„Megvezetett” bankok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aki jogtalan haszonszerzési célzattal a banktól úgy igényel és vesz fel hitelt, hogy a hitelek visszafizetésére sem reális lehetősége, sem tényleges szándéka nem volt, megvalósítja a csalás bűntettét – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A terhelt egy 2004 februárjában alakult kft. egyik ügyvezetőjeként tevékenykedett. A társaság 2004-ben nem folytatott gazdasági tevékenységet, így árbevétele és vagyona nem volt. Adótartozás miatt a bíróság 2005. november 20-án elrendelte a kft. felszámolását. A terhelt egy lopásból származó, Magyarországon hamis alvázszámmal forgalomba helyezett nagy értékű személygépkocsit hitel segítségével kívánt megvásárolni. A cél az volt, hogy a lopott gépjármű birtokosa a pénzt, a terhelt pedig az autót szerezze meg. Ennek érdekében a birtokos a gépkocsit 17 millió forintért értékesítette a sértett banknak, ugyanezen a napon a terhelt a kft. képviseletében a bankhoz fordult a gépkocsi megvásárlása érdekében, amelynek keretén belül 17 millió forint összegű hitelkérelmet nyújtott be. A terhelt a kft.-ről azt állította, hogy az egy évben több mint 20 millió forint árbevételt és több mint 6 millió forint adózott eredményt ért el. A bank a benyújtott információk alapján a terheltet hitelképesnek nyilvánította, a gépkocsi megvásárlására 17 millió forint hitel folyósítását vállalta azzal a feltétellel, hogy ebből az összegből 6,7 millió forintot első lízingdíjként, 300 ezer forintot pedig hitelbírálati díjként elszámol. A szerződés alapján a terhelt megszerezte a gépkocsit, a korábbi birtokos pedig a 10 millió forintot. Egy 2006-os közúti ellenőrzés során a rendőrség észlelte a hamis alvázszámot, ezért a gépkocsit lefoglalta és osztrák tulajdonosának kiadta.

A terhelt egy másik, nagy értékű, hamis alvázszámú autóval kapcsolatban ugyanezt az eljárást akarta megvalósítani egy másik bankkal szemben is, de az összeg tényleges folyósítására nem került sor, mert a bank utóbb észlelte, hogy a kft. ellen felszámolási eljárás indult, így a kölcsönszerződést felbontotta

Az első- és másodfokú eljárás

A városi bíróság bűnösnek találta a terheltet csalás bűntettében, valamint csalás bűntettének kísérletében, ezért őt 3 év 4 hónapi börtönre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, csupán a börtönbüntetés tartamát enyhítette 2 év 4 hónapra. A bíróság megállapította, hogy a terheltnek, valamint a kft.-nek már a szerződés megkötésekor sem volt reális lehetősége arra, hogy a havi 186 ezer forint összegű lízingdíjat és az összességében több mint 20 millió forint összegű hiteltartozást kifizesse. Mivel a terhelt jogtalan haszonszerzés céljából mást tévedésbe ejtett vagy tévedésben tartott és ezzel kárt okozott, így a bíróság kimerítettnek találta a csalás (régi Btk. 318. §) törvényi tényállását.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A felülvizsgálati indítványban a terhelt védője amellett érvelt, hogy a terhelt cselekménye nem merítette ki a csalás törvényi tényállási elemeit, abban nem ismerhető fel a haszonszerzési célzat, és nem látta megalapozottnak az okozati összefüggés megállapítását a terhelt megtévesztő magatartása, valamint a bekövetkezett kár között. Állítása szerint a gépkocsik lopott voltáról sem volt tudomása a terheltnek.

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint nem kétséges az ügylet jogtalan haszonszerzési célzata. A terhelt mind a fizetési szándéka, mind a fizetési képessége tekintetében megtévesztette a sértetteket, amikor valótlanul nyilatkozott a formálisan lízingelő kft. árbevételéről és adózás utáni eredményéről. Ebből a magatartásból logikusan vonható le a Kúria szerint az a megállapítás, hogy a terhelt anélkül igényelt, illetőleg vett fel hitelt, hogy a hitelek visszafizetése szándékában állt volna, vagy arra reális lehetősége lett volna.

Bár a folyósított hitel végső soron nem a terhelthez, hanem a korábbi birtokoshoz került (ez önmagában a jogtalan haszonszerzési célzat megállapíthatóságát nem befolyásolja), de a megtévesztés hatására létrejött ügylet révén a terhelt egy nagy értékű személygépkocsi birtokába jutott anélkül, hogy a hitel-visszafizetés révén annak ellenértékét kiegyenlítette volna így a haszonszerzési célzat egyértelműen megállapítható.

Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

A Kúria álláspontja szerint mivel a hitel-visszafizetési képességet illető megtévesztő magatartás hiányában kétséget kizáróan megállapítható, hogy hitel folyósításra nem került volna sor, ezért a károkozás megvalósult, amikor visszafizetési képességet illető megtévesztettség miatt a pénzintézet a hitelt folyósította. A Kúria szerint a csalás szempontjából nincs semmilyen jelentősége, hogy a terhelt tudott-e a gépkocsik lopott voltáról, csak az számít, hogy a gépkocsik megszerzése érdekében úgy vett fel hitelt, hogy annak visszafizetése már a hitelfelvételkor sem állt szándékában, de arra reális lehetősége sem volt.

Mindezek alapján a Kúria a támadott határozatokat hatályukban fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 995/2013.) a Kúriai Döntések 2015/2. számában 29. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 14.

Sérelemdíj az elvesztett levelek miatt – eljárás a bv.-ben

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni – a Kúria eseti döntése.

2024. június 10.

Jogszabályfigyelő 2024 – 23. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy az elmúlt héten új Magyar Közlöny nem jelent meg, a Kúria Döntések Bírósági Határozatok legfrissebb számának a tartalmából válogattunk.

2024. június 7.

Önkormányzati választások 2024 – új időpont, új szabályok

Az idei év rendhagyó az önkormányzati választások szempontjából, hiszen most kivételesen nem ősszel, hanem az európai parlamenti választásokkal egy napon, júniusban kerül sor a választásra, ráadásul a 2019-eshez képest jelentősen módosultak a szabályok is, különösen a fővárosi közgyűlés vonatkozásában.