Mennyi illetéket kell fizetni váláskor?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házastársi vagyonközösség megszüntetésének illetékkötelezettségét magyarázza el közleményében az adóhatóság.


Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 25. § (2) bekezdése értelmében a házastársi vagyonközösség megszüntetésekor – ideértve azt az esetet is, amikor az életközösség fennmarad, de a közös vagyonból egyes vagyontárgyakat a házastárs külön vagyonába utalnak a felek – az értékkülönbözet után kell a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket fizetni.

Az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

Az élettársak közös tulajdonának megszüntetésekor a közös tulajdonban való részesedésük arányára figyelemmel kell a fenti rendelkezést alkalmazni.

A NAV közleménye példával is szolgál a jogszabály értelmezésére.

A házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján készített vagyonmérlegben a felek közös vagyonba tartozó vagyontárgyként tüntettek fel:
egy „lakóház és udvar” megjelölésű ingatlant, melynek forgalmi értékét 15 000 000 forintban határozták meg.
2 000 000 Ft számlakövetelést a közös bankszámlán,
műszaki berendezéseket, bútorokat, egyéb ingó vagyontárgyakat  3 000 000 Ft értékben.

A felek nyilatkoztak a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződésben arról is, hogy az ingatlant 5 000 000 Ft értékű jelzálogtartozás terheli.

A közös vagyonba tartozó ingó és ingatlan vagyon értéke összesen 20 000 000 Ft, amit csökkenteni kell a 5 000 000 Ft közös tartozás összegével. Vagyis a feleket a 15 000 000 forint közös vagyonból fejenként megillető érték 7 500 000-7 500 000 Ft.

A feleség a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján megszerezte a közös tulajdonban lévő ingatlant úgy, hogy a szüleitől ajándékba kapott 2 500 000 forintból kifizette a férjét, illetve teljes egészében átvállalta az ingatlant terhelő jelzálogtartozást is, így az általa szerzett vagyon értéke 10 000 000 Ft lett.

A férj a közös vagyonból megszerezte a számlakövetelést és az egyéb ingó vagyontárgyakat 5 000 000 Ft értékben.

A feleség a közös vagyonból őt megillető ½ rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal nagyobb értékben részesült.

A férj a közös vagyonból őt megillető 50 százalékos rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal kevesebb értékben részesült, a közös tulajdon megváltásáért kapott 2 500 000 forintot a feleség pedig a különvagyonából fizette ki.

A feleségnek az értékkülönbözet alapul vételével visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.

A többletszerzés lakásingatlan szerzéséből ered, tehát az 2 500 000 Ft illetékalap után 4% illetéket kell fizetnie, a fizetendő illeték pedig összesen 100 000  Ft lesz.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.