

[htmlbox BDT]

A Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnökeként jól ismert, média által felkapott érdekes ügyei, „évszázad perei” közül megemlítene néhányat?

Már azt megelőzően is előfordult, hogy úgy jelentem meg a sajtó előtt, mint az autósok érdekében eljáró ügyvéd, de ami az általános ismertséget meghozta, az az M1-es autópálya Győr-Hegyeshalom közötti szakaszának irreálisan magas díja miatt indított szerződés érvénytelensége és a díj mérséklése iránti 1996-ban indult per volt. Akkor nyitották az első magyar koncessziós üzemeltetésű fizetős autópályát, ahol a francia hátterű koncessziós társaság azt hitte, hogy bármit megtehet, és egy nyúlfarknyi útra irreálisan magas díjat szabott ki abban a feltételezésben, hogy az autósoknak nem lesz más lehetőségük, mint a díjfizetés. A személyesen általam, mint felperes által indított díjcsökkentési perrel azonban sikerült elérni, hogy a bíróság nemzetközi összehasonlításokba bocsátkozott, a közgazdasági egyetem tanszékvezetőjét szakértőként rendelte ki. Utóbbi pedig megállapította, az irreálisan magas díjban döntő szerepe van annak, hogy a befektetők irreálisan gyors megtérülésre apelláltak, és a befektetésüket jóformán kizárólagosan hitelből akarták finanszírozni, ezért a díjcsökkentési keresetnek a bíróságok – beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is – helyt adtak. Az irreálisan magas díjakat tette lehetővé az úgynevezett fizetőkapus rendszer, amit aztán – a nyertes (a sajtóban akkor az évszázad perének nevezett) eljárás után – a korabeli választások során a politika is felkapott, innen jött a szlogen: „A kapuknak a futballpályán van a helyük.” A pert követően hívott meg dr. Vékás Lajos professzor úr az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének akkori vezetője, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a tanszékre megbízott külső előadónak. Az ismertebb közérdekű ügyek közé tartozott a MOL nagykereskedelmi árképzésével szembeni, a kinti termelői árváltozások begyűrűzése, az árcsökkenés késedelme ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnál kezdeményezett, valamint biztosítókkal (Providencia, Allianz) szembeni különböző közérdekű keresetek, ahol irodánk a Magyar Autóklubot vagy a fogyasztóvédelmi hatóságot képviselve érte el, hogy minden érintett szerződőre kiterjedő hatállyal érvénytelenek az alperesek egyes tisztességtelen szerződési feltételei. Ilyenek voltak például az úgynevezett kulcsnyilatkozattal kapcsolatos, vagy a forgalmi könyv gépkocsiban hagyása miatt indított, a casco-biztosításokat érintő közérdekű perek. Fontos ügyeink között tartjuk számon a tűzkáros kártérítési, illetve biztosítási pereinket, ismertebbek ezek közül a Rákóczi téri vásárcsarnok, a nagy-hideg-hegyi Szent Orbán Fogadó, egy nagy Hajdú-Bihar megyei textilraktár, a törökbálinti pirotechnikai raktár vagy épp a Bravos-kávéraktár ügye. Több perünkben, köztük választottbírósági eljárásban javunkra született bírósági ítéletből tankönyvi hivatkozások váltak, biztosítási, autópályán történt kártérítési témájúak, vagy említhetem a Synergon Informatikai Rt. vezéreit szállító magánrepülőgép lezuhanásával kapcsolatos kártérítési esetet.

Már volt szó róla, hogy a közvélemény előtt főként közlekedési jogra, biztosítási jogra specializálódott az irodája. A kiemelt gazdasági ügyekhez való kapcsolódása honnan datálódik?

Még 1983-ban volt egy személyes ismeretség alapján érkezett felkérésem a valamikori Anyag- és Árhivatal által kiszabott nagy összegű gazdasági bírság törlése iránti peres eljárásban a felperesi oldal képviseletére, ahol a kishatárforgalomban a bírságkiszabó szerint jogosulatlanul képződött gazdasági előny megítélése volt az eljárás tárgya. Sikerült felperesi képviselőként a nagy összegű gazdasági bírság bírósági ítélettel történt törlését elérni, akkor még a 18. számú Ügyvédi Munkaközösség tagjaként. Ezt követően és azóta is folyamatosan, azaz 34 éve mi vagyunk a korabeli vállalat után – a közreműködésünkkel történt privatizálása után – a jogutódjának is a kizárólagos jogi képviselői. Ennek a cégnek – mások mellett – az állandó képviseletét ma már elsősorban a fiam látja el, aki az ügyvédi irodánknak az ügyvédi vizsga letétele óta tagja. A családban egyébként csaknem 80 éve folyik ügyvédi tevékenység, édesapám, dr. Kovács György ügyvéd kezdte még a háború előtt, 1938-ban, majd folytatta a háború után a kötelező munkaközösségi tagság alatt is. Sajnos, a halála miatt csak két évig tudtunk együtt dolgozni, de én az egyetem elvégzése és a szakvizsga után, majd azóta is ügyvéd vagyok. A társulásunknak jelenleg most a feleségemen, dr. Kovács Kázmérnén és a fiamon kívül négy ügyvéd tagja van. Fiam, dr. Kovács Szabolcs banki felsőfokú szakképzettséget is szerzett a Deutsche Banknál, csaknem három évig dolgozott Németországban, az ő révén irodánk aktív tagja az öt földrészre kiterjedő International Jurists gazdasági joggal foglalkozó ügyvédi irodák nemzetközi hálózatának.

Minek tulajdonítja a sikereket, és marad-e ennyi elfoglaltság mellett szabadideje?

Az irodában kiváló kollégákkal dolgozom együtt, valamennyien pályájuk kezdetétől fogva folyamatosan részesei sikereinknek, melyben nem kis mértékben a szakmai érdemek mellett egész biztos, hogy kiszámíthatóságnak és az állandóságnak van szerepe, amit az ügyfelek értékelnek. Jelképes, hogy ugyanabban a társasházban dolgozunk a VI. és a VIII. emeleten megvásárolt, összesen három lakásból átalakított irodában, ahol a földszinten valamikor még édesapámmal közösen, a munkaközösségi időben voltunk együtt. Az előbbiekben említettem, hogy van egy állandó megbízásunk 34 éve, ami folyamatosan megvan. A Magyar Autóklubbal fennálló kapcsolat is azonos idejű, és van olyan, szintén többéves állandó megbízási kapcsolatunk, ahol a jelenlegi – jogi végzettségű, korábban vezető bíróként dolgozó – igazgató, valamikor még a tárgyaló teremben a bírói pulpituson ülve ismerte meg jogi képviselői tevékenységünket, és ennek alapján választott bennünket 10 évvel később az általa vezetett gazdálkodó szervezet állandó jogi képviselőjének. A sikerekben talán annak is szerepe van, hogy nemcsak én, hanem kollégáim is láthatólag szeretjük amit csinálunk, ennél fogva nem okoz nehézséget a munka, ez egy olyan foglalkozás, amit érdemes nagy odaadással végezni, mert erkölcsileg is, és nem vitás, hogy anyagilag is megtérülnek hosszú távon a ráfordítások. A megbízható munkatársak léte lehetővé teszi, hogy szabadidőmben régi hobbijaimat továbbra is folytassam, rendszeresen járunk barátainkkal színházba, koncertekre, melyeket elsősorban ők szerveznek, továbbra is szívesen teniszezem, kerékpározok, síelek, élvezem a három unokámmal töltött időt. Balatonakarattyán van egy kis faházunk közel a vízhez, az idei szünidőt is többnyire ott töltöttük, illetve hétvégéken is le szoktunk oda ugrani a gyerekek és a mi nagy örömünkre.

Kovács Kázmér

1972-ben cum laude minősítéssel végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karán. 1992-1997 között a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára volt, 1997 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, 2002-től a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének is tagja, korábban a Törvényelőkészítő Bizottság elnöke, az Ügyvédi Nyugdíjpénztár Felügyelőbizottságának elnöke volt. Tagja jelenleg a Magyar Jogász Egylet Tudományos Bizottságának, 2006 óta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, korábban a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének (jelenlegi nevén Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete) alelnöke, a Panaszbizottság elnöke, 2016 óta az Egyesület elnöke. Számos publikációja jelent meg szakmai folyóiratokban, a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnökeként önálló jogi rovata van évek óta az AZ Autó című autós szaklapban, s az 1996-ban kiadott Autós jogi kézikönyv is a nevéhez fűződik. 1999 óta tagja a Bírósági Döntvények Tára szakfolyóirat szerkesztőbizottságának. Többször volt részese az Pénzügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott különböző eseti kodifikációs bizottságok munkájának. 1998 és 2004 között felkért külső munkatársként előadott az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén a nappali tagozatos hallgatóknak és a Jogi Továbbképző Intézet posztgraduális jogászképzés keretében. Jelenleg is tagja az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságának, korábban az ELTE ÁJK Záróvizsga Bizottságának. Számos rangos szakmai elismerés tulajdonosa: Eötvös Károly.díj (1998), Köztársasági Elnöki Aranyérem (1999), Kiváló Ügyvédi Munkáért díj (2000), Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2007), Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári tagozata kitüntetés (2017).

---