Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2013. március 30-án módosított Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) megteremtette annak a lehetőségét, amit eddig mind a törvény, mind pedig a hatóság felállítását megelőző ombudsmani gyakorlat tiltott. Ezentúl az állampolgárok felé megkérdezésük és hozzájárulásuk nélkül lehet megkereséseket eszközölni.
„A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor. ” – Így szól a 4. §-hoz beiktatott új, (5) bekezdés. Ez szöges ellentétet mutat azzal a szemlélettel, amit az Infotv. és alapvetően az adatvédelmi terület valamennyi szabálya magában foglal.
Az új bekezdés nem szól másról, mint az eddigi törvényes keretek közötti adatkezelés alóli felmentésről abban az esetben, ha a pártok valamilyen részükről fontosnak vélt témáról állampolgári aláírásokat kívánnak összegyűjteni.
A módosítás előtt az Infotv. erre nem adott felhatalmazást, mivel akkor még előzetes hozzájárulásra lett volna szükség minden megkeresett személy részéről – ahogy ez érvényes jelenleg is például az üzleti szférára.
Mit jelent ez? Például nem csöngethetünk be senkihez olyan kérdéssel, hogy szeretne-e olcsóbb internetre előfizetni, míg ezzel ellentétben – valamely párt megbízottjaként – már kopogtathatunk bárki ajtaján azért, hogy megkérdezzük, szeretne-e rezsicsökkentést a jövőre nézve.
Péterfalvi Attila – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – írásban már a törvényjavaslat beadása előtt reagált az eseményekre az aláírásgyűjtésekkel kapcsolatban, és kifejtette, hogy a pártok ilyen irányú tevékenysége a polgárok zaklatásának minősülne, ami a magánszféra megsértésével járna és a tisztességes adatkezelés követelményét sem valósítaná meg. A NAIH elnöke rámutatott arra is, hogy az aláírások ilyenfajta gyűjtése magában rejti annak kockázatát, hogy az adatkezelők lakcím szerinti bontásban listázzák a polgárokat, és esetleg úgynevezett „negatív listákat” állítanak össze azokról, akik nem kívánnak részt venni egy adott kezdeményezésben.
A hatóság elnökének állásfoglalását követően azonban a törvényt módosították, így ma már elmondhatjuk, hogy bár továbbra is a magánszféránk megsértésének érezzük, az új bekezdés mégis törvényessé tette az otthonunkban aláírásgyűjtéssel felkeresők tevékenységét.
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!