Már lakáshitelhez is adható adómentes munkáltatói támogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény idén január 1-jei módosításával, valamint az április 3-án megjelent NGM-rendelettel megteremtették annak lehetőségét, hogy a már meglevő lakáshitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adható legyen adómentes munkáltatói támogatás. Ám szabad felhasználású hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez azonban akkor sem nyújtható ilyen kedvezmény, ha azt egyébként lakáscélra használták fel.


Idén április 3-án jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabálya – a 15/2014 (IV. 3.) NGM-rendelet –, mely az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának részleteiről rendelkezik. A jogszabályt a 2014. január 1-jén vagy az azután nyújtott támogatásokra lehet alkalmazni.

A munkáltatói lakástámogatás egyébként már idén január 1-jét megelőzően is létezett: lehetőség volt arra, hogy a munkaadók dolgozóik lakásvásárlásához, -építéséhez, -korszerűsítéséhez vagy -bővítéséhez vissza nem térítendő támogatást nyújtsanak pénzintézeten vagy az államkincstáron keresztül.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös CXVII. törvény idén január 1-jei módosításával e korábbi lehetőségeket kibővítették, valamint megjelent a fenti NGM-rendelet, mely megteremtette annak lehetőségét, hogy a már meglevő lakáshitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adható legyen az adómentes munkáltatói támogatás.

A támogatások köre

Az NGM-rendelet alapján adómentes támogatás adható mind új, mind használt lakás vásárlásához/építéséhez igénybe vett lakáshitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, lakás vásárlásához, építéséhez, alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez. Szabad felhasználású hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez viszont akkor sem adható, ha azt lakáscélra használták fel.

A munkáltató által adómentesen adható támogatás legfeljebb ötmillió forint lehet, de az összeg nem haladhatja meg a teljes vételár/építési/korszerűsítési költség 30 százalékát. Egy lakásra vonatkozóan akár több személy (családtag) is kaphat adómentes támogatást. Az értékhatárnál további feltétel, hogy annak vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkaadó vagy más munkáltató által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.

Támogatható lakások

A gazdasági tárca rendelete alapján csak azok a lakásvásárlások, -építések, -korszerűsítések támogathatók, melyek megfelelnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) számú kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek. Ez utóbbi mértéke az együttköltöző családtagok számától függően a következőt jelenti:

– egy vagy két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
– három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
– négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke.

Az adómentesség feltételeinek vizsgálata

Az adómentesség feltételeinek fennállását a munkáltatónak ellenőriznie kell a támogatás folyósítását megelőzően vagy a folyósítás időtartama alatt. Lehetőség van arra is, hogy a munkaadó helyett a feltételeket a bank igazolja. Az adómentesség feltétele, hogy a munkavállaló bármilyen arányban, de tulajdonosa vagy haszonélvezője legyen annak az ingatlannak, amelyre a támogatást kapja, vagy a tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot a támogatás felhasználásával szerezze meg. Ezen túlmenően vizsgálni kell a már említett méltányolható lakásigény mértékét, valamint a támogatás és a vételár vagy az építési költség arányát.

Dokumentumok, határidők és egyéb tudnivalók

A munkavállaló lakásvásárlás vagy lakáscélú hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósításának éve utáni esztendő április 15-éig, lakás építése, bővítése, korszerűsítése esetén a folyósítás éve utáni második év április 15-éig köteles a munkáltatónak az NGM-rendeletben meghatározott igazolásokat átadni. Ezeket a jogszabály 6. paragrafusa határozza meg.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Ha a rendeletben meghatározott időpontban nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, vagy ha azok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

A támogatás nem válthatja ki a munkavállaló bérét vagy annak egy részét, tehát a támogatás miatt a bér nem csökkenthető. Nem fizethető ki jutalomként sem, mert könnyen előfordulhat, hogy a juttatást átminősítik bérjövedelemmé, ami adó- és járulékköteles.

Ha valaki ilyen juttatásban részesül, érdemes felkeresni a munkáltató bankját – nem a hitelt folyósító bankot -, ahol részletes tájékoztatást lehet kapni a szükséges dokumentumokról és igazolásokról.

Szerző: dr. Lendvai Zsuzsa ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!