Mi az a Moot court és miért (kinek) jó?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Moot court, vagy mooting a perbeszédverseny angolszász megfelelője. A mooting alapvetően az egyetemi szférában, jogi karokon kialakult tárgyalótermi körülményeket imitáló verseny, hasonlít egy perszimulációhoz. Általában néhány fős csoportok versenyeznek egymással, úgy, hogy egy fiktív jogeset megoldásához alperesi és felperesi beadványokat készítenek, és akárcsak egy valódi tárgyaláson, meg kell védeniük az álláspontjukat a bíróság előtt, melynek tagjai helyben bármit kérdezhetnek tőlük az esettel kapcsolatban. Többnyire egy másodfokon (fellebbviteli bíróságon) játszódó esetet szimulálnak, és annyiban másabb csak egy igazi tárgyalásnál, hogy…

A Moot court, vagy mooting a perbeszédverseny angolszász megfelelője. A mooting alapvetően az egyetemi szférában, jogi karokon kialakult tárgyalótermi körülményeket imitáló verseny, hasonlít egy perszimulációhoz. Általában néhány fős csoportok versenyeznek egymással, úgy, hogy egy fiktív jogeset megoldásához alperesi és felperesi beadványokat készítenek, és akárcsak egy valódi tárgyaláson, meg kell védeniük az álláspontjukat a bíróság előtt, melynek tagjai helyben bármit kérdezhetnek tőlük az esettel kapcsolatban. Többnyire egy másodfokon (fellebbviteli bíróságon) játszódó esetet szimulálnak, és annyiban másabb csak egy igazi tárgyalásnál, hogy tanúkat vagy szakértőket általában nem hallgatnak meg, illetve tárgyi bizonyítékokat nem mutatnak be, így a fókusz magán az írott jogi érvelésen, és annak szóbeli előadásán (valamint a gyors és pontos azonnali reflektáláson) van. Míg az ilyen versenyeken az anyagi jogi megoldás áll a fókuszban, addig a nem versenyalapú perszimulációs előadásoknál inkább az eljárásjog gyakorlati oldalára fektetik a hangsúlyt.

A mooting és a perszimulációs rendezvények látogatása igazából befektetés a jövőbe, egy korán elkezdett tudatos karrierépítés része. Noha a perbeszédversenyeken klasszikusan joghallgatók vesznek részt, valójában később az ügyvédjelöltek és a munkáltatók is profitálnak belőle, ugyanis olyan képességeket szereznek meg a résztvevők, amiket társaik csak jóval később, már a tényleges munkavégzés során tanulnak csak meg. A perszimulációk szintén azt a célt szolgálják, hogy a joghallgatók és az ügyvédjelöltek gyakorlati (eljárás)jogi ismereteket szerezhessenek még az első tárgyalótermi megmérettetésük előtt.

Perszimuláció 2 órában - REGISZTRÁLJON!

A perszimuláció során egy bíró és két ügyvéd keltik életre a polgári perrendtartás szabályait.

Időpont: 2019. május 07.

Helyszín: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.)

Joghallgatóknak 75% kedvezmény.

Ügyvédjelölteknek 50% kedvezmény.

Bővebb infó >>

A versenyeken való részvételt (amelyek általában eleve többfordulósok) nagyon alapos előkészítő és kutatómunka előzi meg, ahol sokan először találkoznak azzal, hogy hogyan kell valójában megkeresni a válaszokat egy jogi problémára, és hogyan kell elkészíteni egy beadványt – mindezt ráadásul többnyire idegen nyelven (leginkább angolul).

A versenyzőknek ezért el kell sajátítaniuk a hatékony jogi kutatás módszerét, és el kell szakadni attól az elméleti módszertani megközelítéstől, amit az egyetemeken addig tanultak: helyette gyakorlati szemmel kell megközelíteniük a problémát.

A legnevesebb versenyek, így pl. a Price Media Law, Philip C Jessup, vagy az ELSA European Human Rights esetében külön kihívást jelent a magyar joghallgatóknak, hogy az angol nyelven felül ráadásul egy, a magyar jogrendszertől idegenebb, esetjogi látásmóddal kell dolgozniuk.

A komoly írásbeli előkészület mellett a retorikai, előadói képességeiket is erősítik, így nem ügyvédjelöltként szembesülnek azzal az első tárgyalásukon, hogy a gondolatban szépen felépített érvelésük a bíró első kérdésére összeomlik, mivel megzavarja őket az, hogy hirtelen kell reagálni egy problémára. Egyszóval ez is egy olyan dolog, ami tanulható, gyakorolható, fejleszthető, de erre az átlagos tanulási környezetben jellemzően nincsen lehetőség – ezért jöhet jól még a felkészüléshez, vagy később a gyakorlati munkavégzéshez is a retorikai/előadói tanfolyamok elvégzése, vagy perszimulációs előadások látogatása, akár a tudás frissítése céljából is.

A perbeszédversenyen nemcsak a valódi nyomáshelyzetet tudják átélni a versenyzők, hanem a gyakorlatban lényeges részeket is jobban átlátják. Ebben is különbözik egy sima vitaversenytől (ezek főként az angolszász országokban népszerűek, Magyarországon nem annyira elterjedtek), mivel itt kifejezetten a jogi érvelésen és meggyőzésen van a hangsúly, nemcsak azon, hogy a versenyzők egy közönség előtt kiálljanak, és beszéljenek.

A versenybírák többnyire a szakma neves képviselői, ügyvédektől a bírókon át az elismert professzorokig bárki ülhet az asztal túlsó felén, ellenfélként pedig a más országokból (helyi fordulóknál pedig az ország más jogi egyetemeiről) érkező csapatokkal kell szembenézni.

Itt valójában az is nyer, aki a versenyen nem ér el helyezést, hiszen amellett, hogy egy izgalmas kihíváson vesz részt, megtanulja, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban együttműködni egy csapatban, és a szakmával való kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget ad. Később ügyvédjelöltként is nagyon jól néz ki az önéletrajzban egy ilyen tapasztalat, hiszen azt mutatja az iroda felé, hogy a (leendő) jelöltben kellő magabiztosság, kreativitás, nyitottság és összeszedettség van a munkához, vagyis kevesebb a kockázat a felvételében, nem a nulláról kell elkezdeni a betanítását. A nemzetközi jogi irodáknál pedig lassan szinte elvárás, hogy a diploma és a magas szintű nyelvtudás mellett egyéb pluszokat is fel tudjanak mutatni a jelentkezők.

Az egyetem alatt egyébként is könnyű elveszni a száraz törvények magolásában – egy-egy ilyen versenyen való részvétellel nem elhanyagolható lendületet, magabiztosságot és értékes kompetenciákat gyűjthetnek a résztvevők.

Aki joghallgató korában lemaradt erről, vagy nem is volt lehetősége rá, még ügyvédjelöltként is kipróbálhatja magát, pl. a Magyar Ügyvédi Kamara többfordulós perbeszédversenyt szokott rendezni évente.

Ha pedig maga a tárgyalási szituáció iránt érdeklődik valaki, de nem szeretne versenyezni, annak érdemes ellátogatnia perszimulációs rendezvényekre, ahol szintén fiktív eseteket dolgoznak fel, csak ott nem joghallgatókat, hanem tapasztalt gyakorlati szakembereket lehet meghallgatni. A lényege az, hogy aki elmegy egy ilyen előadásra, olyan gyakorlati esetek megoldását hallja, amik segítik őt a munkájában,  magabiztosabb lehet a tárgyalóteremben, mivel olyan információkhoz jut, amelyek könnyítik a sokszor gyakran változó jogi környezetben a helyes döntés meghozatalában.

Amennyiben érdekli a téma, jöjjön el és nézze meg a Wolters Kluwer Hungary Kft. február 26-án tartandó perszimuláció rendezvényét, ahol egy bíró és két ügyvéd segítségével életre kelnek a polgári perrendtartás szabályai. Részletek az alábbi linken.

Kapcsolódó cikkek:


Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok
2021. február 26.

Súlyosan gondatlan magatartás, mint a biztosítót mentesítő ok

Az életbiztosítási szerződés biztosítottja - a biztosító mentesülését eredményező - súlyosan gondatlan magatartást tanúsít, ha a veszélyhelyzetet maga idézi elő úgy, hogy az adott körülmények között számolnia kell a halálos eredmény kockázatával, de a következményekkel szemben nem készül fel semmilyen védekezésre – a Kúria eseti döntése.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél
2021. február 19.

Előreláthatóság a deliktuális kárfelelősségnél

Deliktuális kárfelelősségnél az előreláthatóság az oksági kapcsolat feltétele. Előreláthatónak tekinthető a káreseménynek az a következménye, amellyel az adott körülmények között a józan logika szabályai szerint, észszerűen számolni lehet - a Kúria eseti döntése.

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez
2021. február 12.

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a közigazgatási perrendtartás 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg – a Kúria eseti döntése.

Kúriai értelmezés a szexuális erőszakról
2021. február 5.

Kúriai értelmezés a szexuális erőszakról

A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja – a Kúria eseti döntése.