Mentesülési esetek fuvarozásnál – CMR Kommentár I.

A fuvarozás során számtalan esemény történhet, amely miatt részben vagy egészben meghiúsul az eredmény, azonban a fuvarozónak nehezebb kimentenie magát, még olyan esetekben is, melyek elsőre egyértelműnek tűnnek.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Kommentár a CMR Egyezményhez című kiadvány igazodva az egyezmény céljához, kimondottan gyakorlati útmutatót kíván adni a nemzetközi közúti árufuvarozás során bekövetkező nem várt események, így például balesetek, rablás, vagy épp a szállított áru megromlása, esetleges elveszése kapcsán felmerülő felelősséggel, kárrendezéssel kapcsolatos kérdésekhez. A kommentár a joggyakorlat részletes bemutatása mellett kitér például a fuvarozási szerződésre és a fuvarlevélre is, ezek jelentőségét hosszasan taglalja, különös tekintettel a bennük rejlő buktatókra. Az alábbiakban a műnek a fuvarozó felelősségével foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet, melynek talán leglényegesebb eleme, hogy mely esetekben mentesül a fuvarozó a felelősség alól egy káresemény során. A kommentár szerzője dr. Hargitai László.

Kövesse sorozatunkat, és olvasson bele a Kommentárba!

A mentesülés esetei a 17. cikk 2. pontja szerint

A rendelkezésre jogosult vétkessége, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása olyan esetekben merül fel a gyakorlatban, amikor az áru feletti rendelkezési jog gyakorlása során a rendelkezésre jogosult magatartása a vétkesség valamely alakzatát mutatja. Gondatlanságból nem rendelkezik a rendelkezésre jogosult, jóllehet a fuvarozó közli, hogy kiszolgáltatási akadályba ütközött. Szándékos magatartás, ha az áru eltulajdonítása céljából szándékosan egy lerakóhelynek kinéző, de valójában egy bűncselekmény elkövetésének helyszínéül szolgáló raktárban történő kiszolgáltatásra utasítják a fuvarozót. A rendelkezésre jogosult gondatlanságát jelentheti egy átrakásra történő utasítás, jóllehet, az árut nem szabad átrakni, mert az átrakás során elkerülhetetlenül károsodik. Hasonló gondatlanság esete a szabályozott hőmérsékleten történő fuvarozás során a szállítási hőfok téves megadása, vagy a lerakóhely pontatlan közlése, ami késedelemhez vezet.

A fuvarozás teljesítése során a feleket együttműködési kötelezettség terheli, aminek keretében értelmezhető, hogy a rendelkezésre jogosult vétkessége, utasítása ne legyen a fuvarozó vétkességére visszavezethető. Amiről például a fuvarozó a rendelkezésre jogosultat nem tájékoztatja, arról a rendelkezésre jogosult nem tud dönteni, nem tud kellő időben utasítást adni.

Az áru sajátos hibája lehet annak romlandósága, aminek következtében helyes lett volna szabályozott hőmérsékleten történő fuvarozásra alkalmas járművel fuvarozni, de gazdasági megfontolások miatt a megbízó a ponyvás járművel fuvaroztat. Ilyen esetekben elég egy hőhullám, vagy a tűző napról történő berakodás, és a gyümölcs, a hagyma, a dinnye megromlik a ponyva alatti hőségben.

Hasonlóan alakul a fuvarozó felelőssége a használt gépek fuvaroztatása esetén, amikor olyan árut adnak fel, ami a közúti árufuvarozással szokásosan együtt járó erőbehatásokat károsodás nélkül nem tudja elviselni. Ezek a leszerelt, használt gyártóberendezések valamikor gyári csomagolásban részekre szedve érkeztek – akár közúti fuvarozással is – eredeti rendeltetési helyükre. Ott kibontották, összeszerelték azokat, majd nem teljesen szétszedve adják fel fuvarozásra az e körbe tartozó mentesüléshez tipikusan vezető tényállások szerint.

A legtöbb vitára okot adó mentesülési esetkör a 17. cikk 2. pontja szerint az a kár, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem állott módjában elhárítani. A gyakorlatban a vis maior merül fel a CMR Egyezmény ezen rendelkezésével kapcsolatban. A római jog története és institúciói című könyvben (Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói. Huszonnegyedik átdolgozott és bővített kiadás, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016, 432. o.) a szerzők a híres római jogtudós, Gaius nyomán (Gai. D. 44, 7, 1, 4) úgy fogalmaznak: a vis maior „olyan erőt, eseményt jelent, amelynek az emberi gyengeség nem tud ellenállni”.

Azért kerül ez a mentesülési ok a jogviták kereszttüzébe, mert mindenkor a bírói mérlegelés dönti azt el, hogy az adott tényállás mellett szó van-e vis maiorról.

A természeti csapások közül ki kell emelni a viharos erejű széllökések, vagy hirtelen, váratlanul, előre nem láthatóan beálló időjárási viszonyok miatt bekövetkező kamionbalesetet, káreseményeket. Sőt – tekintve, hogy a nemzetközi közúti árufuvarozást kompjáratok igénybevételével is teljesítik -, egy hajókatasztrófa is lehet természeti csapásból eredő esemény.

Az ellenállhatatlan elemi erővel ható emberi magatartások körében a háború, a forradalom, a több személy által a gépkocsivezető sérelmére elkövetett rablótámadás mellett napjainkban a migráció is teremt vis maior helyzeteket, amikor tömegesen rohanják meg a járműszerelvényt, vagy erővel fellépve, vagy csendben beszökve a rakodótérbe igyekeznek átjutni egyik kikötővárosból a másikba. A bírói mérlegelés ott kap különösen fontos szerepet, amikor az merül fel, hogy az egyébként vis maiort jelentő körülmények kezelésére, kivédésére mit tehetett volna meg a fuvarozó, illetve mit mulasztott el megtenni.

Amikor a gépkocsivezetőt rablók kirángatják a vezetőfülkéből, megverik és elhajtanak a rakott járműszerelvénnyel, első ránézésre vis maior. Még meg is lehet nyilatkoztatni a tanúként meghallgatásra kerülő gépkocsivezetőt a testmagasságáról, testsúlyáról, a támadás során elszenvedett sérülésiről, és tanúvallomása bizonyítani fogja a keletkezett rendőrségi okiratokkal együtt azt, hogy vis maior állt fenn. Ha viszont a fuvarozó a fuvarmegbízásban parkolási utasítást kapott, vagyis előírták neki, hogy csak körülkerített, bekamerázott, élőerős őrzéssel ellátott parkolóhelyen állhat meg, akkor már nem a vis maiornak minősülő körülmény volt a kár oka önmagában, hanem az is, hogy a parkolási utasítást a gépkocsivezető nem tartotta be.

CMR kommentár

A fentiekhez hasonló a helyzet a migrációval kapcsolatban. A fuvarozóknak adott utasítások tartalmazzák, hogy az érintett tengeri átkelőhelytől milyen távolságra szabad egyáltalán megállni, hogyan kell zárni, ellenőrizni a szerelvényt minden leálláskor, elinduláskor, mit kell tenni bizonyos helyzetekben. E körben, ezen utasítások megszegése esetén is sikertelen lehet a fuvarozó hivatkozása a vis maiorra a felelősség alóli mentesülése érdekében.

Két gépkocsivezető alkalmazása a gyorsabb teljesítés és szinte folyamatos haladás érdekében, a helymeghatározó, jármű mozgását követő műholdas rendszerek alkalmazása, adott esetben elkerülhetővé tehetik a járműnek vagy a rakomány egy részének ellopását, elrablását.

Hangsúlyozni kell, hogy nem a működésikörön-kívüliség, és nem az objektíve elháríthatatlanság, hanem a fuvarozó számára elháríthatatlanság vezet a fuvarozó mentesüléséhez.

Például az első ránézésre jó kimentési esélyt kínáló idegen hibás baleset sem elég a mentesüléshez. Nem elég ugyanis, hogy a másik fél legyen a hibás. Az is kell, hogy a balesetet a fuvarozónak ne legyen módja elkerülni. Olyan szakvélemény viszont ritkán készül egy balesetről, ami szerint az egyébként vétlen félnek ne lett volna módja elkerülni a balesetet. Adott esetben a szabályosan haladó járművel szemben szabálytalanul előző hibás járművel való összeütközés elkerülhető lehet a vétlen jármű sebességének csökkentésével, padkára húzódásával. Érdemes mindezek után a Ptk. idevonatkozó rendelkezését megvizsgálni.

Ptk. 6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Szembetűnő különbség, hogy a CMR Egyezmény a fuvarozó ellenőrzési körén kívül eső körülményekre nem utal az általános mentesülés körében. Ettől még az objektíve elháríthatatlanság – tényállástól függő – lehetséges indoka lehet az, hogy a fuvarozó ellenőrzési körén kívül eső körülményről van szó, például egy nem jelzett komoly úthiba, vagy egy nem jól kitáblázott útépítés. Az is feltűnő különbség, hogy az elvárhatóság sem jelenik meg a CMR Egyezmény általános mentesülésére vonatkozó szabályban. A CMR Egyezmény 17. cikk 2. pont az illető körülmény elkerülhetetlenségével, és az ilyen körülmény következményeinek elháríthatatlanságával oldja meg a fuvarozó általános mentesülését a kártérítési felelősség alól.

Kérdés ezek után, hogy beszélhetünk-e olyan mértékű eltérésről, aminek már a kikötése a CMR Egyezmény 41. cikk 1. pontjának rendelkezései szerint semmis. A CMR Egyezmény itt így fogalmaz: „A 40. cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett semmis és hatálytalan minden olyan kikötés, amely a jelen Egyezmény rendelkezéseitől közvetve vagy közvetlenül eltér.” Az ilyen kikötések semmissége nem vonja maga után a szerződés egyéb rendelkezéseinek a semmisségét. Megállapítható tehát, hogy a semmisséget nemcsak a kifejezetten ellentétes kikötés, hanem már az eltérő kikötés is megalapozza. Az eltéréseket pedig az előzőekben láthattuk.

A CMR Egyezmény IV. fejezete szerinti fuvarozói felelősség a gépjármű meghibásodása esetében

Azzal, hogy a fuvarozó a felelősség alóli mentesítés érdekében nem hivatkozhat sem annak a járműnek hibás állapotára, amelyet a fuvarozás végrehajtásához használt, sem pedig annak a személynek vagy e személy megbízottjának vétkességére, akitől a járművet bérelte, a CMR Egyezmény kizárja a fuvarozó e körben történő mentesülését a kártérítési felelősség alól.

Egy káreseménynél a káros eredmény bekövetkezéséig többnyire oksági folyamattal állunk szemben, és nem mindegy, hogy mi volt az oksági folyamat elindítója. Ha például műszaki hiba miatt áll meg a rakott járművel a gépkocsivezető az adott kikötőtől előírt távolságon belül, és a migránsok megrohanják a járművet, akkor a szó legszorosabb értelmében vett okszerű mérlegeléssel az eljáró bíró nagy valószínűséggel arra a következtetésre jut, hogy ez esetben az oksági folyamat elindítója a jármű meghibásodása volt, és ilyen értelemben a kár oka a jármű hibás állapota volt, így a fuvarozó a felelősség alól nem mentesül.

A durrdefektre, ami sok esetben úthibából ered, gyakran hivatkoznak a fuvarozók mentesülésük érdekében. Az adott tényállás ismeretében a bizonyítékok mérlegelésével vagy a 17. cikk 3. pont szerinti mentesülési körből kizárt esemény lehet, vagy a 17. cikk 2. pontja szerinti mentesülés esete. Például, egy szokásos méretű kátyú, amikor az út felső aszfaltrétege hiányzik, és itt következik be a defekt, vélhetően nem vezet mentesüléshez a 17. cikk 3. pont szerint, ha viszont egy az út alatt futó csatorna omlott be, és emiatt jön létre nem jelzett komolyabb úthiba, akkor esetleg mentesüléshez vezető körülményről is beszélhetünk.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.

Kapcsolódó cikkek:


Élet a 3,5 millió oltás után
2021. április 16.

Élet a 3,5 millió oltás után

A hárommillió-ötszázezredik oltás után kinyitnak a vendéglátók teraszai, kerthelyiségei, a vendéglátók 2021. december 31-ig mentesülnek a közterület-használati hozzájárulás megfizetése alól. Április 19-én véget ér az óvodákban a rendkívüli szünet, az általános iskolák alsó tagozatai pedig digitális munkarend helyett rendes munkarendben működnek tovább.

A Fidesz adatkezelését vizsgálta a NAIH
2021. április 14.

A Fidesz adatkezelését vizsgálta a NAIH

A NAIH megállapította, hogy a Fidesz a szimpatizánsi adatbázissal kapcsolatos adatkezelése során nem tett eleget maradéktalanul a GDPR rendelkezéseinek.

Az Európai Unió koncessziós irányelvének előkészületei
2021. április 13.

Az Európai Unió koncessziós irányelvének előkészületei

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében az Európai Unió koncessziós irányelvének az előkészületeiről olvashatnak egy részletet. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása
2021. április 13.

AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása

Az Alkotmánybíróság szerint a mezőgazdasági termelőszervezetek magántulajdonú mintagazdasággá jelölésének feltételrendszere kiszámíthatatlan, ellentmondó szabályozást eredményez, ezért sérti a jogállamiság elvét.