Közterületnek minősülő magántulajdonú telek lehet telekadó tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Intéztem egy rövid körkérdést az ismerős ügyvéd kollégáknak, elég érdekes válaszok születtek. Ki-ki a szakterületéhez mérten írt néhány sort, vagy bekezdést a témához, lássuk a röpke közvélemény-kutatás eredményét.
A legnagyobb elvárás a személyhez fűződő jogokkal volt kapcsolatos, ez a fejezet több kollégának csalódást okozott.
Egy általános jogi ügyekkel foglalkozó kolléga a következő rövid véleménnyel bír, amelyben kitér a rendőrfotók kitakarásának problémájára is:
Én azt vártam, hogy ésszerűsödik sok szoci megmaradt csökevény. Ez például az öröklési jogban elég jó lett. Ugyanakkor rettegek a bennmaradt bombáktól. Gondolok itt az elévülés új szabályozására, ami szerintem amúgy alkotmányellenes.
Ver a víz a hatályba léptető rendelkezések kuszasága miatt, no meg attól, hogy bár a Gt.-t beletolták, de az átalakulást különszedték. Plusz eléggé fázom attól, hogy nem marad kógens a cégjog.
Remek alkalom lett volna pár előremutató intézkedést beleemelni, például a jogszabállyal okozott kár fogalmát, amin Sólyom dolgozott és hála a törvénygyárnak, lenne is helye az alkalmazásának. De nem… A rendőrök kitakarása érthetetlen. A sérelemdíjnak mondjuk örülök.
Nézzük, mit mond egy kisebbségi jogvédelemre szakosodott jogász:
A közösség megsértésének szabályai aggályosak, egyrészt önkényesen emel ki társadalmi csoportokat („a véleménynyilvánítás szabadsága nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek megsértésére sem”), az egyes sérülékeny csoportok közt érthetetlen különbséget tesz (például LMBT kisebbség – Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek – tagjait nem nevesíti, pedig a romák és zsidóság mellett a legsérülékenyebb csoport). Nem lehet tudni, milyen oka van a többség megvédésének, amikor a magyarság nem áldozata jellemzően verbális támadásnak, lévén nem vulnerábilis kisebbség.
A tényállásban a szankcionálandó cselekmény megfogalmazása homályos és tautologikus: mert a „súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem” esetén engedi a perlekedést, ami egyszerűen nem írja körül a szankcionálandó magatartást. (Az a jogsértő, ami … jogsérelem).
A következő válasz egy kifejezetten sajtóperekre szakosodott kollégától származik:
Az új polgári törvénykönyv személyiségi jogi fejezete inkább csalódást keltő, egyértelműen visszalépésként értékelhető a 2009. évi CXX. törvényben foglalt szabályokhoz képest. Ha az 1959. évi IV. törvényt, a még hatályos polgári törvénykönyv személyiségi jogi részével hasonlítjuk össze, akkor pedig felemás az összkép.
A kialakult bírói gyakorlatra reflektál a személyiségi jogok korlátozhatósága a közéleti szereplők esetében. A korlátozhatóság feltételrendszere azonban nehezen vagy egyáltalán nem értelmezhető. A bírói gyakorlatot tükrözi a jóhírnév és a becsület szétválasztása. Előbbi a tényközlésekkel megvalósított személyiségi jogsértésekkel, utóbbi a jogsértő véleményekkel szemben védi a személyiségi jogot. A képmásra, hangfelvételre vonatkozó rendelkezések is vitathatóak. Talán szerencsésebb a hatályos Ptk. fogalmazása, amely általánosan a visszaélést tilalmazza, nem kizárólag az engedély nélküli készítést és felhasználást, mint azt az új Ptk. teszi. Az új szabályok életidegennek tűnnek, különösen a sajtó szemszögéből.
A személyiségi jogsértés jogkövetkezményei megtartják a régi Ptk.-ból már ismerteket egy kivétellel: talán az egyetlen pozitív fejlemény, hogy a közérdekű bírság kikerült a személyiségi jogsértés jogkövetkezményei közül. Megjelennek azonban újabbak: a személyiségi jogsértéssel elért vagyoni előnynek a sértett részére átengedése és a sérelemdíj. A sérelemdíj a nem vagyoni kártérítés helyére lép, de a normaszöveg sok vitára fog még okot adni. Nagy kérdés, hogy automatikus-e ez a jogkövetkezmény, minden személyiségi jogsértés esetén jár vajon valamekkora összeg?
A gyűlöletbeszéd tilalmát a jogkövetkezmények között tartalmazza az új Ptk. Az utolsó pillanatban az elfogadás előtt beerőszakolt rendelkezések aligha állják ki majd az alkotmányosság próbáját, amúgy is teljesen rendszeridegennek és végiggondolatlannak, diszkriminatívnek tűnik a jogalkotó megoldása. Félő, hogy a gyűlöletbeszéd perek elöntik a bíróságokat. Aggályos az ügyész fellépésének lehetősége a közérdekbe ütköző személyiségi jogsértések esetében. Félő, hogy a közhatalmat gyakorlók ily módon ingyen intézhetik majd költséghatékonyan a sajtó, vagy egymás elleni pereiket.
A 2009-ben elfogadott, de hatályba nem lépett Ptk.-val összehasonlítva látható igazán, milyen lehetőséget hagyott ki a jogalkotó. Hiányzik a New York Times szabály, azaz a sajtó számára a jóhiszemű tévedés jogának biztosítása, a híresztelésekkel összefüggő objektív sajtójogi felelősség feloldása, a hivatalos eljárásokról való tudósítás joga. A hatályba nem lépett új Ptk. ezeket a rendelkezéseket tartalmazta. Ezekkel oldható lett volna a nemzetközi összehasonlításban is példátlanul szigorú objektív sajtójogi felelősség.
Az új Ptk. a szerződésen kívüli kártérítésre vonatkozó egyes rendelkezései is vitathatóak. Ilyenek a felelősségáthárító szabályok a vezető tisztségviselő, a jogi személy tagja és a munkavállaló esetében. A vezető tisztségviselő és a munkavállalóval szembeni kártérítési követelés ráadásul az általános elévülési időn belül bármikor érvényesíthető. Ha a jogalkotó ilyen szélesre tárta a kártérítés átvitelének lehetőségét, illendő lett volna rövidebb, jogvesztő igényérvényesítési határidőket meghatározni.
A családjogi rendelkezések nem tükrözik a mai magyar valóságot, a személyiségi jogra vonatkozó új rendelkezések mellett leginkább itt érhető tetten a politikai indíttatású kontárkodás.
Ugyanaz, mint fent, kicsit rövidebben:
Én különösebb változást a sajtóra nézve nem látok, a sérelemdíj nyilván kavarni fog az elején, de végül nagyon más nem lesz szerintem a gyakorlat, mint a nem vagyoni kárnál volt.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
Egy társasági jogra szakosodott kolléganő a következő észrevételeket tette:
1. Általánosságban nekem tetszik a diszpozitív szabályozási megközelítés, mivel sokkal nagyobb teret enged a felek szerződéses szabadságának (és az egyes jogászok szakmai megközelítésének is). Ebből eredően adott pontoknál lényegesen szűkszavúbban fogalmaz, ami viszont helyenként igényelne némi magyarázatot.
Például a közelmúltban el kellett oszlatnom egy félreértést: egy kolléga úgy értelmezte a szöveget, hogy a vezető tisztségviselőket csak határozott időre választhatják. Viszont ezt annak az általános rendelkezésnek a fényében kell értelmezni, hogy:
Új Ptk. 3:4. § (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Ugyanígy, az igazgatóság/felügyelőbizottság tagjai nyilván nem csak 3 személyből állhatnak. Utóbbi esetben talán szerencsésebb lett volna beleírni, hogy „legalább”.
2. A legfőbb szerv határozathozatalából kizártak köre bővült.
Új Ptk. 3:19. § (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Itt különösen az f) pont igényel majd némi magyarázatot. Például egy cég alapítója nem hozhat határozatot arról, hogy ő legyen a vezető tisztségviselő is, mert mondjuk személyesen érdekelt a döntésben?
3. További újítás, hogy a vezető tisztségviselők képviseleti joga mindig önálló. A Ptk. egyáltalán nem utal együttes cégképviseleti jogra, pedig szerintem az egyáltalán nem ritka a cégeknél.
ÚJ Ptk. 3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete](1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.
(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.
Ha ez tényleg így lesz, akkor várhatóan megszaporodnak azok a belső szabályok, amelyek ugyan harmadik személyek felé nem hatályosak, de a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozzák.
4. Fontosnak találtam, hogy a kft. esetében alapesetben az elővásárlási jogot csak a pénzszolgáltatás ellenében történő átruházás esetére szabályozza. Ez alapján úgy tűnik, hogy ha a vételár 0 Ft, avagy nem pénz szolgáltatása, nincs elővásárlási jog?
Új Ptk. 3:167. § (2) A pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult. E jog átruházása semmis. Az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog a tagokat üzletrészeik egymáshoz viszonyított mértéke szerint, arányosan illeti meg.
5. Viszont lehet, hogy a vezető tisztségviselők mögöttes felelősségéről szóló rendelkezést (ami nem a jogi személyeknél van, hanem a végén, a kárfelelősségi részben) nem is úgy kell érteni, ahogy arról mostanában írnak. Az alábbi rendelkezésről van szó:
Ptk. 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért]Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Állítólag ezt mindenki félreérti, és a rendelkezés megoldása a fejezet címében rejlik, ami: LXIX. Fejezet – Felelősség más személy által okozott kárért.
Természetesen a fenti vélemények egy szűk körű mintavételen alapulnak, különben is a puding próbája az evés, majd egy év múlva újra megfuttatjuk a kérdést: mi a tapasztalat az új Ptk. alkalmazásával kapcsolatban?
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.
Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!