Mikor befejezett a zsarolás kísérlete?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Zsarolás kísérlete esetén önkéntes elállás megállapításának van helye, ha a pénzfizetésre vonatkozó zsarolási fenyegetés a terhelt által megszabott rövid határidő alatt sikertelen maradt, és ennek ellenére a terhelt több hónapon át sem tesz semmit a követelés érvényesítése érdekében, anélkül hogy abban bármilyen külső körülmény gátolná.

Ami a tényállást illeti, a terhelt levélben utasította arra a sértettet, hogy utaljon át részére százezer forintot az ismeretlen személy által korábban eltulajdonított iratainak visszaküldése fejében. A fenyegető hangvételű levélben figyelmeztette a sértettet, hogy ha „bármiféle feljelentésben gondolkodik, egy életre megbánja. Soha nem lesz nyugta a családnak, főleg a lánya lesz veszélyben, míg kellő elégtételt nem vesznek, egy rossz lépés, és megbánja egy életen át, hogy gondolkodott ezen a csekély összegen”.

Az első- és másodfokú eljárás

A kerületi bíróság bűnösnek találta a terheltet zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 367. § (1) bekezdés], és egy évi börtönbüntetésre ítélte. A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A védő szerint a terhelt csak a zsarolás bűntettének befejezetlen kísérletét valósította meg. Az első eredménytelen, a pénz megfizetése érdekében kifejtett fenyegetés után ugyanis a sértettnél többé nem jelentkezett, sem a pénz követelését, sem pedig az ahhoz fűzött fenyegetést nem ismételte meg, így a bűncselekmény befejezése elmaradt. Mindezek alapján az eljárt bíróságok az önkéntes elállás ellenére törvénysértően állapították meg a terhelt bűnösségét, felmentésnek lett volna helye.

A Legfőbb Ügyészség nem találta megállapíthatónak az önkéntes elállást, mivel a levél tartalmazta, hogy az „egy életre” szólt azzal, hogy „soha nem lesz nyugta a családnak”, „főleg a lánya lesz veszélyben, míg kellő elégtételt nem vesznek”. Álláspontja szerint a sértett számára néhány hét, vagy hónap elteltével még nem válhatott érzékelhetővé, hogy az elkövető a fenyegetéssel kényszerítő magatartás folytatásától végérvényesen visszalépett. A terhelt tanúkénti kihallgatása után pedig esetleges elállása nem lehet önkéntes.

A Kúria megállapításai

A Kúria a kialakult esetjogra hivatkozva (4/2002. BJE határozat) megállapította, hogy a zsarolás bűncselekményének (aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz) nem teljes (befejezetlen) a kísérlete mindaddig, amíg az erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem kényszerül a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére vagy az eltűrésére. Akkor válna a kísérlet befejezetté, ha az elkövető által megindított ok-okozati folyamat minden további elkövetési magatartás kifejtése nélkül az eredményhez vezet, és legfeljebb az ok-okozati folyamatba való aktív beavatkozás, vagy konkuráló más ok háríthatja el az eredmény bekövetkezését.

A Kúria szerint, ha a zsarolási kísérlet után a terhelt a megadott határidőig nem jut a pénzéhez, s azért a továbbiakban sem tesz már semmit, helye van az önkéntes elállás megállapításának

A levél feladása önmagában csak a zsarolás bűntettének befejezetlen kísérletét valósítja meg. A kísérlet akkor minősült volna befejezettnek, ha a fenyegető elkövetési magatartás miatt a sértett a terhelt akarata szerint a pénz átadására kényszerült volna. Ameddig pedig az alkalmazott erőszak vagy fenyegetés nem kényszeríti a passzív alanyt a tettes akarata szerint való cselekvésre, a zsarolás kísérlete befejezetlen, tehát az attól való önkéntes elállásra lehetőség van.

Ehhez azonban az kell, hogy a tettes külső körülmény befolyása nélkül, saját elhatározásából hagyjon fel a megkezdett elkövetési magatartás folytatásával. A joggyakorlat alapján nem támasztható követelményként az elállás megállapításához, hogy az elkövető kifejezetten közölje a passzív alannyal szándékának a megváltoztatását, és a bűncselekmény befejezésének végleges felhagyását, zsarolás bűncselekménye esetében elegendő, ha a körülményekből egyértelműen megnyilvánul a bűncselekmény megkezdett, de be nem fejezett elkövetési magatartásának folytatásától való, véglegességet jelentő visszalépés.

Egy korábbi esetben önkéntes elállásként értékelte a bíróság a zsarolás bűntettének kísérletét megvalósító terheltnél, hogy az első eredménytelen pénz megfizetése érdekében kifejtett fenyegetés után a sértettnél többé nem jelentkezett, sem a pénz követelését, sem az ahhoz fűzött fenyegetést nem ismételte meg, így a bűncselekmény befejezése elmaradt. Jelen ügyben a terhelt 3 napot adott az összeg bankszámlára történő befizetésére. Ilyenkor, amikor a zsaroló határidőt szab meg arra, hogy a sértett az akaratának megfelelő módon cselekedjék, de ennek eredménytelen elteltét követően hosszabb idő után sem tesz semmit, a Kúria szerint a sértett számára is egyértelmű, hogy a terhelt felhagyott az elkövetni szándékolt bűncselekmény befejezésével. Az ügyben több mint 2 hónap telt el az első intézkedésig, és 3 az első kihallgatásig, amikor is a terhelt leghamarabb tudomást szerezhetett arról, hogy ellene esetlegesen büntetőeljárás indult. A terhelt ez idő alatt a követelt összeg tényleges megszerzéséért semmilyen további lépést nem tett, holott erre közel négy hónap állt rendelkezésére. Ezek a körülmények a Kúria szerint egyértelműen arra utalnak, hogy a terhelt a cselekményétől önként elállt.

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

Mivel a Kúria semmilyen maradék bűncselekményt nem látott megállapíthatónak, ezért arra a következtetésre jutott, hogy az eljárt bíróságok az anyagi jogszabály sérelmével állapították meg a terhelt bűnösségét a zsarolás bűntette kísérletében, így a másodfokú ítéletet megváltoztatta, és a terhelt ellen a zsarolás bűntettének kísérlete miatt indult büntetőeljárást megszüntette.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. I. 633/2014.) a Kúriai Döntések 2015/5. számában 124. szám alatt jelent meg.

---